Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-32

Az országgyűlés képviselőházának 32. ülése 1939 szeptember 28-án, csütörtökön. 127 meg vagyok győződve arról, hogy másképpen fogják fel ezeket a dolgokat. Ezek nagyon ké­nyes problémák, mert olyan népréteg óhaját akarjuk kielégíteni, amely még eddig semmit sem kapott, amelynek még eddig nem adtunk semmit. De megvan rá az érdemük és megvan a mód is arra, hogy adjunk nekik valamit; keressük meg tehát ezt a módot és vágjunk be oda is, ahol talán fáj. Igen t. Ház! Volt már itt szó azokról a módokról, lehetőségekről, amelyek alkalmasak a pénz előteremtésére. Amikor a földbirtok­reformról van szó, aikkor a nagybirtokososz­tály igyekszik kimutatni azt, hogy ő a nagy­birtokain többet tud termelni, mint a kisbir­tok, de ha tehertételekről van szó, akkor azt mondják, hogy nem bírnak el többet, a ma­gyar nagybirtokososztály nem bír el többet. Ilyen esetben tessék odaállítani az ő nagyon gőgös, büszke statisztikájukat, amelyben ki­mutatják, hogy ők több jövedelmet produkál­nak, mint a kisbirtok; tessék az igen t. kor­mánynak ezt a statisztikát igénybevenni és eszerint tessék megállapítani az ő teherbírá­sukat. Amikor tehertételekről, köteles sógválla­lásról van szó, akkor ne 'hallgassanak arra, hogy egyszerűen azt mondják, hogy a nagy­birtok nem hír el többet. Ha tényleg nem bír el többet, akkor tessék hozzányúlni a keres­kedelemnek, az iparnak, a bankoknak és min­denféle más foglalkozási ágnak a jövedelmé­hez és tessék azokat megterhelni, amint ezt már meg is mondták. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ezek a szegény anyák nem szülnek, ha nem nevelnek munkást, akkor nem lesz mun­kása a magyar földbirtokosnak, a magyar gyá­rosnak és nem lesz alkalmazottja a magyar kereskedelemnek, illetőleg, sajnos, a zsidó ke­reskedelemnek. (Keck Antal:-Es nem lesz ma­gyar honvéd!) Ha az ő szülötteik közül kerül ki az értékes munkás, akkor igenis jogosan meg lehet terhelni azokat a foglalkozási ága­kat, amelyeket említettem. Megvannak itt a lehetőségek, csak jóindulatra van szükség. Ezt a jóindulatot azonban ne csak akkor emleges­sük, amikor választások vannak, hanem al­kalmazzuk itt a képviselőháziban is. Lehet ígérni napot es holdat a sugaraival együtt, de ez nem kunszt, ezért még nem fogja bántani egyik képviselőtársunkat sem a nagybirtok vagy a nagytőke. De igen t. Ház, amikor itt oda kell nyúlni, oda kell ütni a bogarasba, akkor is tessék éppen olyan jóindulattal lenni, mint amilyen jóindulattal odakint vannak a választókkal szemben. (Helyeslés a szélsőbalol­dalon.) Ha ez így lesz, akkor meg vagyok róla győződve, hogy ez a törvényjavaslat meg fog 1 változni és a helyébe olyan jön, amely kielégíti azoknak az igényeit, akiknek az ér­dekében itt tevékenykedünk. Igen t. Ház! Súlyos időket élünk, felelős­ségteljes napok ezek, amelyeket most mi élünk, tessék tehát felelősségteljesen dolgozni. Ez a Ház ne mindig csak a huza-vona háza legyen, hanem dolgozzunk r igazi magyar be­csülettel, magyar szívvel és magyar érzéssel, a magyar dolgozók, a magyar népmilliók ér dekében. (Helyeslés a szélsőbalolddolon.) Azt ugyanis nem tagadhatja le egyetlen képviselő­társunk sem, hogy nem a magyar dolgozók, nem a magyar népimilliák széles rétege hozta és küldötte ide őket, mert igenis az küldötte ide. És akkor, amikor afelé megyünk, amit ígérünk, cselekedjünk itt isi úgy, ahogyan ígé­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ H, riink. