Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-386

Az országgyűlés képviselőházának 386. ülése 1939 március 23-án, csütörtökön. 551 esetleg ennél a szakasznál is honorálni fog bizonyos módosításokat, kéréseket. (Rajniss Ferenc: Ha valami közbe nem jön, nem való^ színű! — Derültség.) Az előbbi, a 17. § ennek a zsidótörvényjavaslatnak a tulajdonképpeni sarkköve, a gazdasági résznek ez a súlypontja, fontosabb, mint a 18. és 19. §, amely tulajdonképpen csak a 17. § rendelkezéseinek kiterjesztéséről szól. Ez a 17. § és ennek következtében a 18. § lényegében. azt célozza, hogy kereskedelmi vállalatoknál, bizományi üzleteknél a zsidó alkalmazottaknak egy bizonyos százalékát állásából kidobja és a jövőre nézve részükre csak egy bizonyos százalékot engedélyezzen; ez 12, illetőleg 15%. Ezek a szakaszok, a 17,* 18. és 19., — sajnálom, hogy együtt kell őket említenem, de ezáltal megtakarítom azt, hogy a 19. §-nál is felszólaljak — nemcsak az alkalmazottak számára vonatkozik, hanem az illet- i menyekre is, (Ügy van! Ügy van) — tehát például az ügynököknél a keresetre — az illetmények százalékszerinti engedélyezését is törvénybe iktatja. Mély tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat, legyen kegyes nekem választ adni egyetlenegy kérdésre. (Halljuk! Halljuk!) Ezt a kérdésemet egy példával támasztom alá. Méltóztassék elképzelni egy vállalatot, legyen az akár bizományi üzlet, akár részvénytársaság, amelyet egy zsidó alapít, egy zsidó vezet, amelynek lelke, igazgatója, részben tulajdonosa egy zsidó. Egy nagyobb vállalatról van szó s mondjuk, hogy ennek a vállalatnak az évi bruttóforgalma egymillió pengő (Rajniss Ferenc: És a nettó? — Haám Artúr: Mennyi rebach lehet ott? — Rajniss'Ferenc: A nettót is mondja meg, mert anélkül nem tudjuk megítélni a helyzetet! — Derültség.) és annak a vállalatnak az alapítója, a vezetője havonként ezer pengőt vesz fel fizetésképpen... (Gr. Festetics Domonkos: Olyan nincs!) Méltóztassanak meghallgatni. Hogy ezer pengőt vegyen fel fizetésként, ezt csak úgy teheti, ha ugyanakkor a keresztény alkalmazottaknak havonkint 10—11.000 pengőt fizet ki. Kérdem a t igazságügy miniszter urat, — feltéve, hogy van fogalma a vállalatok struktúrájáról, — Zaj és mozgás. — Megay Meissner Károly: Képzelje, van!) hogy egymillió pengő bruttó-forgalmat lebonvolító vállalatnál lehet-e évenkint csupán , tisztviselői fizetésekre 120.000 pengőt költeni? (Rajniss Ferenc: Hogyne lehetne, bankban többet is lehet! — Úgy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak a jobboldalon. Payr Hugó: Aki bármilyen vállalatnak az életét ismeri, tisztában van azzal, hogy ilyen masras tisztviselői fizetéseket a vállalatok nem bírnak el, mert hol marad akkor az anyag és a munkabér. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: A rezsi! — Rajniss Ferenc: Meg a diszgój!) ÍAz elnöki széket Darányi Kálmán foglalja el.) Mi a következménye ennek? Az, hogy a vállalat le fog állani (Zaj a jobboldalon.) és sokszáz olyan munkás marad kenyér nélkül, akiket a túloldalon ülő t. képviselőtársaim nem fognak kenyérhez juttatni. (Gr. Festetics Domonkos: Hogyan tudja azt állítani? — Zaj a jobboldalon.) T. Képviselőház! Ugyanilyen probléma merül majd fel a következő szakasznál, ahol nem