Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-4

22 Az országgyűlés képviselőházénak 4-. imdernnitást kérjük és a következő költségve­tési évben is, költségvetésünknek rendjén: az első feladatunk, amelyet meg kellett gyorsíta­nunk. Ezt Európának fél- vagy egyesztendei történelme eléggé igazolja. Ezt tehát meg kel­lett gyorsítanunk és ennek következtében meg­takarításokat, rendkívüli megtakarításokat kell elérnünk minden más vonalon, hogy az­után a hadsereg kiépítése után más vonalon is gazdagabb munkát fejthessünk ki, gazda­gabb munkakifejtést engedhessünk meg ma­gunknak. Erre a periódusra elő kell készül­nünk és már most foglalkoznunk kell minden­féle problémával, amely erre a periódusra elő­készít, mint például à hadiiparba beállított munkástömegeknek később más foglalkozá­sokba és más munkálatokba való beállításával és más hasonló kérdésekkel, amelyeket időben jól előre kell látni és elő kell készíteni. Mind­azonáltal ma is igyekszünk és igyekezni fo­gunk társadalmilag is segíteni mindenütt, ott, ahol lehet és ebben a tekintetben talán a leg­sürgősebb és a legfontosabb éppen az, amit a múlt század materializmusa a legjobban rom bolt, a család és az otthon problémái. ( van! Ügy van! jobbfelől.) Ennek jegyében ter­jeszti be legközelebb a földmívelésügyi mi­niszter űr a földreformmal kapcsolatosan a házhely akcióról szóló törvényjavaslatot, a pénzügyminiszter úr most terjesztette be a kislakásos házakra # vonatkozó házadómentes­ségről szóló törvényjavaslatot és ennek jegye­ben még egyéb intézkedéseket is fogunk tenni. (Helyes 1-és jobbfelől és a középen.) A gazdasági egyensúly terén magam is foglalkoztam és munkatársaim is foglalkoztak bizonyos nagyon magas fizetések aránytalan' ságával, (Taps jobbfelől, a középen és a balolda­lon. — Egy hang a szélsőbal oldalon: Egy ren­delet az egész!) amely ügyek jelenleg az író­asztalomon feküsznek. Költségvetési politikánkban továbbra is a realitás, a szükségletek fontossága, a rend és a takarékosság jegyében kell dolgoznunk. Na­gyon nagy feladatok várnak reánk és ezeknek józan beosztása lesz a törvényhozás egyik leg­főbb és legfontosabb feladata. Csak röviden még arra is rá szeretnék mu­tatni innen, hogy az adóztatás terén további egyszerűsítésekre (Helyeslés és taps a közé­pen.) és nemcsak számszerinti javításra, hanem az adópolitikának joblb áttekinthetőségére is kívánok törekedni. (Helyeslés.) Ez a további intézkedésekben talán könnyebb lesz, de nehe­zebb ezt megvalósítani retrospektive, az eddigi adótörvényeinkre vonatkozólag is. Amennyire lehet ezeken javítani, erre is törekedni fogok. • A belföldi tőkeképződést mindenképpen elő kívánjuk mozdítani és különös súlyt kell helyeznünk éppen ma, ebben az átalakuló köz­gazdaságban, a hitelnyújtások problémájára. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Nem kívánok pénzügyi vonatkozásokban ennél többet mondani, mert — mint mondottam — még az indeminitási vita előtt a pénzügy­miniszter úr ezeket széleskörű ismertetéssel fogja a Ház elé tárni, úgyhogy a pénzügymi­niszter úr programmjához és ahhoz, amit én most elmondok, a t. Háznak egyszerre lesz módjában hozzászólni. A földmívelés terén a nemzeti termelés mennyiségié» iminőségi fokozására kell töreked­nünk. (Helyeslés jobbfelől és a ködépen.) Még sok a termelésre nem alkalmas terület, ezeknek lecsapolási és talajjavítási munkálataival fog­lalkoznunk, törődnünk kell, bizonyos mértékig ellenőrzés