Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-18

382 Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 1939 augusztus 2-án, szerdán. A honvédelmi törvényben azonban benne van az, hogy valakinek állampolgársága, ha az illető katonaköteles, csak akkor szünhetik meg, ha ahhoz a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter hozzájárul. Tehát egy fenuálió állampolgárság megszűnéséről rendelkezik az a törvény, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Elbocsátás útján igen!) De hogyan rendelkezik az a törvény egy megszűnt állampolgárság kérdésében, amikor viszont ez a törvényjavaslat kimondja, hogy azzal, ha valaki idegen honosságot szerez, vagy pedig azzal» hogy ez a távolléti idő letelik, — habár a katonai kötelezettség korábban telik is le — máris megszűnt az állampolgársága. Bocsánatot kérek, a honvédelmi törvény 62-, illetőleg 66. §-a szempontjából hogyan tud hozzászólni alkar a belügy miniszter, akár a honvédelmi miniszter ahhoz, hogy az a megszűnt állampolgárság mégse szűnjék meg, mikor ez a törvény kategorikusan, expressis verbis megmondja» hogy megszűnt az az állampolgárság*? Ennek alapján igenis fennáll az a veszély, hogy egy külállamnak megfelelő nemzetközi viszonyok között, bizonyos atmoszférában e®ak egyet kell tennie: akár tízezrével vagy százezrével honosítani az itteni polgárokat és azok katonai kötelezettségük teljesítése alól máris megmenekü-nek. Ez ellen nincs semmiféle mentség. Méltóztassék objektíve gondolkodó, igazi tudós jogászokat megkérdezni; nem akad senki sem, aki a belügyminiszter úrnak igazat adna a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat nem érinti honvédelmi törvényünket. Éppen ez az érvelése mutatja azt, hogy nem hajlandó semmiféle helytálló érvet, szempontot, vagy tényt sem figyelembe venni. Elnök: A 9. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következük a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 10.—11- §-ait. amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: A törvényjavaslat részletes vitája ezzel végetért. T. Ház! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek arra, hogy legközelebbi nlésüniket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk é<s annak napirendjére tűzzük ki az imént letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasását.. Méltóztatniak napirendi javaslaioma: elfogadni? (Ifién!) A Ház az elnök napirendi javasltát elfogadta. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, a földmívelésügyi miniszter úrnak Csoór Lajos képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőn P'*! Csoór Lajos országgyűlés képviselő úr 1939. évi július 8-án interpellációt intézett hozzám <a hegyközsésri törvény módosítása tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Magyarországon a háború utáni években nagyarányú szőlőtelepítés folyt, bár a termelők részéről éppen elég panasz hangzott el az alacsony borárakról és az értékesítés nehézségeiről. Ennek következménye volt azután, ho»Tv a hegyközségi törvénnyel kénytelenek voltunk olyan intézkedést tenni, amely a szőlőtelepítést átmenetileg teljesen beszüntette. A törvény meghozatala óta azonban a Felvidék egy részének és a Kárpátaljának »az anyaországhoz való visszacsatolásával az ország lakossága mintegy 1,600.000 lélekszámmal megszaporodott, ezzel szemben a visszacsatolt részeken szőlővel betelepített területek az anyaország körülbelül 380.000 kat. hold területével szemben mintegy 16.000 kat. holdra becsülhetők. Ez a körülmény tette indokolttá, hogy megfontolás tárgyává tettem a törvény olyan értelemben leendő módosítását, hogy a hegyközségi törvény szőlőtelepítést tiltó rendelkezése hatályon kívül helyeztessék és bizonyos korlátozások mellett," főleg az alföldi immunis homokterületeken, melyek más művelési ágra gazdaságosan alig használhatók, a szőlő telepítése újból megengedtessék. A telepítendő szőlőterületeket azonban egy bizonyos kiterjedésű területre kívánom évente korlátozni, nehogy a korlátlan telepítések által a bortermés értékesítése újabb veszélynek legyen kitéve. A telepítendő területeket illetőleg elsősorban az alföldi immunis homokterületekre gondolok, meglesz azonban a lehetősége annak, hogy hegyoldalon fekvő oly területen is, amely egyéb természeti tényezőknél fogva r

is elsősorban szőlőmívelésre alkalmas, a szőlő telepítése megengedtessék. A szőlőtelepítést azonban elsősorban csak a nagy családdal rendelkező azon kisexiszteneiák részére kívánom lehetővé tenni, akiknek fő jövedelmi forrását a szőlőtermelés képezi, hogy ezáltal új gazdasági egyedek létesítése lehetővé tétessék. A hegyközségek kötelező megalakUására a hegyközségi törvény határozott rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések alól kivételt tenni nem volna célszerű, mert ez egyrészt ellenkeznék a törvény alapvető intencióival, másrészt az ilyen kivételek a törvény végrehajtását illuzóriussá tennék. Egyébként is a tózőlősgazdák és a gyümölcstermelők az egyesülésben rejlő előnyöket belátva, a legtöbb helyen készségesen alakítják meg a hegyközségeket, amit a legjobban az a körülmény is bizonyít, hogy több helyen a szőlőbirtokosok es gyümölcstermelők nemcsak az előírt egy hegyközséget hajlandók megalakítani, hanem elve a törvény 2, §-ában részükre biztosított joggal, több hegyközség megalakítására kértek tőlem engedélyt. A hegyközségek megalakitasa^ a gazdák részéről főleg azon községekben váltott ki meg nem értést, amelyekben eddig nem volt hegyközség, ahol tehát a birtokosoknak eddig nem volt módjukban a hegyközségi szervezkedésben rejlő előnyökről közvetlenül meggyőződést szerezni. A közvetlenül (direkt) termő amerikai fajtakKai. telepített szőlők kártalanítás mellett yalo kivágását vagy támogatás melletti ától tasat továbbra is fenntartani szándékozom, a hazai szőlő- és bortermelés minőségének meg óvása érdekében. A_ direkttermő szőlők köztudomásúlag rosszminóségű bora bő termésénél fogva mindenkor károsan befolyásolta a nagyobb költséggel fenntartott szőlők, jóminőségú borainak értékesítését. A törvény különben is a ilirekttermő szőlők kivágásáért kártalanítást, átoltásáért pedig megfelelő támogatást biztosit a gazdák részére. A borfogyasztási adónak a hegyközségi járiilékok fedezésére való átengedését a magam részéről örömmel látnám. Tekintettel azonban arra, hogy a borfogyasztási adó községi bevételt képez s mint ilyen, a községek háztartása-