Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

60 Az országgyűlés képviselőházának 37i. ülése 1939 március 1-én, szerdán. utasítani; Olaszországban nem volt nagyszámú zsidóság. Különben is méltóztatnak talán emlékezni arra, hogy én a Háziban felolvastam egyszer egy röpiratot, amelyet egy ma előkelő közéleti tényező írt, amelyben a zsidóknak Madagasz­kárba való ki vándoroltatását javasolta; ebben a iröpiratban az illető közéleti tényező megvá­dolta az olasz fasiszta pártot és felsorolta, hogy kik azok a zsidók, akik az olasz fasiszta pártot «alapították, megvádolta azzal, hogy zsi­dók a főtitkárai és egyéb vezető tényezői. A zsidóság tehát Olaszországban nem volt idegen a nemzeti irányzattól, — ha ezt a kérdést így állítjuk be — hanem igenis ő maga csinálta és ő maga támogatta ezt, mert az olasz fasizmus­nak nem vallási jellege volt, hanem a kapita­lizmus védekezése volt a feltörő munkásosztály követeléseivel szemben. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, hogy védekeznünk kell a zsi­dók bevándorlása, vagy ahogyan ők mondj ák, beszivárgása ellen. Ennek a védekezésnek meg vannak a maga módjai a maga lehetőségei. A magyar államrendőrség áll olyan magas fokon, hogy minden idegent kellő időben ellenőrizni tud és el tud távolítani, mint ahogyan el is tá­volít mindenkit, akit az ország szempontjából nem tart kivánatosnak. Hogy mennyire nem helytálló az a beállítás, hogy nagyarányú be­vándorlás történik az országba, arra nézve le­gyen szabad egy pár adatot felolvasnom. (Hall­juk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ha azonban ezen a téren olyan dolgok törtántek, amelyeket én is kifogásolok, akkor viszont meg kell álla­pítanom, hogy jó kereszténypárti ügyvédek va­gyont gyűjtöttek abból hogy galiciaiaknak ho­nosítást szereztek Budapesten. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Vázsonyi János: Ugyanúgy, mint a valutasiberek védelméből. — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Vá­zsonyi Jánas (a jobboldal felé: Mind azon az oldalon ülnek! — Ügy van! a szélsőbaloldalon, — Elnök csenget — Csizmadai András: Hol ül­nek? Egry Zoltán: Tessék lelepdezzni őket, ha igaz! — Vázsonyi János: A kormánypárt pad­jaiban! Most minősének itt, el vannak foglalva a bíróságnál!) Elnök: Kérem Vázsonyi képviselő urat, tar­tózkodjék az ilyen általános kijelentésektől. Peyer Károly: Hogyan állunk a zsidók be­vándorlásával, betódulásával? A Központi Sta­tisztikai Hivatal által kiadott Magyar Statisz­tikai Évkönyv, tehát egy hivatalos kiadás 1937­évről szóló kötetének 37. és 38. oldalán — m ^ n ~ denki ellenőrizheti az adatokat, — következő számok találhatók. 1937-ben bevándorolt Ma­gyarországra 2063 idegen. Ezek közül 1315 ró­mai katolikus, 363 görög katolikus, 178 evangé­likus, 100 református és 41, tehát a beszivárgók 1'98%-a izraelita volt. Talán azt lehet mondani, hogy ez az év rossz volt, (Propper Sándor: A zsidó-termés szerint rossz volt!) nézzük meg tehát az ezt megelőző éveket. 