Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-4

Az országgyűlés képviselőházának U* Ez azt jelenti, hogy 1943-ra 853 olyan község­nek, továbbá 95 tanyaközpontnak és több mint 300 tanyavidéknek fogunk utat építeni, ame­lyeknek eddig köves útjuk nem volt. (Éljenzés.) Ehhez körülbelül 3100 kilométernyi köves be­kötő út építése szükséges, körülbelül 58 millió pengő költséggel. Ezenkívül a, Felvidék és Kár­pátalja bekötő úttal nem rendelkező 372 köz­sége fog körülbelül 1060 kilométernyi utat kapni. Ennek a költsége valami 22 millió pengő. Egy hosszabb lejáratú Programm kere­tében azután megindítjuk az összes fő közleke­dési útvonalaknak betonburkolattal való ellá­tását. (Élénk helyeslés.) Folynak a hídépítések is. Az Árpád-híd 1944-re készül el. Megindult a két csallóközi híd egyikének megépítése is, a medvéi híd építése, amely 1941-re fog elkészülni Ezt azután a doborgazi nyugati híd megépítése fogja követni. A tiszapolgári Tisza-híd is 1941-re készül el, ez Miskolc és Debrecen kör­nyékét s különösen a köztük fekvő vidékeket fogja összekötni, amire nagyon nagy szük­ség van. (Egy hang a baloldalon: Mi lesz a hídpénzekkel? ) A gépjármű-forgalomban a személyszállító gépkocsik vámjának leszállítása már eddig is sokkal nagyobbá tette a behozatalt és a gép­kocsiforgalmat. A behozatal példának okáért 1938 májusában 140, az idén májusban pedig 1300 kocsi volt. Meg is látszik ez már meglehe­tősen a forgalmon is és azt hiszem, hogy az a politika, amelyet ebben a tekintetben a keres­kedelemügyi miniszter úr követett, helyes. (Ügy van! Ügy van! jobboldalon és a középen.) Az autóteherforgalmat a kereskedelemügyi miniszter úr a Máv. üzletkörébe kívánja beil­leszteni, kiegészítve ezzel a vasutat. Menet­rendszerű járatokat is állítanak be. A forga­lom fellendítése érdekében pedig meg fogjuk szüntetni a sokat szidott közbenső vámsorom­pókat, a kövezetvámokat. (Élénk helyelés és taps a Ház minden oldalán.) A repülés-ügy terén a magyar forgalmi gépeknek akció-rádiuszát, illetőleg akció­mennyiségét kívánjuk kiépíteni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: A forgalmi gépek 1938-ban 250.000 kilométert repültek, ez most ebben az esztendőben 700.000 kilométerre emelkedik és ezt még erősen fejleszteni kí­vánja a kereskedelemügyi miniszter úr. Ezzel a vidéki városokat és Budapestet még köze­lebb hozzza egymáshoz. Az üzemi költségek kilométerhányada így azután jelentősen csök­ken és kommerciálisabbá teszi az egész vállal­kozást. Most már saját gépeinkkel tartunk fenn nyolc irányban, nyolc ország fővárosával kapcsolatot. Mindez szükségessé fogja tenni egy új repülőtér építését is. (Egy hang a bal­oldalon: Jól megcsinálták a másikat!) A vasútügyi beruházások tekintetében a fürdőforgalom kiépítését kívánja a kereskede­lemügyi miniszter úr szorgalmazni, azután a többgyermekes családok gyermekeinek nyara­lását előmozdító intézkedéseket kíván tenni, valamint a munkásság, a gazda és a tanuló­ifjúság meg a rokkantak utazásainak olesóbbá­tételét, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) különö­sen a nagytávú forgalomban, így például Kár­pátalja és az ország többi része közt, ahol most a tételek meglehetős nagyok. (Helyeslés.) Tarifális kedvezményeket kívánnunk adni az áruforgalomban, a mezőgazdasági érdekek szolgálatában. így például csak nem régen lé­ülése 1939 június 19-én, hétfőn. 