Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-10

Az országgyűlés képviselőházának 1\ rem tisztelettel: kösse ki a törvényhozó testület és !a kormányzat, hogy az olyan lakásokat, amelyeket közületek építenek, elsősorban sokgyermekes családoknak juttassák. {Élénk helyeslés és taps.) Ha egyszer már ezek a családok magánlakásokban nem találnak menedéket, akkor az államhatalom, a ttörvényhatósá- I gok s más közületek és testületek üecsak sza- | vakkal, hanem ilyen tekintélyes anyagi gesz- 1 tusokkal is tegyék lehetővé 'számukra, hogy a gyermekek necsak megszülessenek, hanem tisztességesen, egészségesen 'fel is nevelődhessenek. (Helyeslés.) Örömmel olvastam, hogy Nagy László igen t. képviselőtársam a fővárosnál indítványozta, hogy a szülők ezekben ?a kislakásokban annál nagyobb lekbérkedvezményt kapjanak, minél több gyermeket visznek be oda. (Reibel Mihály: Nagyon helyes!) Amint oLvastam, elutasították ezt a javaslatot és azt a választ (kapta rá, hogy lelkesedésből nem lehet kislakásokat építeni. Az ellenvetés teljesen igaz. (Homonnay Tivadar: Csak lelkesedésből!) (Jsak lelkesedésből nem lehet, igen t. képviselőtársam. Erre én azt mondom, hogy lelkesedésből lehet gyermeket szülni, ide gyermeket felnevelni nem lehet. (Ügy van! Ügy van!) Az államhatalomnak és a közületeknek igenis, mindenféle áldozatot meg kell hozniok azért, hogy a gyermekek fel i? nevelődhessenek. (Helyeslés.) Ha egyszer Budapestnek —' ezt példának hozom fel, nem megrovásképpen — van 400-000—500.000 pengője arra, hogy esztétikai szempontból lebontasson lakásokat, akkor azt a 120.000 pengőt feltétlenül oda kell ajándékozni ezeknek a sokgyermekes családoknak. Nemcsak Budapestnek, hanem az államnak is, minden törvényhatóságnak és közületnek egyformán, bele kell nyúlnia zsebe legmélyébe, meg kell íhoznia minden áldozatot azért, hogy a sokgyermekes családokat anyagilag felemelje, mert ,a családvédelem nemzetvédelem. (Úgy van! Xlgy van!) Hiába teremtünk mi hadsereget, hiába szereljük fel azt technikailag a /legnagyszerűbben, ha nem lesz ember, aki azt a fegyvert megfogja, aki a tankokat vezesse; ha nem lesz ember, akkor hiábavaló nekünk a hadsereg technikai felszerelése, hiábavalók az egyetemek s a szellem és a kultúra minden más fegyvere, mert akkor el fognak nyelni bennünket a körülöttünk élői és nálunknál sokkal szaporább, reánk törő fajták(Ügy van! Ügy van!) Igen t. Ház! Feltétlenül szükséges, hogy ezt a tö vény javaslatot, amely igen tiszteletreméltó kezdeményezés, tovább folytassa a kormányzat, hogy ne csak Budapest kapja meg ezt a kedvezményt. Nem irigységből mondom. Budapest az ország fővárosa, illő tehát, hogy elsősorban kapja meg, viszont rá kell mutatnom a vidék érdekében arra, hogy a múltban Budapest székesfőváros rengeteg törvényes keü" vezményt kapott ós ezek a kedvezmények ma is érvényben vannak, amikor már nem, indokoltak, amikor már a vidék orvosára mennek. Hiszen Budaipest ezeket a ". kedvezményeket akkor kapta, amikor meg Béccsel szemlben Magyarországnak nem volt egy nagy kifejlett fővárosa. Akkor kedvezményekkel kellett elősegíteni,, hogy legyen nagy Budapest. De ma már nem ez a helyzet. Sok tekintetben már veszedelmesnek is látom azt, hogy Budapest állandóan kedvezményeket kap a vidék rovására. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezért történhetik .meg az, hogy a gyárvállalatok sorban Budapestre jönnek azért, mert itt sokkal nagyobb K ülése 1939 június 27-én, kedden. 