1931-től 1937-ig, tehát abban az időben, amikor külföldön az a bizonyos nyomás valóban jelentkezett és a zsi­dóknak Magyarországra való vándorlása talán valamiképpen indokolt vagy érthető lett volna, a következő volt a helyzet. Ha összeadom ugyancsak a Statisztikai Hivatal hivatalos adatai alapián az ez idő előtt bevándoroltakat, akkor meg kell állapítanom, hogy 1931—1937-ig, tehát az előbb felsorolt adatokat megelőző hét esztendőben összesen 13.897 idegen vándorolt be Magyarországra, Ezek közül 7811 római ka­tolikus» 2929 görög katolikus, 1170 evangélikus, 868 református és 616, tehát a bevándoroltak 4'4%-a izraelita vallású volt. Ezek hivatalos adatok. Miért méltóztatik tehát akkor, amikor a Magyar (Statisztikai Hi­vatal ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza és mindenkinek rendelkezésére bocsátja, a tör­vényjavaslatba azt a tényeknek meg nem felelő indokolást felvenni, hogy azért kell a zsidók ellen védekezni, mert olyan nagyszámban tó­dultak Magyarországra, hogy ez ellen a be­vándorlás ellen csak ilyen törvényjavaslattal lehet védekezni, amely nem válik az ország díszére, (vitéz Hertelendy Miklós: Hátha mind lábon keresztelkedett! — Antal István (Peyer Károly felé): Ez nincs benne az indokolásban! — Esztergályos János: Van benne, ami a té­nyeknek meg nem felelő! — Fábián Béla: De benne van az, hogy szorítani fogják a zsidó­kat a kivándorlásra! — Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter: Ügy van! Fogják! — Zaj a szélsőbáloldalon. — Elnök csenget.) Nézzük, mi volt a bevándorlók anyanyelve (Gr. Apponyi György: Ez a legérdekesebb!), mert ez is érdekes. Ugyancsak a Statisztikai Hivatal adataiból meg lehet állapítani, hogy milyen anyanyelvűek voltak azok, akik Ma­gyarországra bejöttek. 1937-ben a bevándorol­taik közül 1093 német anyanyelvű volt, tehát a bevándoroltak 52*9%-a, „(Gr. Apponyi György: Több mint a fele! Talán ez ellen is kellene egy kicsit védekezni!) 482, tehát 23% magyar anya­nyelvű volt, bolgár volt 18%, délszláv, olasz és a többi 106, 5*3%. Ha ezt a, hét évre számítom át, akkor azt látom, hogy az összes bevándo­roltakból 5.883 volt német anyanyelvű, 401%, magyar anyanyelvű volt 30'9°/o, bolgár 221%, szláv, olasz és egyéb nemzetiségű 6*9%. Most, ha külön felbontom vallásfelekezetek szerint az anyanyelvet, akkor azt látom, hogy az 1937. évben a bevándorolt római katolikusok 241%­a volt magyar és 711%-a volt német, az evan­gélikusoknak 19'6°/o-a volt magyar és 72'4%-a volt nemei A zsidóknak 48'7%-a volt imagyar és 46'3%-a volt német anyanyelvű, tehát a ma­gyarság szempontjából a zsidók arányszáma a legjobb, mig a többieknél ez az arány sokkal rosszabb. Ha ezt hét évre számítom át, amit itt bátor voltam felemlíteni, akkor azt látom, hogy a bevándoroltak közül vallási szempont­ból legmagyarabb az unitárius vallás, mert az unitáriusoknak 95'9%>-a volt magyar, a refor­mátusoknak 85'2% zsidóknak 74'5%-a, a római katolikusoknak 33'8%-a, ezzel szemben 58 6% volt a német, görögkatolikusok 28'8°/o, evangélikusok és egyébvallásúak — ezek nem német anyanyelvűek — 70'4°/o-a volt egyéb anyanyelvű. Az evangélikusoknak 25'4%-a volt magyar anyanyelvű és 66'2%-a volt német anyanyelvű. A görögkeletieknél egészen apró számok vannak. Ezekből a számokból következtetni lehet, hogy a bevándorlás honnan jön, mikor a be­vándoroltak nagy tömege, 70—80%-a német és nem a zsidók között keresendő. Az 1931. évi statisztikai adatok szerint 29.700 idegen családfőt és önállót találtak, az 1937 év végén pedig összesen 41.937 idegen csa­ládfő és Önálló íviszi el a munkaalkalmakat, ebből a 41.937 idegenből pedig 9.216 a zsidó. Ha átszámítjuk a 63.461 lélekszámot, — mert az imént csak a dolgozók számát említettem —

Next

/
Thumbnails
Contents