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mi volt a röpcédulákon? — vitéz Lipcsey Márton: Most az a baj, hogy nem ígérünk! — Kóródy Tibor: Az a baj, igen t. képviselőtársam, hogy itt nem ígérnek, de amikor a nép elé, a választók elé mennek, akkor ígérnek! — Zaj. — Keck Antal: Ne tessék izgulni, be .fogjuk hozni ide a plakátokat a Ház asztalára, meg lehet majd mégegyszer nézni! — Ügy van! Ügy van! a, szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Égy hang a középen: Azon mar túl vagyunk! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Már elfelejtkeztek rólaf — Keck Antal: Igazságos és gyors föld reform kellene!) Elnök: Keck Antal képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Papp József: Plakátokat és ígéreteket ki­nyomatni és kiragasztani nem kunszt, ennél könnyebb sincs. Az a szerencséjük önöknek, hogy az a választópolgár, akinek mindent Ígérnek, napot, a holdat sugarakkal együtt, nem lát ide és nem látja azt, hogy nem .' azt cselekszik, amit kint ígérnek, mert ha látná, hogy mit csinálnak, amikor az ő sorsukról és kenyerükről van szó, akkor majd meglátnák, hogyan mehetnének ki a választók közé. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ügy vHn! Ez a hely­zet!) Nem lehet elintézni itt pártpolitikával és veszekedéssel semmit, hanem igenis el le­het intézni úgy, ha komolyan és felelősségtel­jesen meggondoljuk, miért küldtek bennünket ide, mi a mi hivatásunk, és megnézzük azt, hogy kinek az érdekében kell dolgoznunk. Mert nemcsak akkor kell gondolnunk arra a szegény és elhagyott nyomorultra, — akiről sohasem történt gondoskodás, — amikor katona kell, hanem akkor is, amikor az katonát nevel. Igen t. Ház! Meg Vagyok győződve arról, hogy azok, akik talán nagyon kellemetlen ér­zéssel hallgatják végis' a mi felszólalásainkat, (Derültség a jobboldalon és középen. — Keck Antal: Ezt nem lehet legyintéssel elintézni! — Zaj. — Wirth Károly: Borravaló, könyörado­mány.) mert ha a lelkiismeretüket megnézik, mádként gondolkoznak. (Keck Antal: Érdekes, hogy sokszor milyen rosszkor legyintenek! — Zaj és mozgás a középen.) A lelkiismeretet ne igyekezzünk elfojtani, hanem hallgassunk a lelkiismeretre, és ha mi a lelkiismeretünkre hallgatunk, akkor meg vagyok győződve róla, igen t. képviselőtársam, hogy ön is, ha a lelki­ismeretére hallgat, nem fog ilyen cinikusan vigyorogni a magyar dolgozók sorsa fölött. (Felkiáltások a középen: Rendre! Rendre! — Keck Antal: Hiába utasíttatják rendre^ mégis csak négy pengőt kapnak. — Jandl Lajos: Ne adjanak utasítást az elnöknek! — Zaj. — Jandl Lajos: Ne befolyásolják az elnököt.) Elnök: Jandl képviselő urat kérem, mél­tóztassék az elnökre bizni, hogy befolyásol­tatja-e magát, igen vagy nem. Papp képviselő úrnak ezt a kifejezését nem tudtam megérteni, méltóztatnék megismételni? Papp József: Nem! Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. , Papp József: Ha lelkiismereti kérdésről van szó, nagyon jó lenne egy kicsit higgad­tabbnak lenni (Helyeslés jobb felől.) és hall­gassunk a lelkiismeretünkre, amikor ilyen komoly kérdésről van szó. (Kóródy Tibor: A legyintést is jegyzőkönyvbe vesszük!) Nem viccelődésre küldtek ide bennünket, hanem ko­moly munkára. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar dolgozók, a magyar népimilliók, 21

Next

/
Thumbnails
Contents