Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-14

Az országgyűlés képviselőházának 1 gyen az, ami a szociális és gazdasági szempont­ból élővé és virulenssé lett nemzetet meg tudja védeni és továbbviszi a fejlődés és ha­ladás útján, nem pedig, megkötője és gúzsba­kötője a nemzetnek, mert a nemzet szamára, ha ez így megy tovább, feltétlenül meg fog csendülni a lélekharang. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Ilovszky János. Ilovszky János: Mélyen t. Ház! Nemcsak mint a képviselőház tagja, hanem úgy is, mint a keresztény kereskedelem egyik veze tője, bátorkodom néhány észrevételt tenni a vitában elhangzottakra és bátorkodom megin­dokolni azt az álláspontot, amelyet mi ebben a kérdésben ennek a törvényjavaslatnak a tár­gyalása során a magunk szempontjából fi­gyelembeveendőnek tartunk. Mélyen t. Képviselőház! Keck Antal kép­viselőtársam imént azt méltóztatott mondani, hogy az ország gazdasági élete halálos beteg­ségben szenved. Ezzel szemben meg kell állapí­tanom azt, hogy az ország gazdasági életében átlagban 14—16—18 százalékos javulás mutatko­zik a kereskedelmi életben. Nem vonom kétségbe, hogy az urakat a legjobb szándék vezérli elmondandóikban, de bizonyos, hogy ha azon az úton haladnánk, amelyet a nemzeti szocialista képviselő urak az imént megjelölni méltóztattak, annak bizo­nyos tekintetben káros következményei is le­hetnének. Ugyanis a részletügylet szabályozá­sakor sem lehet eltérni attól a nagy elvi fel­fogástól, amelyet mindenkor figyelembe kell venni, attól t. i., hogy az ország gazdasági struktúrája a mezőgazdaság, az ipar és a ke­reskedelem együttesén épül fel s ha ezeket osz­lopoknak tekintjük, akkor arra kell töreked­nünk, hogy ezek az oszlopok ne vékonyodja­nak, hanem inkább vastagodjanak azáltal, hogy a polgárokat vagyonosakká, életképesekké, és megélhetés tekintetében biztosakká tesszük a családi élet terén is- (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Ugyanezt mondtuk mi is!) Ebben megegyezünk, mert én is azt mondom, hogy az egész kormánypolitikának arra kell irányul­nia, — s ezt vallja velem együtt az egész Ma­gyar Élet Pártja — hogy az embereket a jőve delmi rend lépcsőjén ne lefelé taszítsuk, hanem felfelé vigyük (Taps a jobboldalon. — Keck Antal: Akkor miért támogatja a kormánytt) Elnök: A képviselő úr beszédét már el­mondta, szíveskedjék most csendben lenni! Ilovszky János: Ez a Magyar Élet Párt­jának szándéka és hogy a kormánypárt ennek elérésére törekszik is, ennek élénk bizonysága az, hogy a jövedelem szempontjából 14—16— 18%-ois növekedés mutatkozik, amint ezt a sta­tisztikai adatok mutatják. (Vágó Pál: Az egy­pengős napszámból lett egy pengő húsz fillér!) Keck és Mosonyi képviselőtársaim felvetet­ték azt a kérdést, hogy kik űzhetik a részlet­ügyletekkel való foglalkozást. En a nemzeti szocialista pártnak a következőket mondom. (Halljuk! Halljuk!) örvendetes jelenségként mutatkozik, hogy míg a múltban a részlet­ügyleteket kizárólag zsidó cégek bonyolították le, mert azok voltak tőkeerősek és a keresz­tény társadalom nem nézte meg nagyon, hogy kinek az ajtaján nyit be, amikor vásárlását megejti, addig most a keresztény társadalom kezd felébredni (Meskó Zoltán: A nyilas moz­. ülése 1939 július 28-án, pénteken. 319 galom következtében!) és a keresztény cégek mindnyájunk nagy gyönyörűségére kezdenek megerősödni. Nyíltan és őszintén felelek Meskó Zoltán igen t. képviselőtársamnak. Igaza van abban, hogy a nyilas mozgalom is elősegítette a dol­got. (Meskó Zoltán: Százezreket eskettünk meg, hogy ne vegyenek zsidónál! — Zaj a jobbol­dalon.) Elnök: Kérem Meskó Zoltán képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni! (Egy hang a középen: Amikor Wolff Károly már ezt hir­dette!) Kérem Meskó Zoltán képviselő urat, szíveskedjék az ilyen hosszú közbeszólásoktól tartózkodni. (Derültség.) Ilovszky János: Bizonyos, hogy a nyilas mozgalom is elősegítette ezt, de a Baross Szö­vetség már 20 esztendő óta hirdeti ezt, amikor pedig nyilas mozgalom még nem volt az or­szágban. (Elénk taps a jobboldalon és a közé­pen.) Húsz esztendő munkájának gyümölcse érlelődik most meg (Meskó Zoltán: Helyes! elismerem ezt is!) azzal, hogy a keresztény ke­reskedelmet igenis etikai alapra kívánjuk he­lyezni, hogy minden ténykedése, minden cse­lekedete akkor, amikor egy orsó cérnát is el­ad az üzletben, idomuljon a nemzeti élethez és azonos legyen a nemzet céljaival. (Ügy van! Úgy van! — Taps a jobboldalon és n középen.) Amit méltóztatott mondani, hogy a rész­letügyletet kifejezetten és kizárólag bejegyzett cégek bonyolítják le, nagyon jónak tartom azért, mert sok visszaélés, amire rá méltóztat­tak mutatni, abból következett, hogy jött-ment, a nemzet életével, felfogásával nem azonosan gondolkodó részletkereskedők tényleg úgy ad­tak el árukat, hogy ezeknek az áruknak eladá­sánál kizárólag csak a maguk hasznát néztek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért nem aka­dályozták meg?) De viszont arra nézve, amit méltóztatott mondani az imént — ha jól emlék­szem — Nyireő t. képviselőtársamnak, hogy a társadalom legselejtesebb rétegeit, az ügynö­köket szabadítják rá a falura, méltóztassék tu­domásul venni, hogy ma mán vannak keresztény ügynökök is, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kevesen!), akik a falukat járva, egészen más szellemben kötik az üzleteket, mint mások a múltban. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem is értette rájuk!) Nagyon kérném Keck képvi­selő urat is, aki kijelentette — nem rossz szán­dékkal, csak a vita hevében, — hogy a kereske­delem tisztessége nem áll általánosan azon a nívón, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Zsidók ról beszélt!), amely kívánatos, szíveskedjék arra gondolni, hogy annak a szellemnek, ame­lyet keresztény és nemzeti szempontból egy­formán hirdetünk itt az egész Házban, ma már kétségtelenül megvan az a nevelő hatása, hogy a gazdasági életben kezd érvényesülni mindaz, amit kívánunk, hogy a nemzet feltétlen szolgá­lata érvényesüljön az ipari és kereskedelmi életben. Ma is elmondom és állítom mindig — húsz esztendő harcai alatt mindig mondottam, — hogy azokat a kufárokat, akik ennek a nem­zetnek sorsát n*m tudják figyelemmel kísérni, akik nem segítik elő a magyar nemzet megúj­hodását, ierenis minden eszközzel el k^H tiltani a-ke-re><Äk ideiem és az ipar űzésétől. (Nagy taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbalo 7 dalon­r — K^k Antal: Felsőiházi tagok lesznek a síbe­rekh E T nök: Kérem Keok kén viselő urat. hogy az ilyen beállításoktól szíveskedjék tartóz­49*

Next

/
Thumbnails
Contents