I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXTI. tudom hogyan fogják azt megállapítani, hogy az illető vállalat zsidó-e vagy nem zsidó, a külföldi tulajdonosok, külföldi részvényesek, vasry külföldi igazgatósági tagok hogyan fogják ezt bejelenteni. (Rajniss Ferene: Azok is zsidók?) Ez azonban nem tartozik ide, csak mesremlítettem, mint olyan nehézséget, amely szintén zavart fog okozni és amely megint alkalmas lesz arra, hogy a t. igazságügyminiszter úr valamilyen új törvényjavaslatban, talán a harmadik zsidótörvény indokolásában arra hivatkozzék. {Nagy zaj, mozgás és ellenmondások jobbfelől. — Egy hang a jobboldalon: Abba már maga is beleesik! — Boczonádi Szabó Imre: Falra festi az ördögöt! — vitéz Patacsi Dénes: Ne lásson rémképeket! — Elnök csenget.) Meg vagyok róla győződve, hogy jön, mert egyebet önök úgysem tudnak alkotni. (Derültség. — Zaj.) Annak indokolásában megint arra fognak hivatkozni, hogy a zsidók ki akarnak bújni a bejelentési kötelezettségek alól. Méltóztassék elhinni, hogy egy középvállalatnak ezirányú bejelentési kötelezettségei körül annyi probléma merül fel, hogy a túloldalon ülő t. képviselőtársaimnak ötven százaléka nem tudná azt az ívet kitölteni. (Zaj és mozgás a jobboldalon!) Igen gyakran azért nem, mert az az ív, t. képviselőtársaim, a legtöbb esetben nem is szerezhető be, mert nincs készen arra a terminusra, amely terminusra azt büntetés terhe mellett kötelesek a vállalatok bejelenteni. (Vitéz Patacsi Dénes: Ilyen hévvel még a nagyidai cigányok sem harcoltak!) T. képviselőtársam, át fogok adni önnek egy ilyen bejelentő ívet, majd meglátom, hogy ki tudja-e tölteni. (Kölcsey István: Patacsi ki tudja tölteni, az egész biztos! — Baross JEndre: A képviselő úr ki tudja tölteni?) Különösen nehézségek fognak felmerülni a bizományosi szervezetekkel kapcsolatban, amelyekre az előttem szólott Dulin t. képviselőtársam már utalt. Ugyanilyen bajok lesznek az ügynököknél, ugyanilyen nehézségek lesznek ezeknél a vállalatoknál akkor is, ha egy ügyvédnek adnak megbízást. (Ellenmondások jobbfelől. — Egy hang a jobboldalon: Mesebeszéd!) Méltóztassék megengedni, hogy itt említsem meg azt, hogy nem tartom egészen jóhiszemű eljárásnak, ha azokat az ügyvédi munkadíjakat, amelyeket 15, vagy 20 vállalattól kap az ügyvéd, mind a 15, vagy 20 vállalatnál a zsidó jövedelmek rovására írják. Úgy tudom, hogy ebben az ügyben egyszer az igazságügyi államtitkár úrhoz kérdést intéztek és akkor ő, nagyon meg volt lepve attól, hogy a zsidó ügyvédeket az alkalmazottak listájára írják. (Rupert Rezső: Az előző törvény szerint ez nem is lehetséges, mégis megcsinálták!) T. Képviselőház! Őszintén sajnálom, de a 18. §-nál van még egy pont, amelyre nézve felvilágosítást szeretnék kapni (Zaj a jobboldalon.) és ez a (2) bekezdésnek az a megállapítása, (Egy hang a jobboldalon: Régi lemez!) hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az iparügyi miniszter úrral egyetértve állapítsa meg azokat az árukat, amelyeket forgalomba hozó vállalatoknál az előző bekezdést alkalmazni kell. Szeretném, ha az igen t. igazságügyminiszter úr erre nézve is tájékoztatna minket és megmondaná, hogy az áruk milyen köréről van szó, meddig akar terjedni az áruknak ez a megállapítása, mert hiszen ilyen módon a törvény módot ad a kereskedelem80