Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

106 Az országgyűlés képviselőházénak $. a Vitézi Szék ezzel az intézkedéssel önmagá­val kerülne ellentétbe, még pedig .a kiskáté ha­todik szakasza ötödik pontjával, amely szerint a vitézek politikai jogaikat a Vitézi Rend esz­méinek és céljainak szem előtt tartása mellett szabadon gyakorolhatják. (Zaj a szélsőbalol­dalon.) A Vitézi Szék nem is szólította fel tag­jait arra, hogy lépjenek ki ebből a pártból, nem szólította fel azért, mert mint a belügy­miniszter úr éppen ezen a helyen •egy pár órá­val ezelőtt mondotta, nem talált semmi kivetni valót a mi bejelentett programmunkban, (Zaj a szélsőbaloldalon.) ugyanannyira nem, hogy még a 3400-as rendeletet sem tartotta szüksé­gesnek kiterjeszteni erre a politikai pártra. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ebben az eset­ben pedig a Vitézi Szék önmagán 'belül ilyen intézkedéseket nem hozhat. (vitéz Szalay László: Erre joga van!) Ami pedig azt a bizonyos ötödik pontot illeti, ez sem lehet alapja annak, hogy a nyi­laskeresztes vitézt a vitézek sorából kizárják, mert a Nyilaskeresztes Párt nem társadalmi egyesület, hanem politikai párt, amelynek nem alapszabályai vannak, hanem célkitűzé­sei. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Az alap­szabályokat a 'belügyminiszter hagyja jóvá és" csak azután működhetnek az egyesületek. A párt célkitűzéseit bejelentettük és a belügymi­niszter úr mind a mai napig nem találta őket kifogásolhatóknak. (Úgy van! a szélsőbalolda­lon.) Nem is lehetett kiifogásolhatóíknak találni, mert ezekben a célkitűzéselkbsin a Magyarország Kormányzója iránti törhetetlen hűséget 'és ra­gaszkodást (Éljenzés a szélsőbaloldalon.), a ma- j gyár 'birodalom ezeréves határainak követelé­sét és az ősi magyar vitézi erényeik fenntartá­sát szegeztük le a leghatározottabban. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Abban az esetben, ha ezzel az intézkedéssel a vitézeik sorából egyeseket kizártak, tulajdonképpen ez az intézkedés vád alá helyezi azt a magyar ki­rályi belügyminiszter urat is, aM nem oszlatta fel a, pártot, aki ezeket a célkitűzéseket nem kifogásolta, mert hiszen ezen az alapon, a cél­kitűzések miatt nem lelhet tagja a Vitézi Szék­nek: az, aki a mi politükai pártunknak tagja. De ellenkezik ez magának a Vitézi Széknek bizalmas utasításával is, amelyet 1361. szám alatt 19384)an adott ki. Ebben a bizalmas uta­sításban azt mondja a Vitézi Szék, hogy vitéz nem lehet olyan egyesületnek tagja, mely ide­gen eszmék megvalósítását tűzi ki céljául; to­vábbá csáík olyan 'egyesületnek lehet tagja, amely a nemzeti kérdések megoldását ikizárólag alkotmányos,, törvényes úton kívánja elérni. Az első pontra csak az a válaszom, hogy a mi pártunk nem működik idegen eszmék alap­ján, hanem a hungarizmus gondolatát a láng­lelkű magyar püspök, Prohászka Ottokár által körvonalazott gondolatkörre építette fel. