Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-373
Àz országgyűlés képviselőházának Û73. vényhozás vagy a kormány cselekedjék, akkor újra becsületes meggyőződéssel azt kell mondanom: lehetetlenség, hogy ennek a nagy megelőző szellemi harcnak a küzdői börtönben és internáló táborban üljenek, amikor mi törvényt teszünk. ítéletet hozunk azokban a kérdésekben, amelyekben ők még a legkeservesebb időkben ennek a törvénynek szelleme meghozatala érdekében mellénk állottak. ÍDrozdy Győző: Nem is kell mártirokat csinálni n T. Ház! Nekem az a véleményem, hogy ennek a törvényjavaslatnak alapján lehet rendet teremteni az országban, ez a rendteremtés azonban nem lehet az igazság szempontjából egyoldalú. Tessék igazságot szolgáltatni azoknak is, ,akik megkezdték, folytatták a küzdelmet az első időkben és ebben az esetben lehet arról szó, hogy ha a Ház határozott, ha ez a javaslat a törvénykönyvbe beiktattatott, akkor igenis legyen^ végleges ebiben a kérdésben a béke ,az országban. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert végtelenül egyoldalú az a beállítás, ihiogy ebben a naev szellemi küzdelmben, amelyet esztendők óta folytattunk, csak az igen t. és mea-sértetj, másik oldal kapott sebeket. Nem így van ez, igen t. Ház! Kaptunk mi is mindannyian sebeket; az egész különbség csak az, hogy mi nem panaszoltuk fel olyan mértékig üldöztetésünket, mint ahogyan a másik oldal felpanaszolta egyszerű sérelmeit. A tisztességes embereknek jogát elismerjük ott, de feltétlenül megköveteljük, hogy a tisztességes emberek, a harcos emberek jogát elismerje az az oldal ezen az oldalon is. Ez a békének lehetősége és nem az egyoldalúság! (Czirják Antal: Nem vonja senki kétségbe!) Példának okáért szerény magam Imrédy Bélát emberséges, európai, tisztességes magyar úrnak tartom. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Még ma is azt állítják, t. Ház, hogy az utca, a demagógia ráncigálta ide ezt a törvényjavaslatot, ami nem igaz. Ezt a törvényjavaslatot a magyar nemzet közszükséglete szülte és mindazok, akik állandóan az utca demagógiájára hivatkoznak, elrontják annak a békének a lehetőségét, amely a törvényjavaslat megszavazása után kétségtelenül az ország javára be kellene hogy álljon egy valóban kölcsönös treuga dei formájában. A törvényjavaslatot illetően egy magyar és egy világkérdéssel állunk szemben. Nekünk mint magyaroknak és mint európai embereknek kell rendet teremtenünk a zsidókérdésben. Az összzsidóság száma tizenhétmillió. Ebből Európára esik tíz és pegyedmillió, Amerikára ötmillió, Ázsiára csak 940-000, Afrikára 670.000, Ausztráliára pedig 30.000 fő. Ez a puszta számszerű megoszlás önmagában mutatja a zsidókérdésnek kontinentálisán beteges jellegét. De ezen a rossz kontinentális megoszláson túl a zsidóságnak 80 százaléka nyolc államban él és egyharmadrésze a zsidóságnak a világ 18 városában helyezkedett elv Az állami és a városi megoszlás tehát a vendéglátó népek társadalmában páratlanul egyoldalú, önmagában veszedelmes képletet mutat. T. Ház! A zsidóprobléma szempontjából* ha összehasonlítjuk Európában az egyes államok helyzetét, akkor ahhoz a szomorú megállapításhoz jutunk, hogy a zsidóság számát a lakosság számához viszonyítva, Lengyelország után, közvetlenül Romania mellett, mi vezetünk az élen. Már pedig a meggyőződéses anKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XXII. ülése 1939 február 2e-án, heddeû. 