Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-31

9.0 Az országgyűlés képviselőházának 3 munkás családnak egész évi fenntartására elegendő? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha gazdasági szabadságot, törvényelőtti egyenlőséget és jogegyenlőséget hirdetek kenyér nélkül és minden nélkül, akikor ez anynyi, mintha a béna embernek azt mondanám: itt van a világ, járd be és olyan, mintha a vak embernek egy könyvtárt ajándékoznék azzal, hogy: olvasd és gyűjts magadnak ismereteket. A tőke szabadságának egyetlenegy korlátja volt: a munka. Midőn azonban a természettudomány megalkotta a gépet, akkor ettől a mnnkakonkurreneiától 'is szabadulni akart a tőke és elfelejtkezett a gépnek arról a nagy szociális hivatásáról, 'hogy a gép hivatása nem az, hogy a munka mennyiségét és ezáltal a munkáskezeik mimikáját redukálja, haneim hogy a munka minőségét megváltoztassa és a nagyobb termelés révén a munka áldásában a munkást is részesítse. Es itt egy nagyon ellenséges viszony állott elő: a munkaerő legnagyobb ellensége fejlődött ki a génben akkor, amikor a gép teljesen a tőke kezébe került. T. Ház! A magánjog elvén állunk, azonban ha a magánjog egyeseknek olyan jogot biztosít, amellyel a nemzet egyetemes érdeke ellen törbetnefe. kétségtelenül szükséges, hogy alkotmányos úton, törvényhozás útjá^olvan közjogi akadályokat és gátakat emeljünk a magánjog túlkapásai ellen, amelyek ezeket a túlkapásokat leredukálhatják. Amidőn ugyanis elkövetkezett az a kor. hogy ez a liberális gazdaságban élő nagytőke nem tudja tovább a hivatását betölteni, nem tud ja, tömegeknek kenyeret adni és kellő életnívót biztosítani, akkor ezzel a liberális gazdasági rendszerrel szakítanunk kell és be kell látnunk azt. hogy ebben a hazában a tőkénél egy nagyobb értékkel állunk szemben és ez a munka értéke. A gazdasági szabadság^ és a jogi egyenlőség mellett nekünk szükséges az. hogy krisztusi erkölcsöket és szociális elgondolásokat vonultassunk be a társadalom életébe. Nekünk az kell, hogy bevonuljon a krisztusi erkölcs ide a parlamentbe, hogy a törvényhozás segítsen a gyámoltalanokon és szegényeken; be kell vonulni ok a krisztusi erkölcsöknek a tisztviselő irodájába, hogy az a tisztviselő tudja azt, hogy nem parancsolója és ura a népnek, hanem támogatója, tanácsadója, kiszolgálója és segítőtársa. Be kell vonulnia^ennek a krisztusi erkölcsnek az iparos műhelyébe, a kereskedő üzletébe, de be kell vonulnia a kisgazda lakásába és be kell vonulnia a földmunkás lakásába is és meg kell értetnie mindenkivel ebben az országban azt, hogy itt már a munka nem jog, hanem kötelesség. Ha .azonban a munka kötelesség, mélyen t. Ház, akkor gondoskodnunk kell becsületes munkaalkalomról és a becsületes munkaalkalomhoz becsületes munkabért is kell biztosítani a munkásnak. T. Ház! Én a földmunkásság kérdésének megoldásában sokkal nagyobb jelentőségűnek tartom az általános munkáskérdés megoldását, mint a munkásbiztosítást, amely munkásbiztosításon alapszik az 1938 :XII. te. és az ezen alapuló jelen törvényjavaslat is. A munkásvédelem ugyanis nagyobb jelentőségű először is az általánosságánál fogva, mert áldása kihat minden munkásra, minden munkásosztályra s annak mindenki részese lehet, míg a munkásbiztosítás csak azoknak használ, akik magukat biztosítják, akik a biztosítási