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ha nem így lett volna, ha bármilyen idegen vonást találtak volna célkitűzésünkben, egé­szen biztos, hogy nem helyeselték volna, sőt az is egészen biztos, hogy kivetni valót talál­tak volna benne. (Ügy van! Úgy van! a szélső­baloldalon.) Ami pedig a második pontot illeti, hogy al­kotmányos úton akarja a mai düledező rend­szert megváltoztatni, annak 'bizonyítéka az, hogy igenis, részt vettek alkotmányos küzde­lemben, még pedig egyenlőtlen eszközökkel, ülése 1989 június £l-en, szerdán,. annak ellenére, hogy a fantázia guruló márkái nem erre gurultak. S ahol a kormánypárttal egyformán részt vett, egymás mellett vagy egymás ellen küzdve, ott több szavazatot ka­pott, mint az a kormánypárt, amelynek az esz­közei majdnem felmérhetetlenek voltak. (Ugy van! Ugy van! — Elénk helyeslés és tups a szélsőbaloldalon.) De még egy szempontból vagyok kénytelen kritika tárgyává tenni és idehozni a Vitézi Szék intézkedését és ez az, hogy az 1938 :XIX. te. 177. §-a azt mondja: Tilos minden olyan propaganda vagy működés, amely alkalmas arra, hogy fenyegetésszerüen akadályozza a vá­lasztók jogainak szabad gyakorlását. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloléalon.) Amikor a válasz­tási küzdelem alatt vitézeket megfosztanak vi­tézi címüktől és ezt nyilvánosságra hozzák, akkor bizony erősen befolyásolják a széles ré­tegek körében azokat, akik nem tudják, mi Van ennek a háta mögött, akik azt hiszik, hogy ha­talmas fegyelmi vétség, hazaárulás* vagy más bűn van a megfosztás mögött. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ki a felelős?) Nem közömbös azonban ez az intézkedés a nemzetvédelem szempontjából sem. Ha mi a jövő nemzedékei elé nem a megbecsült példaké­peket állítjuk, nem a tekintélyeket tartjuk elé­jük, hanem azokat leromboljuk és ha ezeket a tekintélyeket megokolás, magyarázat nélkül le­rántjuk a piedesztálról, akkor mi következik he? Az, hogy a jövő nemzedék gondolkozni fog azon, vájjon miért küzdöttek azok, akik fiatal éveikben vért, életet és mindent áldoztak a nemzetért és a hazáért. (Ügy van Ügy van! a szélsőbaktldalon. — Taps a szélsőbaloldalon.) De nemcsak ez ennek a következménye, hanem máris mutatkozik egy másik, szintén tragikus következmény: a vitézi rendben, amely a nem­zetvédelem gerince, erkölcsi alapja és amely hivatva van arra, hogy a katonasággal együtt a nemzetvédelem alapja legyen, igenis megha­sonlás támad, mert a vitézi rend tagja megha­sonlásba kerül a vitézi rendben tett esküjével. Miért? Azért, mert nem adott okot arra, hogy el legyen taszítva attól a megbecsüléstől, ame­lyet egyéni érdemeivel, nemzete érdekében el­töltött eddigi életével szerzett magának. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Mesterségesen rontják a helyzetet!) Akik féltő figyelemmel kísérik a nemzet sorsát, azok kénytelenek a plénum elé hozni ezt a kérdést. Ezért vállalkoztam erre én is és ezért említettem meg mindjárt az interpelláció elején, hogy ezt a kérdést nem politikai kér­désként, nem párt'kérdésként, hanem igen fon­tos nemzeti 'kérdésként kezeljük., Ezért kell eb­ben a kérdésben sokkal erélyesebben követel­nünk: a választ, a magyarázatot és az egész nem­zet felvilágosítását, nehogy a lelkekben ez a métely maradjon, nehogy megbénuljon a nem­zetvédelem, nehogy elkeseredés legyen még azoknak a hadiárváknak és hadiözvegyeknek a lelkében is, akik kénytelenek arra gondolni, hogy ha a jövőben a család, az anya, a nemzet áldozni fog embert és életet, akkor ennek nem lesz megbecsülése. (Vitéz br. Roszner István: Ha ilyen nemesen gondolkodnak, miért állítot­tak a vitézeknek ellenjelölteket?) Ezért tettem fel a három kérdést és azokra választ várok. (Elétnk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció Güadatik a minisz

Next

/
Thumbnails
Contents