Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

438 Az országgyűlés képviselőházának 38. állampolgárrá lett zsidók honosítását kivétel nélkül hatálytalanítsa.« Nekem az indító okot erre a módosító indítványra a galíciai zsidók bevándorlása adta meg, mert megítélésem szerint addig, amíg az 1914 után bevándorolt galíciai zsidókat az országból el nem távolítjuk, ennek a törvényjavaslatnaik azt a hatását, amelyet elérni kívánunk az országban, nem fogjuk tudni elérni. Még hozzá kell ehhez fűznöm, hogy módosító indítványomban elhagytam a visszahonosításit, mégpedig szándékosan tettem, ezt azért, mert a megszállott, elszakított területről viszszahonosított zsidók között nagyon sokan vannak olyanok, akiket azért honosítottak vissza, mert őket onnan a megszállott, elszakított területről hazafias magatartásuk miatt elüldözték. Méltánytalan volna, ha a törvényjavaslatot ezekkel szemiben ugyanolyan mértékkel alkalmaznók, mint az egyéb zsidókkal szemben. Csak ezeket kívántam módosító indítványomhoz most indokolásképpen hozzáfűzni. Elnök: Szólásra következik ? Szeder János jegyző: Rupert Rezső! Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőiház! Shvoy Kálmán t. képviselőtársam indítványát nem fogadhatom el. Apponyi György képviselő úr módosító' Indítványát elfogadom, kivéve azt a részét, amely akképpen szól, hogy »honosítás által zsidó magyar állampolgárságot nem szerez'het.« Egyébként pedig leginkább ragaszkodom a magam módosító indítványához, amely szerint ezt a szakaszt egészen törölni kérem. Nem tudom, hogy ennek a szakasznak egyes rendelkezései mire valók? Itt van például az, hogy honosítás útján zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet. Miért kell ezt kimondani I A kormánytól függ ez, a kormány diszkrecionális joga a honosítás. Sajátmagától fél a kormány, sajátmagát akarja megkötni? Ha nem tetszik a honosítandó, ne tessék honosítani, viszont azonban fenntartani a kormány részére azt, hogy valakit honosíthasson, mégis ajánlatosnak tartom, mert lehet szó olyan egyéni kiválóságokról, hogy egyenesen nagyszerű alkalom a honosítás arra, hogy magyarrá tegyük az illetőt, akire büszkék leszünk, aki esetleg igen nagy hasznot jelenthet az ország számára. Ismétlem, nem tudom tehát megérteni, miért védekezik a t. kormány önmaga ellen, miért riad vissza önmagától annyira, hogy törvényben kívánja kimondani, hogy zsidót nem lehet honosítani, holott tőle függ a dolog: ne honosítson. T. Képviselőház! Ami a házasságkötés és törvényesítés útján való állampolgárságszerzést illeti, ebben a tekintetben teljesen igaza van Apponyi György t. képviselőtársamnak, annál inkább igaza van, mert hiszen ez nem is egyedül magyar kérdés, ez a nemzetközi jogba vág. Házasságkötés útján állampolgárságot lehet szerezni egy-két államot kivéve (Gr. Apponyi György: Például^ a Szovjet!), amely államokkal szemben a kérdés nem nagyon gyakorlati. Egy-két államban van csak az a rendszer, hogy házasságkötés útján nem lehet állampolgárságot szerezni, de azért még sem kockáztathatjuk meg azt, hogy miután mi kimondjuk, hogy házasságkötés útján magyar állampolgárságot nem lehet szerezni, majd kimondják ugyanezt a németek, az angolok, a franciák, a szlovákok, a bulgárok, a jugoszlávok, a románok stb. Ha azt méltóztat\. ülése 1939 március 21-én, kedden. nak akarni, hogy más államok ez után a példa : után induljanak, ehhez lehet így példát adni. Egészen képtelen dolog az, hogy a házasságkötés viszont nincsen megtiltva a különböző állampolgárok között, hogyan alakul a helyzet nemcsak a mi belső viszonyaink szempontjából, hanem egyúttal természetesen nemzetközi szempontból is? Például a magyar bíróság nem bonthatja fel más állampolgárok házasságát, csak a magyar állampolgárokét. Örökre megkötött házasság lesz tehát a különböző állampolgárok közötti házasság? Előfordul majd, hogy a férj például bontópert indít felesége ellen, ezt azonban nem lehet lefolytatni, mert a magyar bíróság nem illetékes, más állam bírósága pedig természetesen nem fog vállalkozni erre. Ezek örökre össze vannak kötve egymással. De még az is kérdéses, hogy idegen nő indíthat-e magyar állampolgár férje ellen válópert, miután a magyar bíróság csak magyar állampolgárok ügyében ítélkezhet, ítélete csak így érvényes. Nem tudom, hogyan méltóztatik ezt gyakorlatilag elképzelni. Az a szegény asszony idejön, törvényeink lehetővé teszik, hogy a házas'ságot megkösse, teljes bizalommal idejön, talán bízik egy kicsit a hangoztatott gavallériánkban is, s egy napon a KEOK-nak, az idegeneket ellenőrző hivatalnak eszébe jut, s a feleséget kiutasítja, kiutasítja vele együtt a szegény kis gyermekeket is. Az a magyar ember, akinek a felesége idegen állampolgár, itt marad és azoknak a gyermekeknek azért szerető atyja, akikért kész meghalni. Az a feleség vonzódhat a férjhez a szív legmelegebb érzelmeivel, s most rábízunk egy ilyen családi életet a KEOK-ra, arra a főhatalmú, legfőbb hatóságra, amely azután a magyar embernek, a magyar állampolgárnak a feleségét és gyermekeit szépen kiűzheti ebből az országból. (Mozgás jobb felől.) Drobm képviselőtársam, ön nevet, mert önt nem fenyegeti ez a veszedelem, (Payr Hugó: Nem lehet tudni) de akiket fenyeget, vagyától fog érni, azok számára ez keserves tragédia lesz. (Zaj.) Lehetetlen, hogy az emberi szív önökben is meg ne szólaljon és ha nem szólal meg, legalább engedjék meg, hogy mi aggályainkat ilyen irányban kifejthessük. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése is ilyen szempont alá esik. Gróf Apponyi György t. barátom érvelese szerint mégis csak teljes képtelenség az, hogy ha valaki jóvá akarja tenni erkölcsileg egy hibáját, ezt se engedjük meg. Hát, itt is kérdem: hol van az a magyar lelkiség?' Ugyancsak kifogásolom a javaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint ez a szakasz felhatalmazza a kormányt arra, hogy az 1914. július 1. után magyar állampolgárokká lett állampolgárok ibonosítását visszavonhassa, sőt a visszahonosítást is. Shvoy t. képviselőtársam láthatja itt viszont azt, ami ellen ő védekezni akar, hogy nem csak a honosítottól, hanem a visszahonosítottól is meg lehet vonni, tehát a megszállott területekről ide áthozott, ide átjött magyar állampolgároknak a veszélyzetetésérol is szó van, amikor azt mondja a javaslat, hogy: »akkor, ha életviszonyai nem utalják arra, hogy itt éljen«. Ez teljesen a tetszéstől függ és itt megint gazda nélkül számolnak. Azt mondhatják erre, hogy ha visszavonják ezt a honosítást, vagy visszahonosítást, akkor a másik országban esetleg feltételezni lehet a honosságot. Hát (ha nem fogadja vissza őket az a