Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-35

176 Az országgyűlés képviselőházának 35 vissza az Északamerikai Egyesült Államokból 1929-ben és memorandummal fordultam az akkori kormányhoz, figyelmeztetvén őt arra, hogy a biízatermeléssei csak veszíteni lehet és nem szabad a belföldi fogyasztás mértékén túl búzát termelni, akkor azt a választ kaptam, hogy Magyarország a búzával áll vagy bukik. Ilyen politika mellett valóban bukik, mert tíz esztendőn^ keresztül hihetetlen áldozatokat hoztunk a búzatermelés érdekében és végeredményben rontottunk a helyzeten, mivel a búzával bevetett terület egyre nagyobb az országban és a veszteség is egyre nő- Ha például most ez év nyarán nem jött volna a háború, akkor milyen helyzet állt volna elő ezen a té

J ren? Mert a világpiacon, Liverpoolban és Rotterdamban, 350 esztendő óta nem volt olyan alacsony búzaár, mint amilyen ezen a nyáron volt! Nem volna-e helyes ezt a tömérdek búzaexport-veszteséget végre a mezőgazdaság észszerű átszervezésévei megszűntetni? Erre megvan a lehetőség! Tessék megadni a 20 pengős vagy nem tudom, milyen minimális árat annak a gazdának, aki kötelezi magát arra, hogy például három éven keresztül évenkint 10 százalékkal csökkenti a búzával bevetett területet, és akkor megszabadulunk ettől a szörnyű veszteségtől. Ezeket az íery felszabaduló pénzeket hasznosában tudnánk ea-y p^észséges földbirtokpolitika céljaira felhasználni. De továbbmegyek. A földbirtokfelaprózódás automatikusan is maga után vonja a búzamennyiség csökkenését, legalább is az exportmennyiség csökkenését. Azok a cikkek, amelyek rentábilisan értékesíthetők, — a makói hagyma, a gyümölcs, az uborka, a baromfi — mind a kisparaszt munkáiénak eredményei. Ugyanakkor azt látjuk* hogy nincs pénz a földreformra, de van pénz az exportveszteség fedezésére. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Efry olyan országban, ahol a nyugclíiteher évi 250 millió pengőt is meghalad, nem lehet 16 vae^y 25 millióval másfél évre elintézni a földkérdést. Ez olyan aránytalanság a különböző nénrétegek srondozása terén, amelyet nem fogadhatok el helyesnek. Én nem azt mondom, hogy tessék a tisztviselők nyugdüát eltörülni, hanem azt, hogy tessék a szegény falusi ember és a tisztviselőtársadalom gondozását egyforma szempontok szerint a népi érdekek szempontjából megítélni és ennek mindén téren levonni a konzekvenciáit. T. Ház! Most a javaslat egyik olyan részéről kell beszélnem, amelyre már utaltam beszédem elején, amikor azt mondtam, hogy visszafAJtassfci az 193fiíXXVIL te.-ben biztosított lehetőseiket. Erről már szólottam pár szóval a, pártközi értekezleten is. Akkor a miniszter úr tagadásba vette, hogy ez így lenne, sőt azt mondotta, hogy az általam kifogásolt részek — vagyis a törvényjavaslat 3. §-ának 7. és 8. bekezdése — tulajdonképpen a középbirtok érdekét szolgálják. Méltóztassanak megengedni, hogy minden elméleti vitatkozás helyett egy gyakorlati példával illusztráljam, mit jelent a törvényjavaslat 3. §-ának 7. és 8. bekezdése. Megint név nélkül ismertetem az adatokat. Az 1935. évi hivatalos mezőgazdasági statisztikából kiválasztottam természetszerűleg a legnagyobb korlátolt forgalmú földbirtokot, amelynek területe 209.256 katasztrális hold, és kiszámítottam, hogy a miniszter úr javaslata értelmében minő maximális földbirtokátengedási kötelezettség hárul erre a nagybirtokra. