Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-386

5-38 Az országgyűlés képviselőházénak 386, ségtelen, hogy itt iminden különösebb ok nélkül bizonytalan állapotot teremtenének, A helyett, hogy világosan, expressis verbis megmondanák azt, hogy ez az intézkedés a színleges eladásokra vonatkozik, ezt az intézkedést vonatkoztatják iminden olyan adásvételre, amelyben a zsidó az eladó és keresztény a vevő és ezzel kivétel nélkül minden keresztényt, aki 1&37 december 31. óta zsidótól ingatlant vásárol, három esztendőn keresztül abszolúte teljes bizonytalanságban tartunk. Nem hiszem, hogy ez a törvény, amelynek címe szerint a zsidók közéleti és gazdasági korlátozása a célja, ilyeténképpen a zsidóktól vásárló keresztény embereket akarjon lehetetlen és bizonytalan helyzetbe hozni, Minthogy természetesen eszem ágában sincsen valamilyen lehetőséget találni arra, hogy a törvényjavaslatot kijátszhassak, azért, ha a miniszter úr ezt kívánta elérni vele, én magam is tisztelettel kérem, hogy méltóztassék egy olyan egészen egyszerű átszövegezést keresztülvinni, amely szerint majd ennek a törvénynek kijátszására történt adás-vételek érvényteleneknek tekintendők. Abban a pillanatban ez az egész dolog természetesen kiküszöbölődik. Ez a felszólalás tehát azoknak a keresztény embereknek az érdekében történik, akik éppen a zsidótörvényjavaslat intenciója alapján zsidó birtokot vásároltak és ezzel lehetővé tették azt, hogy az a földbirtok már a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése előtt keresztény kézbe kerüljön. A másik dolog, amit inkább igazságtalanságnak tartok, azzal van kapcsolatban, hogy zsidó részvénytársaságok, intézeteik stb. az egyes emberekkel szemiben erősen favorizált, kedvezményezett helyzetbe kerülnek. A zsidó kézen lévő földbirtokok mennyiségét kimutatták a különböző 'statisztikusok, így leginkább Kováts Alajosra szeretnek hivatkozni, viszont sokan arra utálnak, hogy Kováts Alajos akkor, amikor a zsidó kézen lévő földibirtokokat kimutatja, 209.673 hold olyan földet is odaszámít, amely kötött birtok, amely részvénytársaságok, intézetek stb. birtokában van. (Zaj.) Ezeket a birtokokat a földbirtokrendezésre vonatkozó

1 törvényjavaslat, amelyet majd egy hét múlva a bizottságban fogunk tárgyalni, külön " kategóriába veszi és ezeket az ingatlanokat, amelyek tehát részvénytársasági kézben vannak, sokkal kedvezményezettebben bírálja el. Ez^ fonák realitást fog szülni. így tudniillik elképzelhető például a következő eset:^ az a háború folyamán különböző hadiszállítók által alapított részvénytársaság, amely — mondjuk, a példát ad absurdum vive — kivétel nélkül csupa zsidó részvényesből áll, szerez egy ingatlant. Nyilvánvaló, abban egyetértünk, hogy ha valahol meg kell kezdeni a földbirtokreformot, legelőször az ilyen részvénytársaságoknál kell megkezdeni, amely elsősorban nem közvetlenül gazdálkodik, másodsorban^ pedig minek neki a földbirtok? Az ilyen részvénytársaságot kellene tehát elsősorban elővenni. A leendő földbirtokreform javaslata itt bizonyos birtokminimumot, azt hiszem, 300 holdas birtokminimumot állapít meg, amelyhez nem nyúlnak hozzá. Egészen fonákul fest így a dolog. Ugyanilyen kivételt állapít meg a javaslat például az idegen állampolgárokra, tehát egy ellenséges állam polgára nálunk egy bizonyos földbirtokminimumot fog továbbra is élvezni. Én azonban ülése 1939 március 23-án, csütörtökön. csak a részvénytársaságokról akarok beszélni. A zsidó részvénytársaság 300 holdat minden további nélkül a kezében tarthat. (Tasnádi Nagy András igazságügyininiszter: Tévedés, mert az a részvénytársaság is zsidónak tekintendő a törvényjavaslat későbbi rendelkezése szerint.) Az igazságügyminiszter úr közbeszólásából azt az intenciót látom, hogy ha a részvénytársaság bizonyos körülmények között zsidónak tekintetik, abban az esetben arra is vonatkozik ez a szakasz. (Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter: Ügy van!) Akkor tehát mondjuk, hogy nem lehet kifejezetten zsidónak tekinteni azt a részvénytársaságot, hanem csak az abban résztvevők egy része zsidó, másik része pedig nem zsidó, mert ez is elképzelhető, a javaslat megmondja, milyen legyen az arányszám. Akkor is azonban azt hiszem, konszideráoió tárgyává lehet tenni azt a körülményt, hogy vájjon ha egy részvénytársaság kezében hagyunk egy bizonyos ingatlant, ugyanez a méltányossági szempont ne érvényesüljön-e azzal a magánegyénnel szemben, aki személyileg egyébként jsem maga, sem családját illetőleg semminemű kifogás alá nem esik, aki közvetlenül maga gazdálkodik és akire, minthogy már hosszú idő óta a földdel foglalkozik, ez a magyar rög, ez a magyar föld kétségtelenül aszszimilálójag hatott, a világon semmi sem aszszimilál úgy, mint maga a magyar föld, a földdel való foglalkozás. Én tehát nem tartom igazságosnak, hogy amikor a részvénytársaságnak engedünk ingatlant birtokolni, (Rupert Rezső: És idegen állampolgároknak!) ugyanakkor egyes egyéneket teljesen elzárunk az ilyen megélhetési minimumtól. Ha az ügyvédnek is meghais meghagyom a diplomájukat, vagyis ha nem ismegy hagyom a diplomájukat, vagyis ha nem vágom el az életlehetőségüket, akkor nem tartom igazságosnak, hogy ne bánjak így azzal a földbirtokossal is, aki a földön gazdálkodik, aki a földdel közvetlen kapcsolatban van, sőt nem tartom talán még ennek a javaslatnak a szelleméből sem egészen önként folyónak azt, hogy legalább valamilyen birtokminimumot meg ne hagyjunk annak a kezén, aki azon a birtokon a magyar nemzetgazdaság hasznára kifogástalanul gazálkodott, (Meizler Károly: Az összes bérletek megmaradnak zsidó kézen!) Kérem, méltóztassék ezt a két szempontot megfontolás tárgyává tenni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Apponyi György gróf! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? Porubszky Géza jegyző: Klein Antal! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratkotöröltetik. Ki a következő szónok? Porubszky Géza jegyző: Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! A 15. §-nál össze akartam vonni a földbirtokkérdéssel összefüggő két szakaszhoz való hozzászólásomat, hogy a tanácskozást megrövidítsem, a házszabályok azonban nem nyújtottak nekem erre módot és ezért a 16. §-hoz benyújtott indítványomat kénytelen vagyok ezúttal előterjeszteni és meg indokolni. A 16. $-hoz az alábbi módosító indítványt voltam bátor benyújtani, amelynek indokolását bátor leszek előadni, kapcsolatban azokkal a megállapításokkal, amelyeket előttem szólott Dulin Jenő képviselőtársam már