Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-18

^4.2 országgyűlés képviselőházának 18. zem (olvassa): »Meg kell mutatni az egész világnak, főként pedig a falánk szomszédok előtt, hogy a szlovákok mindenkor katonák maradnak.« Azt állította, — idézem megint — (olvassa): »A szlovákok szövetkeztek az egyetlen szomszéddal, amely nem aikarta őket felfalni. Talán a lengyelekkel kellett volna szövetkezni, — kérdezte — vagy a magyarokkal, akik egymásután szakították le a szlovák területeket és folytatták volna ezt a fosztogatást, ha nem akadályozták volna meg a szlovák katonák és a gárdisták (Zaj.) és akiknek nem volt másuk iá szlovákok számára, mint a járom?« Beszéde végén, amelyet sűrűn szakított félbe a magyaroktól átvett »Mindent vissza 1« kiáltás, rámutatott arra, hogy ő maga is Megyerről származik, amiben szimbólumot lát. Mach Sándor prop agán daf önöknek ez a beszéde egymagában is elegendő lenne annak az állításomnak bizonyítására, hogy Szlovákiában hivatalosan támogatott irredenta propaganda folyik Magyarországgal szemben. De van ennél még súlyosabb bizonyíték is: az a gyűlés, amely július 16-án Tisonak imint államfőnek a tapolcsányi kastélyba történt bevonulása alkalmával iá szlovák kormány több tagjának jelenlétében és közreműködésével folyt le. Adataim ellenőrizhetése és megbízhatósága szempontjából megemlítem, hogy azt, amit erről a gyűlésről mondok, a szlovákiai rádióállomások helyszíni közvetítése ©lapján mondom. Ha tehát később azt mondanák Szlovákiában, hogy ez nem így történt, akkor vonják felelősségre azt a szlovák bemondót, aki ott idézte és konferálta az illetők beszédeit(Ügy van! Ügy van! — vitéz Zerinváry Szilárd: Jön még Tisora dér! — Zaj.) Csak úgy mellékesen említem meg és ajánlom ia belügyminiszter úr figyelmébe, hogy a szlovák rádió bemondása szerint ezen a gyűlésen és ünnepségen »az elszakított területet Komját Nagysurány és Érsekújvár szlovákjai képviselték.« . Az üdvözlésre válaszolva Tiso miniszterelnök ezeket mondotta, beszédét megint idézve (olvassa): »Ezer éven át mesterségesen és erőszakosan titkolták a szlovákok előtt az ezeréves tradíciójukat, hogy tudatlanságukban ne vonhassák le a politikai következtetéseket. Volt leigázónk — mondja Tiso — azt hiszi, hogy joga van a Felvidékre.»Pfuj! Mindent vissza! — kiabált vissza a közönség.« (Egy hang. a szélsőbaloldalon: Reverendában!) Hogy reverendában volt-e vagy sem, az nem számít, ezt ne keverjük bele. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Éppenúgy mondhatnám, hogy civilben, egészen fölösleges közbeszólás. Majd így folytatta Tiso (olvassa): »Neküiik az u feladatunk, hogy átfussuk az elmúlt ezer esztendőt és ott kapcsolódjunk be nemzetünk történelmébe, ahol elődeink elhagyták.« »Pannónia is szlovák volt« — hangoztatta a sziovák miniszterelnök, (vitéz Zerinváry Szilárd: JSagyzásí hóbortban szenvednek! — Zaj.) Mach Sándor úgy buzdította a közönséget, hogy (olvassa): »A nemzet katonáinak kell leitiietek mindaddig, míg vissza nem kaptuk mindazt, amit elvettek tőlünk. Hisszük, hogy az igazságszolgáltatás ideje nincs messze- JÉn is Programmul tűztem azt és csak addig kívánok a Hlinka-gárda főparancsnoka lenni, amíg visszakapjuk azt, amit elvettek tőlünk, ami bennünket megillet.