47 tiszemitizmusnak állandóan az volt a legelső tétele, hogy itt nem minőségi, hanem mennyiségi harcot folytatunk a zsidóság ellen. Mi nem tagadtuk meg a zsidóság élet jogát, mi nem állítottuk azt, hogy a zsidó alárendelt nép; ellenkezőleg, azt állítottuk, hogy a többi nemzet szempontjából tisztán és egoisztikusan a maga céljai szempontjából, nagyon is értelmes a zsidó. Mi azt állítottuk mindig, hogy a kis magyarság, a 10 milliónyi magyarság a 600.000 főnyi zsidóság asszimilálására, befogadására, jó eltartására képtelen anélkül, hogy a maga nemzeti életét meg ne gyöngítené. Magyarországon lakik a világ zsidóságának 3'2 százaléka, de az ország lakosságának 5'3 százalékát képezik a zsidók. Már most ha azt látjuk, hogy Angliában az 5 3 százalékos magyar aránnyal szemben csak 068 százalék a zsidók száma, hogy 067% a francia zsidók és083% a németországi zsidók száma, akkor feltétlenül azt kell mondanunk, hogy azok a bírálatok, amelyeket külföldről hallunk és amelyek bennünket a nyugati demokráciák példájára intenek, hamisak. Hamisak a magyar nemzet szempontjából, mert egyedül és páratlanul állunk a zsidókérdéssel Európában. Még szomorúbb és súlyosabb a helyzet, ha az említett városi elhelyezkedés szempontjából nézzük a zsidókérdést. Magyarország fővárosában, Budapesten 23% a zsidó, tehát 230.000 lélek, s ezzel a 23%-kai szemben Parisban 6%, Berlinben 3-8%, Londonban 2.7%, Moszkvában 6.1% a zsidók száma és csak^Newyorklban 22'9%. Tehát csak Newyork közelít meg bennünket a fővárosok elzsidósodása szempontjából, ami azt jelenti, hogy a modern európai metropolisok közül Budapest egyedülálló helyzetben van az elzsidósodottság tekintetében, kivéve a nagy metropolisokat, Odesszát és Lodzot, ahol a zsidók száma, természetesen, százalékiban nagyobb. : Magyarországon számokban és százalékban egyformán elrémítő az elzsidósodottság, .amihez azonban hozzá kell számolnunk, amikor ítéletet mondunk a zsidókérdésben, a magyarországi zsidóságnak igen sajátságos gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális elhelyezkedettségét is, azt a bonyolult és mérhetetlen hatalmat, amelyet számarányán kívül a magyar életben képvisel és amely az egész világoji egyedülálló monopóliumokat jelent a nemzettest középső rétegeinek megszállásaiban. Es ha ezt látjuk, akkor nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy csak a korlátolt és rosszindulatú, csak a tudatlan és a parasztfogásban igen tudós emberek hivatkozhatnak nálunk a zsidókérdésben az úgynevezett nagy nyugati demokráciákra. Magyarországnak és a nyugati demokráciáknak zsidó problémája összehasonlíthatatlanul különbözik egymástól. Csak egyedül ^ az érdek, az álszenteskedés és az önző nagyképűség vonhat párhuzamot közöttük és ítélkezhetik felettünk a zsidókérdés törvényes rendezése miatt, akár a magyarországi, a honi demokrácia dicséri hangosan a Nyugatot, akár a nyugati 'demokráciák sajtója és politikusai korholnak még hangosabban ibennünket a törvényes rendelkezésekért. (Rácz Kálmán: A hungarista párt miatt nem nagyon korholtak!) Ez az érdekes nemzetközi lalbdajáték, a külés belföldi zsidóság versenyfutása a szolidaritásban, a műfelháborodás, az a sok megrendelt levél, amelyet a rabbik a nagyvállalatoknál y Newyorkban és környékén megrendelnek, az a f c < 8 ' fo