25 pett életbe a 150 kilométernél nagyobb távol­ságról Budapestre szállított marhánál és ser­tésnél az 50%-os furvarkedvezmény. De ezek­ben a vonatkozásokban még tovább kívánunk menni, különösen abban a tekintetben, hogy a külföldre irányuló szarvasmarha szállítások­nál egyformásítsuk a tételeket az ország kü­lönböző részeire vonatkoztatva, illetve a határ­állomásoktól való távolság szempontjából és az ezekkel egy tekintet alá eső hajóállomásoktól való távolság szempontjából. (Helyeslés.) Gondolnunk kell a visszatért Duna-szakasz hajóállomásainak megépítésére is, továbbá a komáromi hajógyár korszerű átalakítására, a csepeli kikötő fejlesztésére és két hajózási tár­sulatunk hajóparkjának növelésére is. A posta tekintetében nagyobb gondot kell fordítani a kis községek és tanyavidékek pos­taszolgálatának megszervezésére. A külfölddel való forgalom gyorsítására nézve pedig tervbe van véve a levelek pótdíjmentes légipostai to­vábbítása és ugyancsak tervbe Van véve ú.i kábelek létesítése, valamint a rádió előfizetési díj leszállítása. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen % — Zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: És a rádió politikátlanítása!) Mi már régebben foglalkozunk két vonalon is egy olcsó néprádióvevő készülék bevezetésével, (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) ez a két irányú próbálkozás és tervezgetés most már meglehetősen egy nevezőre jut s így azt hi­szem, ez a kérdés rövidesen meg fog oldódni. Üj 120 kilowattos műsorszóró, továbbá kassai és kárpátaljai adóállomások is fognak létesíttetni. (Meskó Zoltán: Államosítani kell a rádiót! Mindjárt lesz pénze a pénzügyminisz­ter úrnak! (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalol­dahn. — Br. Vay Miklós: Bégi gramofon ez már! — Zaj. — Elnök csenget.) Mindennek az államosítása: nagyon könnyen kimondható princípium, de — nem speciálisan a rádióra célzok — általánosságban mindennek az álla­mosításával nagyon vigyázni kell. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől és a középen.) Éz nem olyan egyszerű probléma, amelyet jelszósze­rűen ki lehet dobni, hanem minden esetben különleges meggondolást kíván. (Meskó Zol­tán: A posta is állami, a vasút isi az!) Lehet, hiszen meg lehet gondolni, csak. . . (Meskó Zol­tán: Meg kell csinálni, nem meggondolni! — Elnök csenget.) Nekem az a természetem és szokásom, amióta élek, hogy én előbb mindig gondolkodni szoktam. (Elénk derültség és hosszantartó taps a jobboldalon és a középen. — Meskó Zoltán: Azért jutottunk idáig! Hat év óta követeljük! — Elnök csenget. — Meskó Zoltán: Éppen hat éve gondolunk rá, hogy állaimosítsíuk ! — Elnök csenget.) Téved a kép­viselő úr, mert én csak most foglalkozom vele, de nekem egyéb dolgokban is mindig az a princípiumom, hogy először gondolkodom. (Hubay Kálmán: így vagyunk valamennyien. de ha ő hamarabb meggondolta, nem szabad haragudni rá! — Meskó Zoltán: Az egyik gyor­sabban gondolkodik, a másik lassabban! — Derültség. — Hubay Kálmán: A zsidótörvény­ben is haimarabb gondolkoztunk, mint a kor­mány. A zsidótorvényben is hamarabb vol­tunk okosabbak, mint a kormány.) Kérem, bízza rám a képviselő úr, hogy miként gondolí­Ivodom és gondolja nneg azt az okos magyar közmondást, hogy: Lassan járj, tovább érsz! (Derültség a jobboldalon és a középen.) A ma­gyar nép erre már régen rájött ós ma sem 1 kevésbbé okos, mint sok tanultabb ember. (Egy 7*

Next

/
Thumbnails
Contents