alá véve azt, amit ilyen irányban fér. ülése 1939 június 19-én, hétfőn. gébben tettünk és ami — ezt bizonyos szak­ismerettel is mondhatom — nem volt mindig egészen tökéletes. A mennyiségi és minőségi termelés fokozá­sával egyidejűleg a külföldi versenyképességé­ről kell gondoskodnunk. Törekedni kívánunk arra, hogy piacainkat mindenféle irányban fenntartsuk, nemcsak a földmívelés termékei, hanem ipari termékeink számára is, hogy ne tegyük azt egyoldalúvá és versenyképességün­ket minden irányban fenntartsuk. A gabonatermelés tekintetében hangsúlyoz­tam és a földmívelésügyi miniszter úr is hang­súlyozta beszédeiben, hogy gabonatermelésünk minőségi fejlesztése tekintetében sokat kell tennünk és azt erősen fejleszteni kívánjuk, a mennyiségi termelés tekintetében azonban szükségünk van arra, hogy számbavegyük a jelenlegi fejlődést és azt, hogy az hová vezet. Többször hangsúlyoztam, hogy bár a búza­rezsimet az idei esztendőre fenntartjuk és re­méljük, hogy a legalább az eddigiek szerint úgy látszik, igen jó idei termést el fogjuk tudni helyezni, mégis a jövőre nézve a gaz dáinknak számolniok kell azzal, hogy ezt^ a rezsimet bizonyos mértékig meg kell majd vál­toztatnunk és bizonyos olyan növények terme­lésére kell súlyt helyeznünk, amelyeket talán jobban tudunk elhelyezni, legalább a messzebb jövőben, amelyek több munkát adnak, több munkáskezet foglalkoztatnak (Helyeslés a jobb­oldalon.) és amelyeknek elhelyezése tekinteté­ben bizonyos reményeink is vannak, mint pél­dául olajnövények, takarmánynövények. Ez a tudat, a fejlesztés tudata vezérelte a kormányzatot akkor, amikor talajművelési, talajjavítási, istállótrágya kezelési, műtrágyá­zási, vetőmagnemesítő akciókat indított meg. Szándékunk ezeket továbbfejleszteni és azon­kívül szándékunk az is, hogy különösen a mező­gazdasági oktatás révén a gazdákat, főleg a kisgazdát, racionálisabb és fejlettebb gazda­sági mívelésre tanítsuk. (Helyeslés a jobbolda­lon.) E tekintetben 50 új földmívelési téli gaz­dasági iskolát fogunk nyitni és 8 vagy 10 ker­tészeti tanfolyamot, de ez csak a dolgok kez­dete, később azután ezt is szervesebbé, alapo­sabbá és mélyebbé kell tennünk, nemcsak téli tanfolyamokkal, hanem az állandó iskoláztatás lehetőségével is. Különben a kisgazda állandó iskolája olyasvalami, ami a rendes iskola és a téli tanfolyam között áll a munkaidő beosztása szempontjából. (Egy hang a baloldalon: Nép­főiskolát!) , iíi A népfőiskola nem tisztán gazdasági iskola, az egyéb is, az az általános kultúrát, a lelket is szolgálja és minthogy nem tisztán gazdasági, azt e mellett külön-külön vonalakon kell mű­velnünk. Ezzel is foglalkoztak már nálunk társadalmilag és ez — kapcsolatosan a szabad­idő intézménnyel és kapcsolatosan a társa­dalmi törekvésekkel — az állam által is támo­gatható és fejleszthető. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Ipari növénytermelésünk fejlesztéséről nem kell külön szólanom, hiszen világos ebből az, hogy az ipari növények termesztését a kor­mány szorgalmazni és kiépíteni kívánja, éppen ennek az átállításnak kapcsán. Erre a gazda­sági átállításunkra lehetőségeket nyit és egy­szersmind irányt is ad öntözési lehetőségeink m eg javulása. Kárpátalja visszatérésével völgy­záró gátakat építhetünk fenn jy, hegyekben, amelyek a vizet jobban, gazdaságosabban tá­rolják és gazdaságosabban is építhetők meg, mint egy alföldi medence, Ezekkel a gátakkal

Next

/
Thumbnails
Contents