« (Földessy Gyula: Soha sem fogják visszakapni! — A Tátrától a ruszin földig 400.000 ruszin szenved odaát.) ülése 1939 augusztus 2-án, szerdán, 387 Utána Kirschbaum Hlinka-párti vezértitkár beszélt, aki szenvedélyes szavakkal jelentette ki, hogy nemcsak Nyitra, Surány, Kom ját és Megyer, hanem Esztergom és Vác is atyáik földje.« (Zaj a Ház minden oldalán.) Utána jött az, amit a szlovák államelnök és miniszterelnök hangoztatott. Azt mondta (olvassa): »Ha be" csiUetes harcban kivívtátok ezt az államot,« -r* mondotta — »az a kötelesség is vár rátok, hogy visszakapjuk azokat, akikje t elszakítottak tőlünk ... Ismétlem és ismételni fogom mindenkor,« — monciotta — »hogy amint eddig az autonómia zászlaja alatt küzdöttünk, most a revízió zásziaja leng Szlovákia felett.« Itt »Mindent vissza!« kiáltásokban tört ki a tömeg, »igen,« — feleli Kirschbaum, Hlinka-párti vezértitkar — »mindent vissza, amit tőlünk most és a múltban elvettek. Igen, Vác is a mi földünk, valamid ta többi, amiért harcolni akarunk!« »Ha pe^ug« — mondotta tovább, tessék figyelni *— »a magyarországi 600.000 szlováknak nineseuek meg a jogai, a legjobb út, ha a természetes jog szellemében csinálunk rendet.« (Nagy zaj.) fenyegetésként meg hozzátette (oivaasa): »i\cm is vagyunk egyeüui, mert hataimas barátaink \a-iuak«

, (Felkiáltások a baloldalon: Kz az! ~ Nagy zaj.) »akiknek szinten van elszámolnivaio'uk szomszédunkkal.« Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék 15 perc megliosszaobitást adni. (Fe^ktáliások a ház mmaen oiaaian: Megaajuk!) MIIOK: A képviselő ur JLD perc meghoszszaboitast kert. (felkiáltások: Mega^um) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a megnusszauuitast megadják, szíveskedjenek leiailani. (Megtörténik.) A Haz a megh ossza buílast megadja, szíveskedjek folytaim. ' Közi-Horváth József: iNagyon szépen köszönöm a megnos8zaouitást. Jüouen is kifejezoaik, nogy itt nem par ikerdesrol van szo, nanein a magyar ntmizet egyeteméről, (ugy van! Úgy van! a joob- es a uaioMuion. — £,aj a szevsoöaioiaaton. — Emutc csenget. — Jtveck Antal: A síboias sem partkerdes ÍJ Bocsánatot kerek, en az eiobbíroi sem mondtam azt, hogy az partkérdes, ne tessék totem reklamálni, de erre mondtam, nogy ez nem az. (iieiuei Mihály: Halijuk, mi van Szlovákiában/! A síbolást majd elintézik! — Zaj. — ti altjuk! Malijuk! a jobboldalon.) Elnök: Usendet kérek képviselő urak! Közi-Horváth József: T. Ház! Azt hiszem, hogy azt, amit állítottam, bőségesen be is bizonyítottam. Szlovákiában rendszeres, hivatalos személyek által szított revíziós propaganda folyik Magyarország ellen. (Mozgás.) Szíves engedelm ükkel még csak arra a furcsa szerepre akarok rámutatni, amelyet ebben a magyarellenes revíziós propagandában Karmasin szlovák államtitkár, a szlovákiai németség vezére betölt. (Nagy zaj. — Hadjuk! Halljuk! — Egy hang a baloldalon: Itt van a kutyái elásva!) Karmasin államtitkár úr Esterházy János megállapítása szerint egymásra uszítja a szlovákiai magyarságot és a szlovákokat s ellentétet próbál szítani Szlovákia és Magyarország között, (vitéz Zerinváry Szilárd: Szép kis szerep!) Hogy milyen hangon beszélnek a magyarokról, arra legyen szabad csak egyetlen példát felolvasnom. (Halljuk! Halljuk!) 1938 tavaszán a késmárki gimnáziumban hét-nyolc alkalommal egybecsődítette a diákokat az ő munkatársa, Ferdinand Meissner, (Egy hang a jobboldalon: Ki az?) Karmasin bizalmasa, akiről később fogok megemlékezni