Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

Az országgyűlés képviselőházának 38£. méltóztatnak 10 perc meghosszabbítást adni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk! — Felkiáltások a jobboldalon: Nem! — Zaj.) r Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­táshoz hozzájárulni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosz­szaibbítást megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. \— Zaj.) Kisebbség! Rassay Károly: Szóval sorsom? : Elnök: Kérem képviselő úr, tessék befe­jezni beszédét. Rassay Károly: Befejezem. A módosítás következtében (Zaj a bal- és a jobboldalon. — Buchinger Manó: A kormány fejezze be ezt a marhaságot!) ez a leány továbbra is Moha­med koporsója módjára fog lebegni a kodifi­kaeios tudomány e ragyogó példájának ered­ményeként. Elnök: Buchinger képviselő urat a men­telmi bizottsághoz utasítom! (Zaj a bal- és szélsőbaloldaton. — Helyeslés a jobboldalon.) — Szólásra (következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Bródy Ernő! Elnök: Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a mo.st lejátszódott jelenet a legjobban (bizonyítja azt, hogy itt netmi folyik komoly tárgyalás. (Baross Endre: Menjen ki! — Felkiáltások jobèfelolï Ohstrukció folyik!) Engedelmet kérek, ez any­nyira érdemleges, annyira az ügyhöz tartozó, (Rassay Károly: Hiszen csak emberek sorsáról van szó! — Ügy van! Ügy van! half elől.) hogy tulajdonképpen most kezdődött el a részletes tárgyalás ideje, (Zaj a jobboldalon. — Drohni Lajos: Eddig mit csináltunk?) ha olyan tanáes­kozótestület vagyunk, amely az éirvekre hall­gat, amely kapaeitációra hajlandó. A parla­menteknek eddig mindig ez volt a hivatásuk. Nem az, hogy ooiameluk módrai szavazzunk, ha­nem, hogy meggyőzzük egymást, mert hiszen ezért van parlament. Ha tehát most önök nem adták meg a meghosszabbítást és nem akarnak bennünket meghallgatni, ez a legjobban mu­tatja és bizonyítja azt a Ibeteg és lázas hely­zetet, amelyben a magyar közélet él. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Zaj és ellentmondások jobbelől.) Igen t. Képviselőház! Az utolsó pillanat­ban kérem önöket, olvassák el (Rassay Kárply: De minek?) a javaslat 1. §-ának bevezető ré­szét. Ha elolvassák, látni fogják, hogy mindez a következmény miaigáiból folyik és természetes, mert amikor egy törvény úgy kezdődik (Fábián Béla: Halljuk!) az 1. §-(ban, hogy »a törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekin­teni azt...« stb., ez a »jelen törvény szempont­jából« kifejezés a törvénykezés egységét bontja meg, mert hogy ennek a törvénynek szempont­jából kell annak tekinteni és nem más szem­pontból, ebből következnek azok a torzszülöt­tek, amelyek ennek a jarvaslatnak egész pálya­futását jellemzik. Itt vannak keresztény zsidók, zsidó-keresztények, s a legkülönbözőbb kompli­kációk támadnak az egyes esetek elbírálása szempontjából. Megszületett egy új fajta: a fe­lekezeti hermaf rodita, iaki f elekezetileg keresz­tény, ellenben a javalat szempontjából zsidó. Sikerült tehát kitenyészteni ezt az új fajtát. Nem beszéltünk egész idő alatt arról, hogy ki fogjia* eldönteni azt, hogy ki zsidó és ki ke­resztény, (Zaj a jobboldalon.) pedig itt a leg­különbözőbb komplikációk fognak bekövetkezni. (Egy hang jobb felől: Az egyház dönti el!) ülése 1939 március 21-én, kedden. 