Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-35

164 Az országgyűlés képviselőházának 35, feltételeinek bizonyos mérséklését indítványozta a Magyar Élet Pártja. Az erre vonatkozó módosítást majd a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál be fogom mutatni, (Felkiáltások balfelől: Miért nem most?!) amely szerint az igénybevehető terület általában véve 30 százalékkal csökken akkor, ha azon az illető birtokon minden katasztrális holdra legalább 100 pengő természetben vagy készpénzben kifizetett munkabér esik. (Matolcsy Mátyás: Ez a legnagyobb abszurdum!) Nem a legnagyobb abszurdum, igen t. képviselőtársam, mert nemcsak nagybirtokokon fordul ez elő, hanem számos olyan középbirtok is van ebben az országban, amely, ha nem is éri el, de nagyon is megközelíti ezt a határt. (Matolcsy Mátyás: De ki számítja ki?) Ki számítja ki? Erre is megfelelek, ige

n t. képviselő úr! (Halljuk! Halljuk!) Ki kell számítani és ha eddig nem tette a gazda, mert elhanyagolta azt a kötelességét, amellyel önmagának és birtokának tartozik, ezentúl rá fogjuk szorítani, mert a kedvezmény csak

1 abban az esetben fog ránézve érvényesülni, ha igenis, eleget tesz annak a kötelességének, hogy pontos könyveket vezessen, amelyek ellenőrizhetők és ennek az ellenőrzésnek alapján igenis, megállapíthatjuk... (Matolcsy Mátyás: És ki hiszi ezt el?) Elnök: Csendet kérek! Máriássy Mihály előadó: Ez a végrehajtás keretébe tartozik. Ellenőrizni fogja a minisztérium, ellenőrizni fogja (Meskó Zoltán: A főszolgabíró!) az igen t. képviselőtársam által annyira dédelgetett kamara (Meskó Zoltán: Vadászatkor fogják ellenőrizni!) és ellenőrizni fogja a környezet. (Meskó Zoltán: Vadászatnál, amikor kimennek, mindjárt meg lehet nézni!) Ellenőrizni lehet és ellenőrizni kell. (Matolcsy Mátyás: Ilyent nem szabad egy törvénybe beletenni, mert abszolút labilissá teszi az egészet! — Mozgás.) Elnök: Majd Matolcsy Mátyás képviselő úr el fogja mondani beszédében az aggályait, ezzel szemben most méltóztassék meghallgatni az előadó urat. Máriássy Mihály előadó: T. Képviselőház! Az én meggyőződésem Matolcsy képviselőtársam közbeszólásával szemben az, hogy a javaslatnak ez az intézkedése megnyugtatólag fog hatni azokra a munkásrétegekre, amelyek már most is sokszor aggodalmas szemmel figyelik és aggódva gondolnak arra, hogy mi lesz velük, ha a nagybirtokokat és a középbirtokokat mind felparcellázzák s ők munka és kenyér nélkül maradnak. (SzöIIösi Jenő: Na, ilyent nem láttam! — Matolcsy Mátyás: A mi vidékünkön ilyen nincs! — Mozgás a baloldalon.) Ennek az intézkedésnek azonban a birtokos felé is lesz bizonyos ösztönző hatása. A birtokos majd iparkodik többet és jobbat termelni, hosry ezzel fokozza a termelését, mert hiszen ezáltal intenzívebbé téve birtokát, több munkáskezet foglalkoztat azon a birtokon. Igenis, iparkodni fog az a birtokos magának biztosítani azokat az előnyöket, amelyeket ez a javaslat ebben az esetben és ebben a vonatkozásban neki nyújt. így jutottunk el a termelés kérdéséhez, mert a termelés kérdésével is foglalkozni loftll ennek a) javaslatnak keretén belül. Manapság mindig sokat beszélnek a termelés válságáról a másik oldalról azok, akik mais szempontból r ellenzői ennek a javaslatnak. vagy talán túlradikálisnak tekintik ezt a javaslatot. Én ebben az aggályban nem osztozom, Statisztikával mindenülése 1939 