Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-18

436 Az országgyűlés képviselÖházán-ik 18. az nem megfelelő!) Éppen azt akarom mon­dani kérem... Elnök: Csendet kérek! yitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: Olyan törvényről kell gondoskodni, amely lehetővé teszi, hogy a konveneióbérek, a szakmánybérek és a részbérek is megállapít­tassanak. Természetesen a részkereset megálla­pításánál a mellékszolgáltatásokat is tekintetbe kell venni és bizonyos mértékben az illető vi­déknek vagy földnek a termő erejét is. Beje­lentem a t. Háznak, hogy erre vonatkozólag már megvannak a törvényelőkészületek és én a javaslatot a tél folyamán, szóval még mielőtt szerződések köttetnek, at. képviselőház elé fo­gom terjeszteni és remélem, hogy ezzel ezt a régen vajúdó kérdést meg tudom oldani. Ké­rem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr együttes választ adott Matolcsy Mátyás és Tor­kos Béla képviselő urak interpellációjára, te­hát mindkét képviselő urat megilleti a viszoin­válasz joga. Először Matolcsy Mátyás képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! A z igen t. föld­mívelésügyi miniszter úrnak rendkívül rövid válaszát, sajnos, azért nem tudom tudomásul venni, mert pontosan négy éve vajúdik ez a kérdés itt a Ház előtt. Meg vagyok győződve arról, és a földmívelésügyi miniszter úr eddigi működése alapján nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a legteljesebb odaadással dolgozik és fog­lalkozik ezzel a kérdéssel, azonban kénytelen vagyok megállapítani, hogy eddigelé egyetlen kormány sem volt képes — én most nem is ku­tatom az okokat, de a tények azt mutatták és főleg az eredmények azt mutatják, hogy a kor­mányzat soha sem volt képes — ennek a kérdés­nek intézményes rendezésére; mert ez így folyt már 1935 óta, az egyik felszólalás a másikat érte, az egyik birtokleleplezés a másikat érte. (Malasits Géza közbeszól.) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. Matolcsi Mátyás: T. Ház! Legyen szabad arra marnom, uogy talán a va-LOiuan hosszura nyuiL íiitexptíiiaciutK éppen aieiaaatat legimtiauu teljesítő loiamiveiésugyi miniszter urat kifá­raszthatták, üe nagyon nagy megnyugvást oko­zott voma az országban, na taian tíz percet szenteltünk volna ennek a kérdésnek és ponto­san leszögezte volna, hogy mit akarunk ebben a törvényes rendezésben megadni. Most megint kaptunk egy ilyen választ: gondoskodni keli arról,, nogy törvényes rendezés hozassék. (vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi mi­niszter: Gondoskodni fogok!) En szórol-szóra leírtam, de még jobb, ha a módosítás is elhang­zik. (Horváth Géza: Terminust is mondott!) Én terminusokat már kaptam. (Horváth Géza: Hát mit csináljon mást! — Zaj. — Az elnök csen­get) A földimívelésügyi miniszter úr egyik elődje 1937. február 20-án — úgy emlékszem mintha ma volna— pontosan megmondotta, hogy összehívja a szociális tanácsot, megindul a munka és az ősz folyamán pontosan meg­mondta, mikor előkerül a javaslat. Nem ült össze a szociális tanács egyszer sem. (Ellent­mondások a jobboldalon.) Megalakult, de sem­miféle akció nem indult és tény, hogy ma sincs leszögezve, hogy a kormányzat ezen a téren mit és mennyit akar és milyen formában kívánja azt megtenni. Nagyon nagy megnyugvással vettük volna, ülése 1989 augusztus 2Un, szerdán. ha e>gy kicsit közelebb ment volna a miniszter ur eihhez a kérdéshez, például azzal, hogy nyi­latkozott volna arra nézve, hogy a mezőgazda­sági munkásság, a cselédség és egyéb munkás;­ság családi 'bérpótlékáról is gondoskodás fog történni. (Ügy van! a szélsőbalotdalon.) Mert az a helyzet, hogy hozzánk jönnek 8—10—12 gyermekes anyák — nemrégiben újságban is kihoztuk ezeket a dolgokat — és panaszolják a jelenlegi állapotokat, kérdik, mi az oka annak, hogy az ő testvérük, aki Pestre jár, vagy Pestre szakadt, élvezi ezeket a támogatásokat, ők pe­dig a falun semmiféle szociális támogatást és gondoskodást nem kapnak, (tigy hang a szélső­baloldalon: A falu mmaenben elmaradt! —Zaja jobboldalon.) Ezekről a kérdésekről szerettünk volna részletesebben hallani, mert az ország meg­nyugtatása szempontjából óriási jelentősege van annak, ha innen hivatalos helyről kötelező ígéretek hangzanak el. (ügy van! a szélső­baloldalon.) Annak érdekességét pedig nem látom, hogy Torkos képviselőtársunk eboen a kérdésben röviaen felszólalt. Miért nem intézték el azt a kérdést? Ezt a kérdést pontosan ismerjük és egyáltalában nem történt megoldás. Ehelyett az történt, hogy sikerült odakünn a kérdés rendezetlensége foiytán, ahogyan Nagy Fe­renc képviselőtársunk említette is, éppen a kisgazdatársadalom és a munkásság között, amelyek pedig teljes sorsközösségben élnek, bizonyos eket verni, mert annak az 5—8 pen­gőnek terhe éppen rájuk szakad, nekik most azt fizetniök kell, pedig azok a szerződések, amelyeket voltam bátor felolvasni, a nagybir­tokon állnak fenn, ahol ezek a terhek és ezek a súlyos napszámok nem jelentkezhetnek. Nemcsak szociális, hanem általános politikai nyugalmi szempontból is fontos, hogy ez a kérdés véglegesen és törvényesen rendeztes­sék, még pedig félreérhetetlenül. Sajnos, mon­dom, semmiféle konkrétumot nem hallottunk. (Horváth Zoltán: Terminust mondott a mi­niszter úr!) Tessék ezt a megjegyzést nyugod­tan figyelembe venni, hogy méltán vagyunk mi türelmetlenek. (Zaj a jobboldalon.) Vég­eredményben, ha ezt a kérdést januárban, az­után augusztusban, majd a következő év ja­nuárjában is állandóan napirenden tartjuk, en­nek megoldását követeljük és mindezideig csak terminusokat kapunk, akkor bennünk a biza­lom már fogytán van- Ez az ok kényszerít minket arra, hogy ezt a bejelentést nem a földmívelésügyi miniszter úrral, hanem a kor­mányzattal és főleg, be kell vallanunk, Teleki Pál miniszterelnök úrral szemben érzett bizal­matlanságunk folytán nem vehetjük tudomá­sul, (vitéz Ujfalussy Gábor: Nem baj, nem történt semmi! — Matolcsy Mátyás: Fognak önök még tapsolni egy másik miniszterelnök úrnak is! — Zaj a jobboldalon. — vitéz Uj­falussy Gábor: Azt már nem! Bizalommal vagyunk a miniszterelnök úr iránt!) Elnök: Torkos képviselő úr kíván a vi­szonválasz jogával élni? (Torkos Béla: Nem!) Akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak Matolcsy Má­tyás képviselő úr interpellációjára adott vála­szát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a föld­mívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul vette. Hasonlóképpen felteszem a kérdést. r mél­tóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úrnak Torkos Béla képviselő úr interpellációjára

Next

/
Thumbnails
Contents