Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-11

Az országgyűlés képviselőházának 11. hogy úgy a tatabányai, mint a dorogi és pilisvörösvári szénbányákban alkalmazott körülbelül 25.000 munkás a legembertelenebb bánásmód mellett, a szó legszorosabb értelmében éhbérért dolgozik 1 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a bányászokat az éhbér mellett még állandóan pénzbírságokkal is sújtják! 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a bánya rokkantjaitól, akik jelenleg is alkalmazva vannak, levonják az Oti. által űzetett rokkantsági járulékot? 4. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy míg a 4—500 pengő havi fizetésű bányamesterek a családi pénztártól is, meg a társulattól is megkapják a családi pótlékot, addig az egészen kis fizetésű bányairnokok a családi pénztártól nem kapnak pótlékot? 5. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a fenti bányatelepeken a hihetetlenül alacsony bérek mellett dolgozó munkásokat a munkavezetők serege hajszolja és a túlhajtott munka miatt igen sok az üzemi baleset? 6. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a bányászok olyan kis nyugbért kapnak 35—40 évi szoljgálat után, hogy abból megélni nem tudnak! 7. Nyilatkozzék a miniszter úr, miért nem történt meg mindeddig a bányaüzemekre vonatkozó minimális munkabérmegállapítás és arról is, hogy hajlandó-e végre bizottságot kiküldeni, illetve a már állítólag kinevezett bizottságot utasítani, hogy a bérmegállapítás a legrövidebb időn belül megtörténjék? Ugyancsak nyilatkozzék arról is, hogy a lent felsorolt egyéb anomáliák megszüntetése érdekében hajlandó-e vizsgálatot indítani és sürgősen intézkedni?« Elnök: Gruber Lajos képviselő urat illeti a szó. (Éljenzés és taps a szélsóbaloldalon.) Gruber Lajos: T. Képviselőihez! Mindenekelőtt tisztelettel kérném beszédidőmnek 15 perces meghosszabbítását. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Zaj a jobboldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez munkáskérdés, szociális kérdés! Félnek, hogy a fejükre olvassák. — Tors Tibor: Közben is lehet! — Lili János: De a programmunkat elvitték, akkor érdekelték ezek a kérdések az urakat] A programmunkat kisajátították az urak a választáson.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék megszámlálni az igennel szavazókat. Mocsáry Ödön jegyző (megszámlálja az igennel szavazókat.) 29! Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást nem adják meg, méltóztassék felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, legyen szíves a nemmel szavazókat is megszámolni.^ (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szomorú! — Lili János: Hajbókoló Jánosok! Akkor jók voltak a munkásproblémák, amikor a' pódiumról kellett beszélni! Szegyeijék magukat! — Egy hang a szélsőbalodalon: Csuklógyakorlat!) Mocsáry Ödön jegyző (megszámlálja a nemmel szavazókat.) 52! (Zaj a szélsóbaloldalon.) ülése 1989 június 28-án, szerdán. 24í> Elnök: ösendet kérek! A teremben tartózkodó mindegyik képviselő úr tartozik szavazni. Vargha Béla képviselő úr nem állott fel. (Vargha Béla: Én most jöttem be! Megadom a meghosszabbítást!) Mocsáry Ödön jegyző: 30 igen, 52 nem! Elnök: A többség a kért meghosszabbítást nem adja meg. (Zaj a szélsőbalodalon.) Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gruber Lajos: T. Képviselőház! Bár interpellációmat csupán a tatabányai, dorogi és pilisvörösvári bányákban uralkodó anomáliák ügyében jegyeztem be, a legutóbbi napok eseményei, a salgótarjáni és urkuti bányászsztrájkok azt mutatják, hogy tulajdonképpen az egész ország bányászságának bajait és sérelmeit fogom itt feltárni. T. Képviselőház! Méltóztassék nekem elhinni, hogy amikor én ezeken a bányavidékeken járok és azt a sok szerencsétlen, elesett magyar munkást látom, azoknak panaszait hallom, akkor nemcsak könny szökik a szemembe, hanem önkéntelenül is ökölbe szorul a kezem, mert nem tudom megérteni, hogy Ma gyarországon a II. számú zsidótörvény végrehajtásának idejében még mindig lehetséges, hogy ezeknek a zsidó bányavállalatoknak a területén ki lehet uzsorázni a magyar munkást, éhbérért lehet dolgoztatni és állati módon lehet vele bánni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szörnyűség!) T. Képviselőház! Olyan sok a panasz és olyan súlyosak ezek a panaszok, hogy kénytelen vagyok őket öt csoportban tárgyalni. A panaszok legnagyobb része a munkabérekre vonatkozik, de külön kell tárgyalnom a munkaidővel, a nyugbérkérdéssel, a bánásmóddal és az egyéb sérelmekkel kapcsolatos ügyeket is. T. Képviselőház! Bár Magyarországon 1937, sőt 1936 óta folynak az ipari életben a minimális munkabérmegállapítások, még mindig nem történt egyetlen komoly lépés sem abban az irányban, hogy a magyarországi bányaüzemek területén is legalább részben keresztülvigyék a minimális bérmegállapítást. Igaz, hogy az utóbbi hetekben a kinevezett bizottság végre Összeült, de mivel az egyik bányaigazgató, név szerint Schmidt igazgató, a munkások megjelent képviselőit kommunistáknak nevezte, azok kénytelenek voltak otthagyni a tárgyalást. Ugyancsak tegnap is összeült ez a bizottság, de mivel a bizottság alelnöke véletlenül azt a kifejezést használta, hogy »t, uraim, végre ideje lenne, hogy ezeknek a szegény, állati sorban tengődő magyar embereknek tisztességes bért fizessenek«, a munkaadók képviselői megsértődtek és azzal a kijelentéssel, hogy ilyen hangnemben nem tárgyalnak, otthagyták a tárgyalásokat. Űgy látjuk, hogy ebben a kérdésben nem is akaskomoly lépés történni. Hol van az állam sújtó keze, hol van a kormány sújtó keze akkor, amikor ebben az országban tulajdonképpen 60.000 ember sorsáról van szó? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Azokat kell internálni, akik megakadályozzák.) T. Ház! A munkabérszalagok tömege áll rendelkezésemre. Ezek bárki előtt ékesen bizonyítják azt, hogy a bányákban a vájárok napi keresete 360—i pengő között mozog, a segédvájárok munkabére ennek 90%-a, a csillések munkabére ennek 80%-a, a napszámosok pedig a legritkáb esetben keresik meg a három pengőt, legnagyobb részük 250—270 pengőt, sőt nagyon sok esetben mindössze 2 pengőt keres