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt ismertessem, ülése 1939 október 10-én, kedden. és méltóztassanak kontrollálni, igazam van-e vagy sem. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Ebből a 209.000 katasztrális holdnyi területből mezőgazdasági művelés alatt áll 72.000 föld. Ezenkívül van 20.400 hold rét. A törvényjavaslat sehol sem árulja el, hogy a rétet a mezőgazdasági művelés alatt álló területhez számítja-e vagy sem. (Felkiáltások jobbfelől: Természetesen oda!) Valószínűleg oda kellene számítani, de mit tudom én, miért nem teszi, hiszen már nagyobb abszurdumokat is láttunk itt. (Szeder Ferenc: Azt hiszem, nem számít oda! — Jandl Lajos: Nem számít oda! — Meskó Zoltán: Titokban tartják egyelőre! Majd a vallatásnál kiderül! — Derültség.) Amennyiben a rét odaszámít, az átengedésre kötelezés szempontjából nem 72.000, hanem 92.000 hold földről A^an szó és ebben az esetben elvileg átengedésre kötelezhető 54.100 hold, azonkívül a 20.000 hold rétnek megfelelő része. Ez azonban csak a 3. §. eleje szerint áll így, mert az átengedésre kijelölhető terület ebben a konkrét esetben csökken a következő címeken. (Meskó Zoltán: Mennyi kanca lesz ott!) A kancákat teljesen kihagyom. (Derültség. — Elnök csenget.) A javaslat 3. §-a 7. bekezdésének b) pontja értelmében 20%-kai csökken a terület, merthiszen annyi gazdasági alkalmazott van a birtokon, hogy a szántóterület minden 20 katasztrális holdjára egy-egy gazdasági alkalmazott és megfelelő arányú okleveles gazdatiszt esik. Ez a miniszter úr kijelentései szerint azt szolgálja, hogy az intenzíven művelt birtokon lehetőleg kisebb arányban hajtassék végre a földbirtokátengedés, mint az extenzíven kezelt birtokon. Ez az érvelés helytálló volna, ha a szántóföldi vagy mezőgazdasági művelés alatt álló területen alkalmazottak vétetnének figyelembe. (Felkiáltások a jobboldalon: így van! így van a javaslatban! — vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: Ki van javítva!) Ezt az előadó úr sem adta elő. Ez óriási különbség! Az egész birtokra számítva például ebben az esetben 30%-ot tesz ki a mezőgazda^ sági művelés alatt álló terület, az egész rezsi pedig erre a 30%-ra számítana. Ez azt jelenti, hogy esetleg a legextenzívebben művelt terület ezen a címen mentesül az átengedés jelentékeny részének kötelezettsége alól. (Gr. Pálffy József: A javaslatban máskép van!) Én, sajnos, nem tudok mással foglalkozni. Elég hiba, hogy amikor egy nagyjelentőségű javaslatról van szó, legalább a tárgyalás előtti napon nera kapjuk meg azokat a módosításokat, amelyeket az igen t. kormány koncedál. Ez lehetetlen dolog. (Meskó Zoltán: TJj házszabályok kellenek! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Eckhardt Tibor: Akkor tényleg nem marad más hátra, mint demagóg frázisokat puff oktatni, ha a komoly tárgyi kritika lehetőségéi megszüntetik azzal, hogy nem tudjuk, miről beszélünk. Én azt veszem alapul, amit elénk méltóztattak terieszteni. de hogy a zárt ajtók mögött mit méltóztattak határozni, azt nem tudom. Amit pedig elénk méltóztattak terjeszteni, az azt jelenti, hoey a 3 $-7. bekezdésének b) T>onHa értelmében 10 820 hold s a 8. bekezdés értelmében további 37.870 hold vonatik le. vagyis Ipvonatik 48 690 hold az átengedésre kijelölt 54.100 holdhói és marari átengedésre ki jelölhető terület mindössze 5400 hold — a 2A9 000 holdig n a py birtoknál! (Zaj. — "Ellenmondésok n jobboldalon. — vitéz f*\ Hunyady Ff>re?i«: Tiszta has-szám!) De tovább megyek. Az előadó űr ugyan most már mondotta, hogy a ré-