október 10-én, kedden. féle dol'got be lehet bizonyítani; be lehet bizonyítani azt, hogy a nagybirtok termel többet, vagy hogy a kisbirtok termel többet (Meskó Zoltán: Vass József népjóléti miniszter bebizonyította, hogy a kisgazda!) és így én ezzel nem akarok vitatkozni. Csak egy dologra akarok rámutatni. A termelés nemcsak a területtől, nemcsak az éghajlati viszonyoktól, és nemcsak a természeti adottságoktól függ, hanem a termelés volumenjére és minőségére befolyással van a tudás, az akarat és a munka is. A magyar tudásnak, a magyar akaratnak és a magyar munkának alábecsülése volna, ha állandóan azt hangoztatnók, hogy a termelésben bekövetkező változás vagy átállítás mindjárt a termelés csődjére fog vezetni. (Meskó Zoltán: Vass József kimutatta, hogy a kisgazda többet termel! Statisztikai adatokkal!) T. Képviselőház! A többtermelés kérdésével vagy a termelés vohimenjének kérdésével nemcsak ebben a javaslatban kell foglalkozni. A termelés folytonosságának biztosítása más birtokpolitikai, más közgazdasági szempontból is figyelembe jövő javaslatok feladata. Vegyük elsősorban azt, hogy az a birtokos, akinek a birtokterülete megcsökken, iparkodni fog az abból származó kiesést valahogyan pótolni és iparkodni fog Intenzívebb munkával, intenzívebb gazdálkodással újra olyan anyagi élet lehetőségi feltételeket szerezni a maga számára,, mint amilyenekhez eddig hozzá volt szokva. Talán furcsán hangzik, de vagyunk itt egypáran, akik még visszaemlékezünk arra az időre, amikor nagyapáink azt mondották, hogy 3000 holdon alul nem lehet megélni (Meskó Zoltán: Akkor még a zsidó nyúlbőrt szedett!) és hányan vagyunk, akiknek sokkal kevesebbünk van, mint 3000 holdunk és úgy-e, hogy dolgozva mégis csak meg lehet belőle élni? (Meskó Zoltán: Akkor még a zsidó nyúlbőrt szedett, nem volt nagybirtokos!) Van egy régi közmondás, azt hiszem, hogy macedón eredetű, de átment a magyar életbe; ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel. {Mozgás.) Vonatkoztatni lehet ezt a termelési kérdésre is. Ha megcsökkent a birtokod, fokozd a munkaerődet, fokozd a tudásodat, fokozd a szorgalmadat, fokozd a munkakedvedet és iparkodjál elérni ugyanazokat az eredményeket, amelyeket eddig nagyobb birtokon értél el. (Helyeslés.) Idetartozik azonban egy másik kérdés is: az új birtokos kérdése, az új birtokos beállítása a termelés szolgálatába és idetartozik elsősorban a mezőgazdasági szakoktatás kérdése. De talán ennek a törvényjavaslatnak végrehajtása során idetartozik az is, hogy minden ilyen telepes községben, vagy minden ilyen bérlőcsoportban vagy bérlőszövetkezetben kiválasszak egy gazdát, akinek a tudását, rátermettségét, szorgalmát, igyekezetét ismerem és azt odaállítsam példaképül a többi elé, esetleg támogassam is, hogy mintagazdálkodást folytathasson és így a példájával taníthasson. r Idetartozik az is, amit például a DunaTiszaközi Kamarában már megvalósítottak: a versenytermelés. Majdnem minden közsétrben van egy-két gazda, aki ilyen versenytermelésre vállalkozik és ennek a versenytermelésnek az ellenőrzött eredményei alapján azután azt, aki a leertöbbet tudja produkálni, jutalomban részesítjük. (Helyeslés.) Amikor a kamara megindította ezt az akciót, a Duna-Tiszaközi Kamara egész területén talán 14 olyan kisgazda vállalkozott arra, hogy ebben a versenytermelésben résztvegyen. Ma 80—100 ilyen vállalkozó is van,