Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
410 Az országgyűlés képviselőházának 18, sem elérni a bányatársulatnál, holott ott kórház is van, amelyben műtéti beavatkozásokat is lehet végrehajtani. (Palló Imre: A főorvos még mindig ott van?) Ebben az ügyben már átírtam az Oti.-hoz is és kértem az eset kivizsgálását, de mind a mai napig semmiféle intézkedés nem történt. Van itt még több ilyen eset, de takarékoskodni akarok az idővel.... (Felkiáltások jobb felől: Nagyon helyes! — Bodor Márton: Unatkoznak? Ez untató? — Keck Antal: A képviselő úr miért jött a parlamentbe? — Palló Imre: Ügy is elveszíti a mandátumát! — Derültség.) Csak azt akarom megemlíteni, hogy betegségi biztosítási ügyekben a munkásokkal egy Perényi nevű zsidó tárgyal, aki állandóan a legdurvábban és a legkomiszabban viselkedik velük szemben. Hiába mennek ezek a munkások panaszra, a társulat ebben az ügyben semmit sem tesz. T. Ház! Szólnom kell itt még arról is, hogv a társulat a munkásoknak körülbelül 70—80%-ától sportcélra havonta 80 fillért szed. Méltóztassék elképzelni, milyen összegre rúg ez, amikor a tatabányai bányatelepen körülbelül 10.600 bányász dolgozik és sehol nem látjuk semmi nyomát annak, hogy ezt a pénzt valamire is fordítanák. Van futballpálya és van még valami sportlehetőség, de ez nem indok arra, hogy elvonjanak körülbelül évi 100.000 pengőt ezektől a szerencsétlen emberektől, akiknek a legtöbbje napi 3 pengőt keres. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Gruber Lajos: Kérnék tízperces meghoszszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért hosszabbítást megadia. (Kölcsey István: Nem! — Hubay Kálmán: Kölcsey nem hosszabbít. Már kimondták a határozatot. — Zaj.) Gruber Lajos: Beszélnem kell arról is, hogy a bányatársulat teljesen jogtalanul, minden esetben és egy összegben levonja az idegen külső tartozásokat. Legtöbbször zsidó ügyvédek vezetnek eljárást ezek ellen a bányászok ellen, legtöbbször már a pert is lefolytatták, megítélik a követelést és akkor a bányatársulat egyszerű átirat alapján egy összegben vonja le ezeket a tartozásokat azoktól a munkásoktól akik havonta 50—60 pengőt keresnek. • Ez ellen nincs semmiféle appelláta. Ezek az állapotok mérhetetlen felháborodást idéznek elő ezeken a telepeken és különösen súlyosbítja a helyzetet például Pilisvörösvárott az ott alkalmazott rengeteg sok idegen állampolgár, aki mint a hajcsár, űzi, hajtja a magyar munkásokat. T. Ház! Furcsának találom azt is, hogy a bányatársnlat havonta számol el a munkásokkal és kéthetenként 30 pengős a contókat ad, mert tulajdonképpen ezzel kamatmentesen használja ezeknek az embereknek a jogos keresményét. Nem tudom, mit lehet ebben az irányban tenni, de az orvoslásnak feltétlenül van valami módja, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. T. Képviselőház! Aki ezeket a bányaterületeket bejárja és meghallgatja ezeket a munkásokat, az vérző szívvel, de egyúttal ökölbe szorított kézzel távozik onnan. Hiába mondjuk mi azt, hogy szocális rendet akarunk, hiába hangoztatjuk állandóan, hogy végre a munkást is embernek kell tekinteni, hiába mondjuk azt, hogy a munkás és munkaadó egyenrangú szerződő fél, ha egyszer az a munkás lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy ő nem egyenrangú ülése 1939 augusztus 9. An, szerdán. fél, hanem ő az elnyomott fél. (Ügy van! Vgy van! a szélsőbaloldalon.) Tisztelettel kérném az iparügyi miniszter urat, hogy mivel 60.000 emher békéjéről és a normális munkamenetről vau wzó, hasson oda, hogy az összes magyarországi bányák felülvizsgálatára parlamenti bizottság küldessék ki, hogy ez a bizottság ott a hciyszínen meghallgatva a panaszokat éa látva az anomáliákat, végre nyugalmi állapotokat teremtsen. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az iparügyi miniszter úr kíván válaszolni az interpellációra. Varga József iparügyi miniszter: Gruber igen t. képviselőtársain interpellációjának múltkori bejegyzése alkalmával már választervezetet készítettem, amelyet eljuttattam a t. Házhoz, kérem ennek a válasznak tudomásul vételét. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem hallottuk! New láttuk! — Hubay Kálmán: Interpelláció nélkül nem lehet válasz!) A ma elhangzott felszólalással kapcsolatban pedig kijelentem azt, hogy ezeket a panaszokat most hallom először. En magam megvizsgálom a panaszokat s kérem az igen t. képviselő urat, hogy bizalommal forduljon hozzám. (Helyeslés. — Hubay Kálmán: így is lehet Araszolni!) Az igen t. képviselő úr egy megjegyzésére azonban kénytelen vagyok válaszolni. Azt mondotta, szükségesnek tartja, bogy azok a tisztviselők, akik a munkabér megállapításával foglalkoznak, tárgyilagosak legyenek és ne szavazzanak a munkás-suer ellen. TÖrb is?ben tettek nálam panaszt egyesek, hogy a minisztérium illetékes ti szlvisel ii inkább a munkásság érdekeit tartják szem előtt. Ügy érzem, hogy ezt kötelességem megmondani, mert ilyenfajta vád nem érheti őket. Ténleg tárgyilagosak, s amellett még a termelés érdekeit is szem előtt tartják. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Gruber Lajos: T. Ház! Az iparügyi miniszter úr válaszát már csak az »új seprő jól seper« elve alapján is hajlandó vagyok tudomásul venni, mert még műegyetemi tanár korából ismerem, hogy amit ígér, azt meg is tartja. A minisztérium tisztviselőit illetőleg mondottakra azonban az a megjegyzésem, hogy helyesebb volna, ha ők csupán szemlélők és tanácsadók lennének és nem szavaznának, mert az a körülmény, hogy szavaznak és a legutóbbi esetben is éppen a munkások ellen szavaztak, — heten négy ellen voltak — a munkásságban a megcsalatás, a becsapottság érzését kelti. Ezt méltóztassék kiküszöbölni. Várom, hogy ebben az ügyben vagy konkrét, gyors intézkedés történik, vagy kiküldetik egy parlamenti bizottság, mert nemcsak ezekről a kérdésekről van szó, hanem egyéb igen súlyos problémákról is. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik gróf Serényi Miklós képviselő úr interpellációja a miniszterelnökhöz a zsidó vérkeveredés tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Van-e tu-