Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. terpelláeiómnak a következő interpellációd napra való halasztását. (Helyeslése) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a kért halasztáshoz hozz áj árulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hosszájárul. Hasonlóképpen kéri a képviselő úr második interpellációjára is a halasztást? {Felkiáltások jobbfelől: Igen! — Csoór Lajos: Melyikre?) A 21. számú interpellációról van szó. A képviselő úr tudja, hogy második interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz szól az állami és közületi vállalatoknál alkalmazott munkások gyermeknevelési pótléka tárgyaiban. Csoór Lajos: Az idő előrehaladottságára való tekintettel ennek az interpellációmnak elmondására is halasztást kérek. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást" megadja. Következik Csoór Lajos képviselő úr harmadik interpellációja. (Felkiáltások jobbfelől: Mpgadjuk a halasztást! — Derültség.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Folytonos zaj jobbfelől.) Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon. Kovách Gyula jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz a rendkívüli fegyver gyakorlattal kapcsolatos intézkedések tárgyában. Minthogy az 1938. év őszén és 1939. év ta* vászán szükségessé vált rendkívüli fegyvergyakorlatokkal kapcsolatos intézkedések végrehajtása a gyakorlatban sok indokolatlan és szükségtelen sérelmet idézett elő, kérdezem a m. kir. honvédelmi miniszter urat: történtek-e már olyan enyhítő intézkedések, melyek egy esetleges újabb rendkívüli fegyver gyakorlat idején az eddigi tapasztalatok alapján kiküszöböljék ezen indokolatlan és méltánytalan sérelmek megismétlődését, mert, ezeknek a sérelmeknek a megismétlődése az ország lelki és gazdasági teljesítőképességének csorbítását jelentené-« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Kép viselőiház ! A rendkívüli fegyvergyaJkorlatokkal kapcsolatban különösen a vidéki nép részéről igen sok panasz merült fel. Ezek a panaszok három főcsoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak a fogatok és járóművek igénybevétele körül történt sérelmek, melyeknek lényege az, hogy azoktól az egyszerű szegény emberektől, akiknek csak egy pár fogatuk volt, elvitték ezeket a fogatokat, ugyanakkor pedig olyan gazdáktól, akiknek nagyobb teljesítőképességük volt, a fogatok igénybevétele kellő arányban nem történt meg. A sérelmek másik csoportja az úgvn evezett hadisegélyek kiutalása körül van. E tekintetben a panaszok arra vonatkoznak.^ hogy a hadisegélyek megállapítása nem történik azzal a pártatlansággal, ahogyan azt a gazdaközönsésr, s általában az érdekelt lakosság elvárhatná. Harmadik csoportja ezeknek a -panaszoknak az, hogy olyanok hivattak be rendkívüli fegyvergyakorlatra másodízben is és hosszú időtartamra is, akik már a világháború alatt igen nagy mértékben eleget tettek kötelezettségüknek, továbbá olyan mezőgazdasági munkások, akik ebben az időben tudnák megkeresni egész évre való keresetüket. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalta el.) ülése 1939 június 21-én, szerdán. 103 i Ezeket a panaszokat nem akarom konkrét formában itt a képviselőház színe előtt részletezni, hanem majd a mélyen L honvédelmi miniszter úrnak fogom az adatokat átnyújtani. Interpellációimat csak azért mondottam el, hogy felhívjam a honvédelmi miniszter úr figyelmét arra, hogy ezeket a dolgokat felül kellene vizsgálni és különösen az alsófoku közigazgatásnál kellene megfelelő intézkedéseket tenni, hogy a jövőben ilyen sérelmek ne történjenek és az ország teljesítőképességét veszélyeztető panaszokra többé ok ne legyen. Tudom azt hogy a honvédelmi miniszter úrnak a hozzá beérkezett kérvények folytán bizonyos mértékben ezekről tudomása van, azonban a kérvényeken felül az érdekeltek nagy része nem tudott kérvényezni, nem tudott panaszkodni. Ezek nevében kérem, méltóztassék olyan enyhítő intézkedéseket tenni, hogy amennyiben esetleg szükség lesz még ilyen rendkívüli fegyvergyakorlatra, ezek a sérelmek a jövőben ne ismétlődjenek meg. Elnök: A honvédelmi miniszter úr kíván az interpellációra válaszolni! vitéz Bartba Károly honvédelmi miniszter: T. Ház! Szükségesnek tartom, hogy erre az interpellációra itt személyesen válaszoljak, azért, mert ezek a kérdések hasonló formában más helyen is megismétlődnek és célszerűnek tartom, hogy a kérdés lényegéről felvilágosításokkal szolgáljak. A fegyvergyakorlatok, amelyeket ősszel és most tavasszal végrehajtottunk, aránylag sok embernek, állatnak, lónak, kocsinak, autónak mozgósításával függtek össze, amely drasztikus beavatkozás a gazdasági életbe természetszerűleg visszahatásokat is gyakorolt. Ezek a visszahatások különböző formákban jelentkeztek, főképpen abban a formában, hogy a honvédelmi igazgatásnak szemére vetették, hogy nem egyenletesen osztotta el a terheket a lakosságra úgy az emberek, mint az állatok és egyebek igénybevétele' tekintetében. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy ezek az intézkedések csak részlegesek voltak és ennélfogva a haderőnek előkészületeiből csak 'bizonyos részre terjedtek ki, többrészt pedig vagy egyáltalában nem, vagy pedig csak más időben és más formában vettek igényibe. Különösen az utolsó igénybevétel tisztán részleges igénybevétel volt, amelynél éles elhatároltsaggail egyik rész igénybe volt véve, a másik nem volt igénybevéve. Ez volt az oka annak, hogy előfordult, hogy ugyanabban a faluban az egyik ember bevonult, a másik ember pedig nem vonult be, az egyik embernek^ elvitték R

r lovát, a másik embernek nem vitték el a lovát. Ezt sérelmezték. Ezt a panaszt hónapok óta folyton hallottam és mindig ugyanazt voltam kénytelen rá válaszolni. Azt tudniillik, hogy az előkészületek bizonyos rendszerességgel megtörténtek, éhbe az igazán komplikált rendszerbe bármiképpen belenyúlni és ezeket megváltoztatni a rendszerek felborulását .jelentené, a rendszer felborulása esetén pedig az egész ország katonai teherviselő képessége borulna fel. így tehát ebbe a rendszerbe belenyúlni, sajnos, nem lehet. Ennélfogva tényleg az áll elő, hogy a rendszernek egyik része, amely igénybe van véve, szenved, a másik rész pedig ugyanakkor nem szenved. Ebiben tehát olyan formában intézkedni, hogy azt mondtam volna, hogy bizonyos idő multán ezeket az igénybevett embereket ás lovakat hazaküldjük és behívjuk azokat, akik nem voltak igénybevéve, nem tudtam, mert minden pilla18*