Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-33

Az országgyűlés képviselőházának SS. ülése 19S9 szeptember 29-én, pénteken. 151 a javaslatnak a megszavazása azt jelentené, hogy megszavazok egy olyan javaslatot, amely­ről itt kivétel nélkül az összes hozzászólók, meg­állapították, hogy nem tökéletes. Hozzájárulnék tehát a megszavazással ahhoz, hogy innen, az ország házából egy nem tökéletes törvényja­vaslat kerüljön az ország színe elé. Bizt én nem akarom megtenni, ennélfogva a javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés, és taps a szélsőbal­oldalon.) Elnök; Több szónok nincs. Kíván-e még va­laki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki) nem kíván", a vitát bezárom. A föld­mívelésügyi miniszter úr kíván szólni?^(vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: Nem!) A miniszteir úr nem kíván szólani. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az általános vita során Csoór Lajos képvi­selő úr halasztó természetű határozati javasla­tot nyújtott be, ezért a javaslatnak általános­ságban való elfogadása előtt előbb ezt fogom szavazás alá bocsátani­Csoór Lajos képviselő úr határozati javas­latában kimondatni kívánja, hogy a törvényja­vaslat tárgyalásra alkalmatlan s egyben uta­síttatni kívánja a kormányt új törvényjavaslat­nak 60 napon belül való előterjesztésére. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) E törvényjavaslat részben kiegészítené az 1938: XII. tc.-et a mező­gazdasági munkavállalók rokkantsági ós öz­vegyi járadékával s a női munkavállalók szü­lési és gyermekágyi segélyezésével, részben pedig az említett törvénycikk egyes kirívó hi­báinak kiküszöbölését eszközölné, Méltóztatnak e határozati javaslatot elfo­gadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadták szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebb­ség. A Ház a határozati javaslatot elveti. Ezután felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot általánosságban elfo­gadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadta. A javaslattal részleteiben a földmívelésügyi és a pénzügyi bizottság fog foglalkozni, amely elé annakidején a Ház azt részletes tárgyalás végett utasította. Napirend szerint következik a képviselőház 1939/40. évi költségelőirányzatáról szóló gazda­sági bizottság jelentésének tárgyalása. Boczo­nádi Szabó Imre előadó urat illeti a szó. (írom. 42) Boczonádi Szabó Imre előadó: T. Ház! A gazdasági bizottság a házszabályok 117. §-a ér­telmében a képviselőház 1939/40. évi költségelő­irányzatát összeállította, amelynek alapján je­lentését a következőkben terjesztem elő. Az egybeállított költségelőirányzat csupán a % t és 4. fejezet és a 3. cím költségeinek megál­lapításával foglalkozik, mert az 1. cím alá tar­tozó, valamint a 3. címből a felsőház szükségle­tére vonatkozó kiadások megállapítása a felső­ház hatáskörébe tartozik. A nyugellátások elő­irányzata pedig külön fejeczet alatt történik. Az 1939/40. évi költségvetéselőirányzat a múlt költségvetéshez képest a kiadásoknál 2,578.830 pengő, a bevételeknél pedig 15.000 pengő töbletet mutat, főként azért, mert a je­len költségvetéselőirányzat 12 hó helyett 18 hóra szól. Az előző évi költségvetéssel szemben mutatkozó eltérések a következőképpen ala­kulnak: Rendes kiadások, 1. rovat: Személyi járan­dóságok: E rovaton a többlet 1,812.990 pengő. A többletet a visszacsatolt felvidéki és kárpát­aljai területek 36 országgyűlési képviselőjének 18 havi járandósága, továbbá az okozza, hogy a jelenlegi képviselőház az előző képviselőház­zal szemben 240 képviselő helyett 260 képviselő­vel alakult meg. 2. rovat: Elnöki rendelkezési lap. E rovat­ban a töbíblet 8000 pengő. Indoka az, hogy a szükséglet 12 hónap helyett 18 hónapra szól. 3. cím: Az országgyűlés igazgatási költsé­gei. Rendes kiadások. 6. rovat: Személyi járan­dóságok. E rovatban a többlet 382.945 pengő. A rendszeres állandó illetmények alrovatának többlete 344.075 pengő. E többlettel kapcsolat­ban meg kell említenem, hogy a 18 havi elő­irányzat miatt a többlet tulajdonképpen csak 12.310 pengő, amely részben a felemelt családi pótlékokból, részben egy VIII. fizetési osz­tályú tisztviselő' kotrpótlékából ered, hozzájárul azonban ehhez az is, hogy egy X. fizetési osz­tályú segódfogalmazói állás a IX. fizetési osz­tályba, egy XI. fizetési osztályú múzeumi se­gédőr állása a X. ' fizetési osztályba, egy X. fizetési osztályú írógépkezelőnő! állása a IX. fizetési osztályba vétetett fel, továbbá két díj­nok állása gyakornoki állássá szerveztetett át. A nem rendszeres illetmények alrovatában jelentkező 32.370 pengő többlet a 18 hóra tör­tént előirányzat figyelembevételével 7500 pen­gővel csökkent, ami abból ered, hogy a 33 tagú országos bizottság üléseiről készített gyorsírói jegyzetek másolási munkálatai befejeződtek. Az erre felvett összeg tehát az előirányzatból töröltetett. 9. rovat: A képviselő vasúti bérletjegyére vonatkozik. A többlet a rovatban 71.750 pengő. A 18 hóra történt előirányzat figyelembevéte­lével ez az összeg tulajdonképpen csak 26.250 pengőt tesz ki. Ennek indoka az, hogy a Máv. igazgatósága az országgyűlési képviselők vas­úti jegyeinek árát a vonalhálózat növekedése miatt felemelte. , A rendkívüli kiadások összege 76.750 pen­gővel emelkedett, mert a szükséglet 12 hó he­lyett 18 hóra vétetett fel. , A rendes bevételek az Országházban és an­nak bérházában lévő lakások bérjövedelme után a fenti ok miatt 15.000 pengővel emel­kedett. f 4. cím: Képviselőházi őrség. 1. rovat: Sze­mélyi járandóságok. E rovatban az előirány­zat 49.970 pengővel több a múlt évinél. A 18 hóra történt előirányzat figyelembevételével a többlet valójában csak 4535 pengő. A többlet indoka az, hogy 1938. évi május l-ével a pa­rancsnok az V., a segédtiszt pedig a VII. rang­osztályba lépett elő. Járandóságait ennek meg­felelően kellett beállítani. T. Ház! A felsőház a saját személyi és do­logi kiadásait maga állapítja meg. Célszerűségi lés takarékossági okokból azonban a felsőház folyó évi szeptember 15-én tartott ülésén úgy határozott, hogy az országház épületének fű-* tési, világítási és vízdíjköltségeit, továbbá a külső ós belső karbantartással járó kiadásokat saját költségvetésébe nem állítja be, hanem felkéri a képviselőházat, hogy a szükséges hi­telkeretről átruházott hatáskörben gondoskodni szíveskedjék. A gazdasági bizottság ezek alapján tiszte­lettel javasolja a Háznak, hogy az országház kezeléséről és fenntartásáról átruházott hatás­körben visszavonásig a felsőház nevében is gondoskodjék. Tisztelettel javasolja továbbá, .

Next

/
Thumbnails
Contents