Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-32

140 Az országgyűlés képviselőházának 32. Antal: Ugyanakkor mit keresnek a kartel­zsidókl!) Elnök: Kérem Keck képviselő urat, mél­tóztassék a szónokot nyugodtan meghallgatni! Gruber Lajos: Ne szociális kenőcsöket al­kalmazzunk, ne flastromokat ragasszunk ezekre a sebekre, hanem nyúljunk le a bajok gyökeréig és generális intézkedésekkel próbál­juk a magyar népnek ezt az igen életerős tár­sadalmi rétegét megsegíteni. Vegyük figyelembe a történelmet. Tudjuk, nagyon jól tudjuk, hogy a tatárjárás után, a törökdúlás után, 1848 után mindig ebből a nagy rezervoárból újult meg és erősödött meg a nemzet. Méltán követelhetjük tehát, hogy a magyar népnek ezt az őstalaját ne hagyjuk ki­pusztulni. {Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldal­ion. — Kóródy Tibor: Ez a vértartalék!) Ha a papiros szégyenkezni tudna, akkor ez a tör­vényjavaslat bordóvörösen izzanék itt előttünk, (Derültség és ellenmondások jobbfelöl,) mert a mai viszonyok között napi 13 fillért biztosí­tani egy elaggott mezőgazdasági munkásasz­szonynak, szégyenletes dolog. (Zaj jobbfelöl. — Keck Antal: De mégis csak 13 fillér naponta,— Zaj.) Elnök: Ismételten kértem Keck Antal kép­viselő urat, méltóztassék a közheszólásoktól tartózkodni. De minthogy a képviselő úr az én kéréseimet nem óhajtja teljesíteni, kénytelen vagyok őt folytonos közbeszólásai miatt rendreutasítani. Gruber Lajos: Ha ezt a javaslatot nézzük, akkor először képzeljük magunkat annak a szegény öreg mezőgazdasági munkásasszony­nak a helyzetébe, próbáljunk beleilleszkedni abba a környezetbe és gondoljuk el, hogy A T aj­jon mit tud az azzal a 13 fillérrel csinálni? Egyék-e abból, lakjék-e abból, cipőt talpaltas­son-e abból, vagy mit csináljon? Édes Istenem, tessék nekem megmondani, mit tud kezdeni az­zal a 13 fillérrel az az öregasszony! (Egy hang jobb felöl: Bízza rá! — Rápcsányi László: Szé­pen fog az a törvényalkotókról megemlékezni! — Elnök csenget.) Itt, az acélos magyar búza hazájában ilyen javaslattal nem lett volna sza­bad a Ház elé jönni, (Rápcsányi László: Szé­gyen!) mert ennek a törvényjavaslatnak, ennek a rendezésnek alapjait le lehetett volna becsü­letesebben is rakni. Le lehetett volna rakni en­nek az alapjait úgy, hogy a korhatár korábbi időpontban legyen megállapítva — nem 60 év­ben, hanem 50 esztendőben — és le lehetett volna rakni ennek a törvényjavaslatnak alap­jait úgy, hogy a kapott járadékból az az öreg­asszony már 50 esztendős korában olyan meg­élhetést tudjon magának biztosítani, amely egy kemény munkában eltöltött élet után őt joggal megilleti. T. Képviselőház! Én mindig csodálkoztam azon, hogy ezek a mezőgazdasági munkásem­berek és asszonyok hajnali 3 órától este 9—10 óráig, a nap jórészében, rekkenő napsütésben hogyan tudják aratni a magyar búzát. Mindig csodálkoztam azon, hogyan bírják ezt a mun­kát, a mellett a koszt mellett, amelyet uradal­maktól kapnak. Mert ne felejtsük el, hogy húst csak akkor kapnak, ha kényszervágás van, (Ellenmondások jobbfelől.) de gombócle­vest sokszor kapnak és kapnak olyan gombó­cokat, hogy azokkal dobálózni tudnának. (Élénk ellenmondások jobbfelöl. — Bánó Iván: Meg van állapítva a szerződésben, hogy meny­nyi húst, szalonnát, zsírt és más mindent kap­nak! — Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) ülése 1939 szeptember 28-án, csütörtökön. Elnök: Kérem, képviselő úr, tartózkodjék az ( ilyen társadalmi osztályokat egymás iránt gyűlöletre izgató kijelentésektől, amelyek azonkívül még a tárgyilagosságot is nélkülö­zik. Méltóztassék a javaslathoz tárgyilagosan, nyugodtan hozzászólni, kerülve az ilyen be­állításokat. