Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
442 A% országgyűlés képvisel ohâéânàk 18. ban Imrédy Béla ő excellenciája szavait idéz | tem a gyulest.ilalom állítólagos idejében tartott beszédéből, hogy látszólagosan lekerülje- ' nek a névjegyek, úgy mint 1919-ben és 1920-bán I a eimtablákról és a nagy zsidók háttérbe vonulva dörzsöljék a kezüket, (Müller Antal: Nem kerültek le, az a baj!) és meghívjanak oda 1 diszkeresztényeket; az a második zsidótörvény I lényege, hogy az a szellemiség, amely a magyar gazdasági életet — mondhatni — 'korrumpálta és a külföld előtt is igen sok tekintetben diszkreditálta, végre egyszersmindenkorra megszüntettessék. Nézzünk ugyanis a dolgok szemébe egyenesen és a maguk valóságában. Nem az a lényeges, hogy a zsidófajú egyén zavartassák ki abból a jó stallumból és pozícióból, hanem az a lényeges, hogy az, amit mi zsidó szellemiségnek nevezünk, a magyar gazdasági életből egyszer és mindenkorra eltűnjék. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobbfelől és a középen: Ebben egyetértünk! — Keck Antal: Ez nem pártkérdés. — Palló Imre: A nemzet érdekét szolgáljuk!) Nem pártszempontból mondom el interpellációmat. Semmiféle nártszempont sem vezet, sem pedig gróf Teleki János személye ellen nem vezet semmiféle animozitás, én nem ismerem képviselőtársamat, én csak azt akarom, hogy ha már a zsidótörvény végrehajtási utasítása, nem tudom milyen oknál fogva, állandóan késik, a zsidótörvény szelleme értelmében a kirendelt vállalati vezető az úgynevezett purifikáeiót, vagy rendcsinálást végre tudja hajtani, mert ha annak a vállalati vezetőnek vezérigazgatója egy törvényhozó, gróf Teleki János, akkor az a vállalati vezető hogyan fogia tudni vezérigazgatójával szemben a megfelelő előterjesztéseket keményen és nyomqt^Vnasn a. zsidótörvény értelmében megtenni T (Felkiáltások jobbfelől: Vele együtf!) — Bodor Márton: Aki korpa közé keveredik:, megeszik a disznók! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ilyen komolytalan közbeszólásokat méltóztassék mellőzni és egyáltalán ne méltóztassék közbeszólni. Budinszky László: Iaren t. Ház! Nagyon jól tudiuk. hogy az 1901:XXIV. t.-c. miről rendelkezik. En nem tudom, hogy a miniszterelnök úr egyáltalán tudott-e arról, hogy a rendőrségnek szállított úgynevezett fehérárút, zubbonyt és egyéb fehérárút, valamint más közszállításokat is a Kispesti Textilgyár a kincs tár részére teljesíti. Lehet, hogy nem tudott ' róla, lehet, hogy az iparügyi miniszter úr sem 'tudott róla. de ezek tények, ezeket hajlandó vagyok közokiratokkal bizonyítani. Ha tehát közszálKtá^okat végez ez az Ágoston Manó-féle vállalat Kispesti Textileyár név alatt, akkor méltóztassék az 1901:XXIV. t.-c.-et is figyelembe venni és olyan állapotot teremteni, amely nem hozza olyan kellemetlen helyzetbe azt a törvényhozót, hogv esetleg egy olyan más állami közeggel kelljen szembekerülnie, akinek a hivatása, megállapítani, hogy annak a fehérárúnak a minőségét, sűrűségét és műszaki szempontból megfelelő voltát helyesnek, jónak találja-e. elfogadja-e vagy sem. Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ha úgy érzi, hoary gróf Teleki János képviselő úr összeférhetetlenségi helyzetbe került, méltóztassék megtenni az összférhetlenségi bejelentést, ellenben ilyen látszatokat teremteni egyál- • ülése 1939 augusztus 2-án, szerdán. talán nem helyes és kérem, szíveskedjék eftol tartózkodni. (Keck Antal: Ezek tények!) Ha tények, akkor — mondottam — tessék összeférhetetlenségi bejelentést tenni! Különben is kérem Keck Antal képviselő urat, ne avatkozzék mindenbe bele! Megmondottam, hogy ha a képviselő úr összeférhetlenségi helyzetet lát, akkor tegye meg az összeférhetlenségi bejelentést; a házszabályok erre megadják a módot és lehetőséget, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.), ellenben ilyen burkolt látszatok teremtése ellen kénytelen vagyok az elnöki székből szót emelni. (Helyeslés és taps jobbfelől.) Budinszky László: T. Ház! Interpellációm elején bejelentettem, hogy közérdekről van szó, a közerkölcsöket kívánom megvédeni, egy történelmi név viselőjét kívánom megvédeni, (Bodor Márton: A zsidóktól!) tehát még a látszatát is el akarom kerülni annak, hogy egy ilyen név viselőjéhez bármiféle olyan dolog fűződjék, amelv~ tételes törvényeink szerint nem megengedett. Ha tévedtem, ünnepélyesn bocsánatot kérek, ha ezzel valakinek a személyét megsértettem volna. Elnök: Tudomásul veszem a képviselő úrnak ezt a bejelentését. Bndinszky László: T. Ház! Az egész eset tulajdonképpen arra irányul, hogy az úgynevezett második zsidótörvény végrehajtható-e a valóságban, avagy nem? Ha ki lett rendelve egy vállalati vezető, ^~ erre irányult is a kérdésem — való-e az, hogy a miniszterelnök úr és az iparügyi miniszter úr tudtával rendelték ki a vállalati veze+őt és való-e az. hogy ezután ugyanezeknek a miniszter uraknak a tudtával nyert alkalmazást gróf Teleki Já-nn« E 1 * az in+fvnellá'^óm r^vid tárgya. (Wirth Károly: Ezért 22%-os bérredukeió kellett!) Elnök: Az iparügyi miniszter űr kíván válaszolni. Varga József iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Az elmondott interpelláció négy fontos kérdésre óhajt választ Az első kérdés az: való-é, hogy a miniszterelnök úr és az iparügyi miniszter tudtával rendeltek ki a. Kispesti Textilgyárhoz a zsidótörvény rendelkezéseinek be nem tartása miatt vállalati vezetőt? Erre a kérdésre az a feleletem, hogy a fennálló törvényes rendelkezések szerint az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosa vizsgálatai alapján történt és történik erre nézve .az iparügyi miniszterhez előterjesztés, aki ezt az előterjesztést, miután magáévá tette, a minisztertanács elé viszi. Ez az ügy a minisztertanács előtt ismeretes volt. tehát Teleki Pál gróf miniszterelnök úrnak tudomása volt ar : ról, hogy a Kispesti Textilgyárhoz vállalati vezetőt neveztek ki. A második kérdésre, hogy: való-e az, hogy a miniszterelnök úr és az iparügyi miniszter tudtával nyert alkalmazást gróf Teleki János országgyűlési képviselő úr, az a feleletem, hogy Teleki János képviselőtársamnak a Kispesti Textilgyárhoz való szerződtetéséről, tekintettel arra, hogy ezt a szerződtetést hosz : szabb tárgyalások előzték meg, az iparügyi miniszter, hivatali elődöm, tudomással bírt, a miniszterelnök úr azonban csak utólagosan értesült arról, hogy Teleki János gróF a Kispesti Textilgyárnál vállalt igazgatói alkalmazást. Előttem kijelentette, hogy közvetlen családtagjaira tud befolyást gyakorolni, de a ta-