féltéte. ülése 1939 szeptember 27-én, szerdán. leknek eleget tesznek és elkövetkezik az az állapot, amelyet a munkásbiztosítás előír. Ez a törvényjavaslat azonban valamiről megfeledkezett. Miként az 1938:XH. te. megfeledkezett az özvegyekről, még most sincs intézkedés azokról a női földmunkásokról, akik bizonyos okoknál fogva nem mentek férjhez, pedig azok is^ földmunkások. Ezeknek öregségére vonatkozólag sem az 1938. évi törvény, sem ez a törvényjavaslat egyáltalán nem intézkedik. Az általános munkásvédelem állandóságánál fogva is hasznosabb, mert a munkást egész életén át kíséri, gondoskodva az érdekeiről. Nagyobb jelentőségű a munkásvédelem a biztosságánál fogva is, mert abban a munkás minden körülmények között részesül. További következményeiben nagyobb kihatású a munkásyédelem, mivel a munkást egész egyéniségében felkarolja, kultúrelőnyeit is biztosítja és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a munkásvédelem előnyeiben a munkás jóformán ingyen részesül, míg a munkásbiztosítás ránézve kiadásokkal jár, eltekintve attól, hogy a munkásbiztosítás szervezete bonyodalmasabb, nehezebb, az adminisztráció pedig feltétlenül óriási költséggel jár. Ha most elfogadnánk azt a tételt, hogy általános munkásvédelemre volna szükség, arra a kérdésre, hogy ezzel az általános munkásvédelemmel a munkásőr obiémát a mai gazdasági rendszerben meg lehetne-e oldani, sajnos nemmel kell válaszolnom. Mi agrárállam vagyunk, ami annyit jelent, hogy boldogulásunkat, megélhetésünket mindnyáian a földtől várjuk, közvetve az ezt megmunkáló földmunkásoktól. Ha tehát tényképpen állapítjuk meg ezt, vizsgálat tárgyává tehetjük, hogy a föld a mai gazdasági viszonyok között képes-e arra, hogy a földmunkásokról, illetőleg rajtuk keresztül az egész magyar nemzet egyeteméről gondoskodjék. A föld ma nincs abban a helyzetben, hogy saját exiszteneiájának veszélyeztetése nélkül nagyobb áldozatot hozzon a földmunkásság érdekében, mint amilyet hozott, bár kétségtelenül úgy látszik és az lenne a természetes, hogy a föld tartsa el az őt megmunkáló földmunkást. Ha tehát a föld ennek a nagy hivatásának nem tud eleget tenni és ha elfogadjuk tényképpen hogy tényleg a földnek kell eltartania a maga földmunkását, akkor valahol valami hiba van és ez nincs másutt, mint a jelenlegi gazdasági rendszerben. A földmunkásnak és a földnek a mai viszonyok között ellentétes az érdeke. A földmunkásnak £IZ eiZ érdeke, hogy kevesebbet dolgozzon és többet keressen, a földnek, illetve tulajdonosának pedig az az érdeke, hogy minél kisebb termelési költséggel minél nagyobb jövedelemhez jusson. Ez a látszólagos ellentét nem önmagában a földmunkásságban és a földben rejlik, hanem abban, hogy a földön és a földmunkáson kívül fekvő tényezőkkel nem sietnek a föld^ és a földmunkás segítségére, mert nem tudjuk addig megoldani a földbirtokpolitika s a földmunkáspolitika nagy kér eleseit, amíg az összes tényezőket: az ipart, a kereskedelmet, a kultúrát, a hitelkérdést mind be nem állítjuk a föld érdekeinek szolgálatába. Mert elsősorban a forráson kell segítenünk, lia azt akarjuk, hogy abból többet meríthessünk. Első és legfőbb kötelességünk tehát a föld megerősítése, mert ez a létalapja a további megoldásnak és enélkül nem beszélhetünk egészséges földbirtok- és földmunkás-politika-