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Csen­det kérek a Ház minden oldalán! (Lili János: Mi tudjuk, mi ott születtünk és ott élünk!) Ké­rem Lili képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Lili János újból közbeszól.) Lili kép­viselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni, (vitéz Lipcsey Márton közbeszól.) vitéz Lipcsey Márton képviselő urat hasonlóképpen kérem, méltóztassék csend­ben maradni. Gruber Lajos: T. Képviselőház! Nem tu­dom megérteni ezt a nagy felháborodást. Nem tudom megérteni, hiszen én nem akarok itt izgatni... (Felkiáltások jobbfelől: Dehogy­nem! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon! Gruber Lajos: ...én saját tapasztalatom­ból beszélek és saját tapasztalatom alapján állítom azt, (Bánó Iván: Tessék neveket mon­dani!) hogy ezekben megegyezik a zsidóbérlő, megegyezik a grófi nagybirtokos, de megegye­zik benne a papi nagybirtok is. (Zaj a balol­dalon.) Én nagyon jól tudom, hogy a ciszter­citarend előszállási uradalmában éppen olyan kőkemény gombócot adnak, mint Spitzer Izsó uradalmában. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Elnök: A képviselő urat ezért a kijelen­tésért, amely a Házon kívül álló személyeket sért, rendreutasítom. (Nagy zaj.) Csendet ké­rek! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak reám bízni az elnöklést. (Felkiáltások jobbfe­lől és a középen: Éljen az elnök!) Gruber Lajos: T. Képviselőház! Ismétlem, tapasztalatból beszélek és nem értem, liogyau lehet ebből akár izgatást, akár pedig kívülálló személyek megsértését kimagyarázni. (Wirth Károly: A gombóc az gombóc! Kemény gom­bóc, puha gombóc! — Egy hang a középen: Stí­lus!) Joggal kérdezhetjük, hogy az a rendszer, amely ilyen módon próbál szociális kérdéseket megoldani, képes lesz-e egy újabb magyar ezeresztendőt megalapozni ezen a földön í (Wirth Károly: Azt nem ő fogja megalapozni!) Joggal kérdezhetjük, hogy az a rendszer, amely csak ilyen elvetélt javaslatokat tud ide a Ház elé hozni, képes lesz-e arra, hogy most a határainkon fenyegetően tornyosuló .,. (Moz­gás a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, legyen óvatosabb kijelentéseiben és alkalmazkodjék a parlamenti illemhez. (Egy hang a középen: A magyar illemhez!) Gruber Lajos: Ajnálom a t. Képviselőház figyelmébe, hogy most, a veszedelmek óráiban, amikor határainkon áll a bolsevista orosz had­sereg, (Zaj a jobboldalon. — Rápcsányi László: Bizony, ez megfontolandó!) gondoljuk meg azt, hogy ezt a mezőgazdasági munkásréteget ér­demes-e nekünk megsegítenünk, vagy pedig hagyjuk mai elesett állapotában és engedjük, hogy a szociáldemokrácia vagy pedig a kom­munizmus kaparintsa a karmaiba 0 ? Mert vegye tudomásul a t. Ház, hogy bennünket, nemzeti szocialistákat, nem üldözni kellene, nem inter­nálótáborba vinni és börtönökbe csukni kel­lene, hanem segíteni abban, hogy ezt a jobb­oldalra állított tömeget meg tudjuk a jobb­oldalon tartani. (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) *

Next

/
Thumbnails
Contents