Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-19
450 Az országgyűlés képviselőházának 1Ù> Már régtől fogva ismeretes volt <az a körülmény, hogy az úrkúti bányánál a munka és bérviszonyok nagyon kedvezőtlenek. A munkásság keresztényszocialista helyi vezetősége az ottani plébános kezdeményezésére memorandumban kérte a bérek rendezését s miután májusig arra választ nem kaptak, úgy határoztak, hogy a munkát abbahagyják. Az iparügyi minisztérium bányászati közigazgatási szakosztályának kiküldöttje tüzetes vizsgálatot tartott, de az elentéteket nem sikerült kiegyenlíteni, azért az iparügyi minisztérium június hó 13-ára összehívta a bányászatra nézve kinevezett bérmegállapító országos bizottságot. A bizottság azonban úgy döntött, hogy nem tartja m'agát illetékesnek arra, hogy magában az úrkúti bányában keletkezett bérviszályok tárgyában döntsön, hanem abban a nézetben volt, hogy az összes hazai bányászokra vonatkozóan lehet csak, a bérminimumot együtesen megállapítani. Június hó közepe óta a budapesti bányakapitányság ismételten megkísérelte a viszály békés elintézését, a munkásság zöme azonban elhagyta a vállalat szolgálatát és más munkaadóhoz, nagyrészben mezőgazdasági munkára szerződött s idegenben vállalt munkát. A 360-as létszámból mindössze 36 maradt meg a bánya szolgálatában. Az elmondottakból kiviláglik, hogy a kormányzat igenis, nagy súlyt helyezett az úrkúti bányánál fennálló mostoha viszonyok megjavítására. Nem rajta múlt, hogy az áldatlan viszonyok nem kaptak azonnali orvoslást. A kormányzat erélyes beavatkozására azonban létrejött a megegyezés, miután a törvényes bérmegállapító bizottság munkaadói és munkavállalói tagjainak egyhangúan hozott bérmegállapító határozata közmegelégedésre meghozta a viszály végleges orvoslását Folyó évi július hó 18-án hozott határozatában 4 pengő 50 fillérben állapította meg a föld alatt szakmányban dolgozó vájárok legkisebb átlagbérét, A többi kategóriák bére az általánosan elfogadott és alkalmazott százalékos Hitelesítették : Nyiri István s. h. napl6birálo-\ ülése 1989 augusztus 3-án, csütörtökön'. arány szerint ehhez a vájárátlagbérhez igazodik. A megállapított bérek azonban ennél tényleg magasabbak, mert a családfenntartó munkások, akik a vállalat házaiban laktak és a lakásért hayi 7 pengőt térítettek meg a vállalatnak, ezután csak 2 pengőt tartoznak fizetni, vagyis 5 pengővel kevesebbet havonként. Ezenkívül a vállalat köteles ugyancsak a családfentartónak télen négy hónapon át 6 mázsa és az év többi hónapjaiban 3 mázsa ajkai minőségű szenet a beszerzési ár 50%-áért kiszolgáltatni. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1939. évi július hó 29. napján. Varga s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urak nincsenek jelen, tehát a viszonválasz jogával nem élhetnek. Ezek után felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház a választ tudomásul veszi. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hej rukk! Bólintok! — Gruber Lajos közbe szól. — Br. Vay Miklós: Az interpelláló képviselő urak el sem jöttek!) Gruber Lajos képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a Ház méltóságát megőrizni és a tanácskozást lehetővé tenni. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem 'a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Nagy Ferenc jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délelőtt 10 óra 35 perekor.) Kossuth Pál s. h. igi tagok.