415 Mondjuk, hogy az iparhatóság elé fog kerülni egy iparengedély ügyié; takkor az iparhatóság fogja ezt eldönteni. De Iha esetleg ugyanaz a valaki talán mezőgazdasági ingatlant akar venni, akkor a telekkönyvi hatóságnak áltl jo­gában ezt eldönlteni. Lehetséges, hogy az egyik kimondjál, hogy zsidó, a másik pedig kimondja, hogy keresztény. Hatásköri összeütközések tá­madnak tehát. Ki fogja ezeket a hatásköri ösz­zeütközéseket eldönteni. (Boconádi-Szabó Innre: Ez nem ellentétes! Lehet valaki megkeresztelt zsidó!) Hangosabban tessék felháborodni, mert másképpen nem 1 értem meg. (Boconádi-Szabó Imre: íVLegkeresztelt zsidó lehet! Megkeresztelt, zsidó!) En kérem azt mondom, hogy a hatás­köri kérdések nincsenek precizirozva. (vitéz Hertelendy Miklós: A törvény fogja ezt kimon­dani!) Melyik hatóság fogja eldönteni ezeket a kérdéseket? Az egyik esetiben a közigazgatási hatóság... (Farkas István: A pénz, a protek­ció fogja eldönteni! — Fábián Béla: A föld­mívelésügyi minisztérium, mint általános zsidó­termelő (minisztérium. Zaj.) Ha az egyik ki­mondja így, iái másik pedig úgy, akkor ki fog végleg dönteni? (Fábián Béla: Imrédy! — vi­téz Hertelendy Miklós: Ez a törvény fogja el­dönteni, amelyet most hozunk! — Drohni Lajos: Majd esak lfesz valahogy!) itt van a következő szakaszban egy másik kérdés. A kivételek szempontjából azt mondja: »Amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik, rendelkezéseit nem lehet alkal­mazni arra, aki az 1918—19. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti moz­galmakban résztvett, s ezzel életét kockáz­tatta.« Ki fogja ezt eldönteni? (Zaj és moz­gás a jobboldalon.) Ki fogja a bizonyítást ebből a szempontból lefolytatni és ki fogja ezt megállapítani? Szakértőket fognak hívni? De hát kik lesznek a szakértők? Egész csomó kérdés merül fel tehát ennek az ügynek az elintézése körül és mindez mutatja azt a be­teg helyzetet, amelyben a magyar törvényho­zás van, hogy t. i. ilyen kérdések foglalkoz­tatják ezekben az időkben. Bocsánatot kérek, ez nem olyan egyszerű kérdés, mert például, amint Rassay Károly képviselőtársunk az általános vitában mondta, a telekkönyvi hatóságnál kérhetik az ősökig menő bizonyítást, (Horváth Zoltán: Elő az ok­mányokkal!), mondhatják azt, hogy elő az ok­mányokkal, mert különben nem lehet megál­lapítani, hogy ki zsidó és ki keresztény. El­ismerem, hogy vannak bizonyos kritériumok, hogy jpéidául aki magyar nemes, annak a magyar származása kétségtelen. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, nem a zsi­dó vallású nemeseket értem, hanem azokat^ a magyar nemeseket, akiknek a vallása kétség­telen. Valószínű, hogy a törzsökös parasztság­nak is kétségtelen a vallása, de méltóztassa­nak elgondolni és elképzelni, hogy azokra­nézve, akik nem tartoznak sem a törzsökös ma­gyarsághoz, sem a .törzsökös parasztsághoz, akik idegen nemzetiségűek, svábok, tótok, rá­cok, szerbek, stb., nem olyan egyszerű a kér­dés, azoknál a leszármazás alapján kell meg­állapítani vallási hovatartozandóságukat. (Far­kas István: Maradjanak kívül!) Itt tehát a legsúlyosabb komplikációk jöhetnek közbe és nem tudom, hogy ilyen komplikációk felme­rülése és Összeütközése esetén mi lesz ennek az ügynek az elintézési módja. Talán a bíró­ság jogegységi tanácsa fogja eldönteni ezeket a kérdéseket? Vagy a hatásköri bíróság? (Hor-

Next

/
Thumbnails
Contents