Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-391
Az országgyűlés képviselőházának 391. ülése 1939 április 21-én, pénteken. 617 is a jóakarat vezette. Ugylátszik, a felsőház előtt sem kedves már a corpus separatum fogalma. A felsőház a módosítással a corpus separatummal szemben akart állást foglalni, amikor azt a fatális kifejezést, íhogy »felvidéki teriilet«, törölte ebből a szakaszból és pusztán csak visszacsatolt területekről beszél. Ez eddig rendiben is volna, én ezt a módosítást csak azért nem teszem magamévá, mert ha ezt a módosítást elfogadjuk és így a kormány diktatórikus (hatalma nemcsak az úgynevezett felvidéki területre terjedhet ki, hanem általában a visszacsatolt területekre, akkor ez a korlátlan felhatalmazás, ez a diktatórikus intézmény kiterjedhet esetleg a most visszacsatolt Kárpátaljára ás. T. Képviselőház! Elég sok szenvedést okoz a visszacsatolt felvidéki területen az is, hogy a kormány külön felhatalmazást kapott arra, hogy ezen a területen a magyar jogterülettől eltérő jogszabályokat alkothasson. Láttuk azt a sok albuzust, azt a sok szenvedést, amely ebből keletkezett, láttuk, hogy szerzett jogokat elvontak; megtörtént az is, hogy még olyan ügyvédek kamarai tagságát is elvonták, akik már a régi Magyarországon is annak a kamarának tagjai közé tartoztak. Elvonták ilyen rendkívüli felhatalmazás, a magyar jogterülettől eltérő jogszabályozás alapján olyan ügyvédek kamarai t tagságát is, akik a 'megszállás ideje alatt igazán hősiesen viselkedtek magyarságukért. Felemlítek például egy esetet; Ungvárott 1933-han arról volt szó, hogy a képviselőtestület nyelve magyar legyen. A város magyar alpolgármestere ellenezte ennek az indítványnak, mint nem törvényesnek tárgyalását, természetesen ellenezte Hrabár cseh kormányzó is és amikor szavazásra tették fel a kérdést, hét zsidó ügyvéd szavazott öt másik ellen arra, hogy magyar legyen a nyelv. (Buchinger Manó: Most kirúgják őket!) Most ezeket az ügyvédeket is kirúgták a kamarából. Ott egy külön Csák Máté-ország keletkezett. Hát (ha már ez megvan és nem tudjuk ezt megszüntetni, akkor nem szeretném, ha az újabban visszatért Kárpátaljára is rászabadíttatnék a kormány keze, hogy azután ott is hasonló szabályozásokat vigyen végbe. Meg kell tehát különböztetnünk a »Felvidék« szó meghagyásával a két területet egymástól olyképpen, hogy ám, ha már nem lehet másként, tessék dúlni, amíg lehet, ezen a viszszakerült területen, de a Kárpátalja kérdését vegyük külön gondunk alá, igyekezzünk ott olyan jogszabályozást teremteni, amely az ottlakó népesség számára is üdvös, áldásos lesz és amelyet az is rokonszenvvel fogad. Hiszen szó van arról, hogy ennek a területnek az önkormányzatát rendezzük. Hát akkor hogyan lehet a kormánynak előzetes felhatalmazást adni arra, hogy a visszacsatolt területeken válogatás nélkül gyakorolja diktatórikus hatalmát? Nem volna szerencsés gondolat, csak további elégedetlenségre vezetne, olyan elégedetlenségre, mint amilyen elégedetlenséget, panaszt azon a felvidéki területen hallunk, amelyre nézve egy szerencsétlen pillanatban megadta ez az országgyűlés a felhatalmazást arra, hogy ott a kormány eltérő jogszabályokat is léptethessen életbe. Ezekből, amiket mondottam, kiindulva, nem fogadom el ezt a módosítást, habár egyébként látom, hogy a felsőház más szempontból jó irányba óhajtotta ezt a szakaszt reformálni. Elnök: Szólásra következik? CsikváncU Ernő jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 29. §-on eszközölt felsőházi módosításokra vonatkozóan a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis a 29. §-on a felsőház által tett módosítást elfogadja. A felsőházi módosításokkal ezzel végeztünk. Minthogy a Ház nem tette magáévá a felsőház valamennyi módosítását, a továbbiakat illetően az 1926:XXII. te. 31. § ; a és az 1931/36-os országgyűlésen a két Ház érintkezését szabályzó rendelkezések kiegészítése tárgyában hozott országos határozatunk értelmében fogok intézkedni. T. Ház! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket jövő hét csütörtökjén, e hó 27-én déli 12 órakor tartsuk, (Rupert Rezső: Miért nem szerdán?) amikor is a további teendők iránt fogunk intézkedni. (Rupert Rezső: Miért nem tűzzük Iki a másik felsőházi javaslatot?) Rupert képviselő urat rendreutasítom. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Hátra van még a mai^ ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (As ülés végződik délután 1 óra 20 perckor.) Hitelesítették : Jenes András s. h. Vásárhelyi Sándor s. k. naplóbíráló'bizottsági tagok.
