Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-18
Az országgyűlés képviselőházának 18. ségesnek, hogy a kiengesztelő dés szellemével tegye emlékezetessé számunkra ezt az évet- Itt voltak egyéb nagyszerű alkalmak. Itt volt a Felvidék visszatérésének szent pillanata, itt volt Főméltóságú Kormányzó Urunk nevenapja, itt volt szent Karácsony napja, itt volt új esztendő és tavasszal visszatért a Kárpátalja, de a magyar kormány megint nem tudta megérteni a krisztusi megbocsátás szellemét és Brennus kardját dobta a serpenyőbe akkor, amikor tisztán a kormányzati előrelátást fogadhatta volna el az egyedüli mértékegységnek. T. Ház! Fanatikus magyarok, a Szálasi Ferencek és Málnási Ödönök nem kaptak amnesztiát, de amnesztiát kaptak azok a csenek, akik fegyverrel a kezükben támadtak a magyar állam területi épsége ellen. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Amnesztiát kaptak azok a csehek, akik hűtlenséget követtek el, akik kémkedést követtek el, akik a magyar állam biztonságát veszélyeztették. Ez nem lázálom és liem rémregény. Itt van az 1938 január 29-én kelt rendelet, amely mindezeknek a betyár cseheknek amnesztiát ad és itt van egy másik rendelet is, amely ennek az esztendőnek június 26-ik napján jelent meg és amely amnesztiát ad mindazoknak a Szics-gárdistáknak, mindazoknak az ukránoknak, akik Kárpátalján a legvadabb terrort fejtették ki a magyarok ellen, a legvadabb terrort fejtették ki a gens fidelissima, a Euténföld népe ellen, akik lehúzták a magyarokról a körmöt. Ezek amnesztiát kaptak — ez sem álom és ez sem rémrege, A magyar állam csak a magyaroknak nem tudott megbocsátani. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A magyar állam amnesztiát tudott adni Szics-gárdistáknak és cseheknek, 'de nem tudott amnesztiát adni a magyaroknak, akik nem a magyar nemzetet támadták, hanem ennél sokkal^ súlyosabb bűnt követtek el: a kormányzatot és a liberális kapitalista rendszert merték támadni. Nem az állameszmét támadták, hanem a Biró Pálok rendszerét támadták és ez volt a legnagyobb bűnök. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Félreértés ne essék, én nem Szálasi Ferenc részére kérek kegyelmet. En a magyar történelem számára kérek igazságot. (Ügy van! Üay von! Tavs a szélsnbaloldalon.) A magyar történelem számára kérek igazságot, amelynek kialakításában — biztos hitem szerint — az isteni Gondviselés akaratából Szálasi Ferenmek elsőrendű szerepe lesz(Tavs a szélsőbaloldalon. •— Egy hang a jobboldalon: Tapsol a karzat! — Zaj a szélsőbaloldo lf >n.) Elnök • Csendet kérek kénviselő urak! (BaW Tasson« Mindi er provokál M Hubay Kálmán: Lebet, t. Ház, hogy ez_ a jelenlegi kormányzati rendszernek, vagv a'ielenlegi miniszterelnök úrnak a tagadásával találkozik, ellenben nép-vsz^mközti beszélgetések anvasrái négyszemközti beszélgetések során tett ígéreteket nem szokásom nyilvánosságra hozni és éppen ezért remélem, hogy hasonló közbeszólásokkal az igen t. túloldal nem fog engem arra kényszeríteni, hogy négyszemközti Ígéreteket itt a parlament előtt nyilvánosságra hozzak. (Taps a szélsőbaloldalon, —• Somogyi Ferenc: Halljuk a négyszemközti igéreteketn A képviselő úrnak nem fogja^ megköszönni a magyar kormány, hogvha én azt nyilvánosságra hozom- (Somogyi Ferene: Tessék kiállni vele és nyilvánosságra hozni\) Kérdezze meg a kormányától! (Somogyi Ferenc: ülése 1939 augusztus 2-án, szerdán. 395 Kérem, tessék megmondani! — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk! — Tessék megmondani. — Wirth Károly: Kinek a nevében beszél?^— Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Figyelmeztetem a karzatot, hogy mindennerc a tetszés és nemtetszés nyilvánítása tilos. Kérem, tessék magukat ahhoz tartani. Hubay Kálmán: De én nem kérnetek Szálasi Ferenc részére kegyelmet egyéb okból sem. Mert amikor itt júniusban egy tiszteletreméltó, de egyéni akció indult meg, amelyről sem én nem tudtam, sem a pártom nem tudott és amely azt célozta, hogy a magyar társadalom az aláírások százezreivel és millióival kérjen kegyelmet Szálasi Ferenc és a magyar hungaristák számára, akkor Szálasi Ferenc védőügyvédje útján, aki természetszerűen és kötelességszerűen tájékoztatta őt erről az akcióról és levél útján, amelyet a szegedi Csillagbörtön cenzúrája átengedett, azt üzente nekem, hogy *a,z in számomra ne kérjen senki kegyeimet, mert elég nekem az Isten kegyelme, (Elénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.), nekem nem kegyelem, hanem igazság kell.« (Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Én tehát nem Szálasi Ferenc számára kérek kegyelmet, hanem utat kérek a magyar töri én elem számára. Kérem azt, hogy ebben az országban a Szics-gárdisták és a csehek ne részesüljenek jobb elbánásban, mint a magyarok. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mert itt van például... Elnök: Kérem Hubay képviselő urat, szíveskedjék tartózkodni az olyan beállítástól, m:"utha a magyar bíróság pártatlanságához szó férhetne. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ííubay Kálmán: A kormány pártatianságaboz fér szó, t. Ház, mert itt van például Ko^s József hungarista zászlós esete. Uz a Rozs József az 1921:111. te. alapján nemzetgyalázási pert kapott. Katonai szolgálatot teljesíteti. \ leszerelés után valószínűleg internálta vo^ia a belügyminiszter úr, amint igen^ sok leszerelt hungaristával tette. De Rozs József túljárt a belügyminiszter úr eszén. Rozs József okosabb volt a belügyminiszter úrnál és Munkácsnál hősi halált halt. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Mert ilyen furosa csodák is történnek, hogy az egyik oldalt n először van vádirat és azután a főrnéltóságxí Kormányzó Űr által a halál után adományozott arany vitézségi érem^ mint Rozs Józsefnél, a másik oldalon, t. Ház, először van a vaskoronarend és azután a háromévi fegyház, miit Szálasi Ferencnél. Kegyelem azonban csak a Szics-gárdistáknak és a cseheknek van. (Zaj.) . T. Ház! Én tudtam, hogy erre az interpellációmra nem kapok választ. Nem is »ezért mondottam el, hanem azért, hogy legyen a magyar történelemben nyoma annak, hogy amikor eb; ben az országban a gyűlölet és a kormányzati hatalomféltés uralkodott, akkor voltak itt emberek, akik tudtak a jövőért dolgozni és tudtak történelmien gondolkozni. Elmondó í/tam, bár tudtam, hogy az igazságügy miniszter úrtól nem kapok választ, azért, mert a mi kérdéseinkre a magyar királyi kormánynak immár nagyon nehéz válaszolnia. (Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik az igazságügyminiszter úrnak. Következnék Meizler képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációjának elmondására halasztást kért, amit meg is kapott.
