Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-35
166 Az országgyűlés képviselőházának 35. viselőháznak és a képviselő úrnak is módjában lesz a minisztert itt felelősségre vonni, ha olyan embernek a haszonbérleti szerződését hagyta jóvá, aki a t. képviselő űr megítélése szerint arra nem alkalmas. (Palló Imre: Például Bácskában 32.000 hold van a bérletükben!) Mind felül lesznek vizsgálva ezek a haszonbérletek. (Palló Imre: Tessék azonnal megszüntetni! — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Nekem a javaslatot kell ismertetnem, tehát méltóztassék megengedni, hogy ne válaszoljak minden közbeszólásra. A javaslatnak igen értékes része a földek házhelyalakítás céljára való igénybevételének lehetősége, mely a 9.—16. §-okban van szabályozva. Azt nem kell bővebben fejtegetnem, hogy mennyire szükséges, mennyire indokolt a házhelyhez való juttatás, hiszen sokezerre megy Magyarországon azoknak a családoknak a száma, amelyeknek nincs saját háza és idegen bérházban lakik. Mennyire közelebb hozza az embert a nemzeti társadalomhoz és a falujához az, ha saját viskóval rendelkezhetik, ha a saját tulajdonát alkotó házhelyet kaphat. A házhelyakció gyorsítása, • a házhelyakciónak mindenképpen való biztosítása mindenütt, ahol arra szükség van, elsőrangú állami feladat. Ebből a célból ez a javaslat — hogy úgy mondjam — egy külön^ fejezetet szentel a házhely-igénybevétel kérdése megoldásának. Kimondja azt, hogy házhelyjuttatás szempontjából minden ingatlan terület igénybevehető, területre és személyre való korlátozás nélkül akkor, ha szabadkézből való vásárlás, állami elővásárlás, vagy egyáltalában átengedési kötelezettség alá vonási eljárás során a házhelyigények kielégíthetők nem volnának. Igénybe vehető minden terület, területi és személyi korlátozásra való tekintet nélkül, tehát igénvbevehető még az erdő is, igénybevehetők a különben megfelelő és eddig más célt szolgáló területek is és igénybevehetők mindenkitől, még a kisembertől is. Igen sokszor előfordul az is, hogy van olyan terület, amelyet házhely céljára valaki szívesen átengedne, de mocsaras terület, talán yálvogvetésre használják, a falu természetes fejlődése iránvában viszont olvan területek vannak, amelyek kisemberek tulajdonában vannak. A javaslat kimondja, hogy ezek is igénybevehetők házhelyalakítás céljára, de azzal a korlátozással és megkötöttséggel, hogy ha a tulajdonosnak azután 50 katasztrális holdnál kevesebb birtoka maradna, akkor csereingatlanban kell részesíteni és csereingatlan juttatásával kell az átengedett házhelyért kárpótolni. Egyúttal a javaslat, szemben az általános rendezéssel, amely aztmondia, hogy a kártalanítás csak 50%-ban történik készpénzben, a házhelyekre vonatkozóan azt az intézkedést tartalmazza, hogy a házhelyek céljára igénybevett területért a tulajdonost az igénybevételkor azonnal a télies becsértéknek megfelelően készpénzben kell kártalanítani. T. Képviselőház! Lényeges intézkedése a javaslatnak a kártalanítás kérdésének szabályozása. A telepítési törvény .