Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. ból fakadt nyomorúsággal szemben, mint a vi­lágtörténelem legnagyobb tüntetése jelentke­kezett a nemzeti szocializmus, mint az igazsá­gosság, béke és 'becsület mozgalma a hazugsá­gokra emelt hatalmakkal szemben. (Egy hang jobbfelől: Németországban igen!) Igazi nem­zeti szocialista hazugságokra emelt rendszert nem támogathat. Akinek igaza van, annak nincs szüksége hazugságokra. (Ügy van! Ügy van! a szélsobaloldalojn.) Mi, magyair nemzeti szocialisták örömmel vesszük tudomásul Gsáky külügyminiszter úr­nak Sopronban elmondott szavait, amelyek szerint a Németbirodalom felelős tényezői tisztában vannak azzal a gazdasági és politi­kai értékkel, amelyet 10 millió magyar barát­sága a Németbirodalom számára jelent. Ha le akarjuk csökkenteni — mondta továbbá a kül­ügyminiszter úr — taí súrlódási felületeket Ma­gyarország és a Németbirodalom között, meg­értést kell tanúsítanunk itt lakó német nemzet­testvéreinkkel szemben. Mi a külügyminiszter úrnak ezeket a kijelentéseit teljes mértékben alárjuk, csupán megállapítjuk, hogy a kortes­hadjárat említett módszerei, amelyek kétség­kívül a külügyminiszter úr tudta és hozzájá­rulása nélkül következtek be, nem voltak alkalmasak a német-magyar, annyira kívána­tos összhang megerősítésére. (Gruber Lajos: Es a papi méltóság megerősítésére!) Egyébként megismétlem a külügyminiszter úr nagyrabecsült személyével szemben Sop­ronban is tett kijelentéseimet, hogy én a kül­ügyminiszter urat sem a politikájában, sem személyében nem tekintem ellenfelemnek. En Sopronba nem mandátumért, hanem sokkal többért mentem. Azért mentem, hogy a nem­zeti munkaállam eszményiségét {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon!), amely egy új világ varasában, egy új világ akarásában, amely Sopronban, a nyugati eszmeáramlatok­nak ebben a kapujában különös intenzitással van adva, magyar és német testvéreink előtt méltóképpen képviseljem. Elnök: Ismételten figyelmeztetem a kép­viselő urat, hogy eltér a tárgytól, holott a házszabályok 192. §-a szerint az elnök figyel­meztetni köteles azt a képviselőt, aki felszó­lalásában eltér a tárgytól és ha a felszólaló ugyanannak a beszédének a során ismétli a tentebbi hibát, az elnök újból figyelmezteti és tote a szót már ezzel az alkalommal is megvon? hatja, harmadszori figyelmeztetés esetén pe­dig a szót megvonni köteles. Kérem tehát a képviselő urat, alkalmazkodjék a házszabá­lyoknak ehhez a [rendelkezéséhez és ne hozza az elnököt abba a helyzetbe, hogy ennek a házszabály által adott jogának alapján a szó megvonásával kelljen élnie. Vágó Pál; Azonnal befejezem, csupán a kö­vetkezők megjegyzését tartom szükségesnek. Erre a küldetésre Sopronban én csak akkor vállalkoztam, amikor a napilapokból azt a hírt vettem, hogy a külügyminiszter úr a kecskeméti mandátumot választja. (Hubay Kálmán: Elég lojális ellenjelölt volt!) Végezetül legyen szabad a következőket megjegyeznem. Bármely politikai szempontok indították is a kormány pártját a korteshad­járat ismertetett módszerei alkalmazására, egy szempontra mégis fel kell hívnom a magas kormány figyelmét, amely szempontot minden állampolitikai bölcseségnek az ország egyetemes érdekei figyelembevételével feltétlenül respek­tálnia kell. Ez pedig annak a felismerése, hogy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. ülése 1939 június 21-én, szerdán. 101 minden időkben, minden nagy nép állampoli­tikai, államalkotó képességének alapja a nép lelkében romlatlanul megőrzött idealizmus volt. Ideálokat lerombolni annyi, mint az ál­lam alapjait rombolni le, nálunk pedig ipar­szerüen folyik az ideálok lerombolása, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ez a lelki bolsevizálás, amely nem vezethet másra, mint a magyar közélet erkölcsi értékekben való el­szegényedésére és az állam tekintélyének ha­nyatlására. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalol­dalon.) Ezek előadása után tisztelettel felteszem a kérdést a távollévő igazságügyminiszternek: volt-e tudomása a soproni bírósági eljárás be­szüntetéséről (Egy hang jobbfelől: Nem szün­tették be!) és ha volt, milyen elégtételt kíván nekem adni becsületem védelmében? Befejez­tem. (Ügy van! Ügy van! Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök és az igazságügyminisztei* uraknak. (Gacs János szólásra jelentkezik.) Gacs képviselő úr milyen címen óhajt fel­szólalni? Gacs János: Személyes megtámadtatás cí­mén. Elnök: Álképviselő urat a házszabályok 143. §-a alapján a szó megilleti, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Pfuj! Pfuj! — Nagy zaj a jobboldalon. — vitéz Szalay László: Hol van­nak? Viselkedjenek tisztességesen! — Kölcsey István: Mi meghallgattuk magukat, akkor maguk is hallgassanak meg minket!) Gacs János: T. Ház! Vágó képviselő úr szavai után kötelességemnek tartom, hogy sze­mélyes megtámadtatás címén szólaljak itt fel. Ki kell jelentenem mindenekelőtt azt, hogy azért, amit az újságok írtaik, felelős nem va­gyok. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Felelős a szavaiért!) Amit pedig be­szédemben elmondtam, azért férfiasan állom a szavamat. (Éljenzés a jobboldalon. — Hubay Kálmán: Miért nem ment a bíróság elé?) Arra vonatkozólag pedig, hogy a tárgyalást nem tartották meg, kijelentem, hogy semmi közöm az elhalasztáshoz nem volt, (Hubay Kálmán: Szent ártatlanság! — Máriássy Mihály: Kor­rekt beszéd!) A soproni helyzetre vonatkozó­lag pedig szükségesnek tartom a felvilágosí­tást megadni a t. Háznak. (Halljuk! a jobb­oldalon.) A soproni helyzet nem hasonlítható össze az ország más területeivel és más váro­sokban, vagy megyékben folyt választási kam­pánnyal. (Nagy zaj-) Sopron városában ezt az ügyet a város polgársága nem pártkérdésnek, hanem magyar ügynek tekintette. (Folytonos nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gacs János: Ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban ki kell jelentenem azt, hogy ahhoz, amire Vágó képviselő úr hivatkozott, hogy Csáky külügyminiszter úr Sopron képviselőségét vál­lalta, méltóztatott volna azt is hozzáfűzni, amit a külügyminiszter úr Sopronban nyilt színen mondott: azért jöttem Sopronba, hogy a hosszú nyugtalanság végére pontot tegyek. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Figyelmeztetem Gacs képviselő urat, hogy szíveskedjék szorosan a személyes megtámadtatás visszautasítása keretében .ma­radni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen iaz elnök! — Matolcsy Mátyás: Igazságos az elnök!) Gacs János: Ezzel a kérdéssel kapcsolat : ban, amikor Sopronban második beszédemet 18

Next

/
Thumbnails
Contents