211 a properitás lehetősége. (Homonnay Tivadar: Például?) A törvényes kedvezmények egész sorozata van,, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok Budapesten nagyobb anyagi nyereséghez jussanak, mint vidéken. (Homonnay Tivadar: Például: mi tartjuk fenn a kórházakat vidéki emberek részére, óriási, százezres költségekkel!) Igen t. képviselőtársam, ha vitatkozni akarnánk ebiből a szempontból, — amint én nem akarok vitatkozni — elég csak arra rámutatnom, hogy például Győr városa kórházak szempontjából is relatíve épúgy kiveszi részét az egészségvédelemből, mint ahogyan Budapest kiveszi. Tessék elhinni, hogy ha a vidék^ városoknak százalékos arányban lenne akkora jövedelmük, mint amekkora van Budapestnek, akkor szociális, egészségvédelmi és kulturális szempontból is produkálnának anynyit mint amennyit Budapest produkál. (Helyeslés és taps a s'zélsőbaloldalon.) Hangsúlyozni kívánom, hogy itt ellentéteket felállítani mi nem kívánunk (Homonnay Tivadar: Az helyes!), csak egyet kívánunk, azt, hogy a vidék részesüljön ugyanolyan elbánásban, mint amilyenben Budapest részesül- (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ennek a törvényjavaslatnak a kedvezményei terjesztessenek ki a vidékre is és akkor ,mi nem fogjuk irigyelni azt, hogy Budapest ezeket ,a kedvezményeket megkapta. Ne tessék félreérteni, egyáltalán nem irigyeljük mi azt, hogy Budapest megkapta ezeket a kedvezményeket, csak azt kérjük, hogy ha Budapest megkapja, kapja meg a vidék is, (Helyeslés.) mert hiszen «, kislakáshiány legalább is ugyanakkora a vidéken, mint amekkora Budapesten. (Egy hang a szélsőbaloldalon; Nagyobb!) Tessék végigjárni a vidéki városokat: ha nyomortanyákról beszélnek Budapesten, éppúgy lehet beszélni a vidéki városokban és a falvakban is nyomortanyákról. (Ügy van! Ügy van! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Jobban!) A helyzet azonban az, hogy Magyarországon sajtó csak Budapesten van és a hudapesti újságíróknak, ha nincsen riportjuk, sokkal könnyebb kimenni a Kiserdőbe, mint elmenni Debrecenbe, 'Győrbe Kunszentmiklósra vagy más valamelyik városba, vagy faluiba, ahol ezek a nyomorúságos állapotok szintén megvannak, esetleg sokkal nagyobb mértékben is. Örömmel szavazzuk meg mi ezt a törvényjavaslatot Budapest számára, ismételten hangsúlyozom, hogy félreértés ne legyen közöttünk, minden kedvezményt megadunk, minden szociális lehetőséget megszavazunk Budapest számára, csak azt kérjük, hogy amikor megszavazzuk Budapestnek, kapja meg ezt necsak Budapest, hanem Budapesttől egyidőben kapja meg a vidék is, mert ha vannak Budapestnek érdemei az ország szempontjából, ezek az érdemei megvannak a vidéknek is.^ Ez a törvényjavaslat a kormányzó úr áldásos országlását van hivatva megörökíteni. Mi azt mondjuk, hogy az ilyen törvényjavaslatok aere perennius, ércnél maradandóbban örökítik meg kormányzónk kormányzását. De ne csak Budapesten Örökítsék meg, hanem örökítsék meg vidéken is, nagyobb városainkban és kicsi falvainkban egyformán, mert az a hitünk, az a meggyőződésünk, hogy ezekből a kicsiny, de egészséges házakból egészséges testű és — reméljük, ahogyan Homonnay képviselőtársam tegnapi beszédében befejezésül mondta — egészséges lelkű fiatalság kerül ki a legfőbb hadúrnak zászlai alá. Azt hiszem, a kormányzú úr 33*