értelmében télies. Illetőleg bizonyos esetekben 66%-os készpénzkártalanítás jár az igénybevett földterületek után. Ez a javaslat generális intézkedést tartalmaz abban a tekintetben, hogy ezentúl — és ez vonatkozik a telepítési törvény alapján igénybevehető területekre is — a kártalanítás a teljes becsértékeknek megfelelően, de csak 50%-ban történik készpénzben, 50%-ban pedig 25 év alatt, 3'5%-os kamatozás mellett kiszámított amortizációval. ülése 1939 október lOJén, kedden. Ez alól az általános szabály alól két kivételt tartalmaz a törvényjavaslat. Az egyik kivétel az, hogy ha a tulajdonos, akit birtoka egyrészének átengedésére köteleztek, az így felszabaduló tőkét ipari vagy kereskedelmi vállalatba, fürdőbe, bányavállalatba akarja helyezni, akkor vele szemben a minisztérium kedvezőbb fizetési feltételeket is megállapíthat. Enneki az intézkedésnek MZ MZ indoka, hogy a magyar birtokosoeztályt, amely eddig majdnem kizárólag csak a maga földjéért élt és azzal törődött, lassan áttereljük az ipari és kereskedelmi vállalkozások felé is úgy, amint más,. nyugati r államokban megvan, ahol így lett nemzetivé az egész ipar, az egész kereskedelem. Egy másik intézkedés, amely a javaslat általános rendelkezésével szemben szigorítást tartalmaz, azt mondja, hogy a teljes becsértéket nem < kell mindig figyelembe venni, mert ha a teljes becsérték alapulvételével történik a kártalanítás, azzal szemben, aki úgynevezett konjunkturális birtokot szerzett, tehát a háborúban vagy az azt követő években mások kiuzsorázásával vagy szorult helyzetének felhasználásával jutott vagyonhoz, akkor a mai teljes becsérték megtérítése aránytalan vagy méltánytalan nyereséghez juttatná az illetőt, ezért az ilyen birtokosokkal szemben a becsérték leszállításának van helye. T. Képviselőház! A javaslat többi rendelkezései inkább adminisztratív természetűek; azt hiszem, t. képviselőtársaim valamennyien átolvasták ezt a javaslatot és fölmentenek! engem attól, hogy ezekre az inkább adminisztratív természetű, gyakorlati szakaszokra is külön rámutassak. Itt csak egy dologra akarok még rámutatni. Az egész eüárás megindítása a végrehajtás során a gazdasági albizottságnak mintegy a kezdeményezésére volt bízva. Természetesen a földmívelésüervi minisztérium, illetőleg a földmívelésügyi miniszter a sa.iát hatáskörében mindig kezdeményezbet. de alulról a kezdeménvewés a gazdasági albizottságra és a községi elöljáróságra volt bízva. Némelyekben és némely vonatkozásban aggodalmat keltett, hogy bizonyos esetekben nem fog-e kvázi elgáncsolás történni, ha csak ezeknek^ a szerveknek adjuk me" a kezd°ménvo7;é«i jogot 1 ? Éppen azért a Magyar Élet Pártjának megbízásából majd olyan értelmű módosítást foierok beterjeszteni a részletes vita során, bogy ez a kezdeményezési jog a járási albizottságot is megillethesse, mint amelyben tulajdonképpen az agrártársadalom minden rétege-képviselve van. CTandl I/aios: Miért nem a közsép-ít! — Csoór IJ»ÍOS: Nagyon fontos!) Esek felett lehet vitatkozni, de mindenesetre lényeges, bosrv az érdekeltsíg részéről és pedig az érdekeltség hivatalos rés^évői £$ •megtörténhessék a kezdeménvezés. (SZÖUŐRÍ Jenő: Maemk az érdekeltek! 1 * Map-uk az érdekeitek bármikor kezdeményezhetnek. De méfis kell eerv bi^onvos fómmnak lenni már a legalsóbb, fokú eljárás Vezdeményezé«énél. amely 9 ^y ^j. rcsi.t megrostálja, boo-y vajion komrdv-e az a kpzdomónve-TiÁs, iamely az egyes emberek részérni kiindul. Két kérdéssel kívánok még egészen röviden foglalkozni. Az egyik az_ az aggodalom, amely a gazdatársadalom részéről hangzik el, hogy sok vesződséget fog ielenteni a kishaszonbérlőkkel való viszony. Rá akarok mutatni és talán azoknak^ megnyugtatására is, akik nem olvasták el a javaslatot, e helyről is hangoztatni akarom, hogy ezen az egész javaslaton végig-
