Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-384
410 Az országgyűlés képviselőházának 38%. ülése 1939 március 21-én, kedden. nem adunk és azt nem tűrhetjük.« Hí helyesek ezek a fenséges szavak a Ruténföldön, helyesek azokra vonatkozólag, akik szeparációban akarnak tovább is élni, amely szeparációt mi is helyeslünk, mert önkormányzatot akarunk nekik adni, akkor miért nem helyes mindez a magyar földön, itt a régi magyar földön, miért ne vesszen az átkozott gyűlölet és erőszak, az elnyomás és a testvérharc idehaza is? Nem lehet józan ésszel megérteni, becsületes magyar szívvel felfogni, ami itthon történik. Kormányzó Urunk is kiáltványában a következőket hangoztatja a Rutén föld felé (olvassa): »A rutén nép minden fiának meg kell találnia a maga anyagi boldogulását, biztos alapokat kell találni arra, hogy a leigázottság, a jogtalanság, a háttérbe szorítás Korszaka után a szabadság, a jog és a testvéri összetartás korszaka virradjon fel a gens fidelissima, Rákóczi fejedelmünk szeretett népe részére.« T. Ház! Egy pillanatig sem gondolhatunk arra, hogy Kormányzó Urunk a régi magyar területen lakó népességre is ugyanezt ne kívánná, hogy vége legyen az elnyomatás, az üldözés korszakának. Ha ezeket a t. kormány komolyan veszi és megszívleli, akkor nincs más lehetősége, nincs más_ módja és^ nincs más útja, mint hogy visszavonja ezt a javaslatot és ezzel maga is megfogadja a honvédségnek azt a kiáltványát, hogy » vesszen ^ az átkozott gyűlölet és erőszak, az elnyomás és testvérharc« idehaza is. (Esztergályos János: Hallják ezt, uraim*? — Felkiáltások a jobboldalon: Olvastuk! — Esztergályos János: Ezt össze tudják egyeztetni a lelkiismeretükkel! — • Zaj. —. Elnök csenget) A t. igazságügyminiszter úr bejelentett ehhez a szakaszhoz egy módosítást. Ez után a módosítás után sem változott a Ihelyzet, ez a módosítás sem reparálja azokat a súlyos sérelmeket, amelyekről a tisztelt előttem szólók szóltak. Ezentúl is marad például a helyzet a vegyes házasságból származókra nézve az, ami eddig volt. Ha a zsidó vallású szülői nem keresztelkedett ki, akkor hiába nevelték azt a kisgyereket csecsemőkorától kezdve, vagy hétéves kora előtt kereszténynek, hiába hiszi magát kereszténynek, hiába tudja magát kereszténynek, hiába nem tud máskép gondolkodni, hiába nem tud más lenni, mint keresztény, ezeket önök igen kegyetlenül meghagyják to vábbra is, hogy zsidóknak számítsanak. Kegyetlen, irgalmatlan és keresztényellenes álláspont ez, pusztán keresztény szempontból is, akkor, amikor kétségtelenül meg kell állapítanunk nekünk, felnőtteknek, akiknek okosaknak kellene lennünk, hogy az a gyermek nem tehet arról, hogy az ő zsidóvallású szülője nem tért ki. Hiszen igen sok esetben nem is térhetett ki, mert a szülők elváltak és a zsidóvallású szülő más házasságot kötött, az apa pedig otthon maradt a fiával, aki kereszténynek született. Vagy elhalt a zsidó szülő, a zsidó apa vagy anya és így nem is keresztelkedhetett meg később. Kérdem, miféle isteni vagy emberi jog, bölcseség, okosság és tisztesség van abban, hogy ezt a gyereket mégis továbbra is zsidónak kell tekinteni 1 ? Vagy ott vannak az olyan vegyes házasságok, ahol a szegény zsidóvallású házasfél áttért, de a házasságból nem született gyermek; az a házasfél t most már végleg megmarad zsidónak. Akárhány esetben megtörténik az, amiről itt már beszéltünk, hogy a kereszténynek született gyermek ennek a törvénynek alapján zsidó marad, ellenben a zsidónak született gyermek, ha szülőjével együtt a törvényben megszabott határidőben áttért, keresztény lesz. Nem tudom, micsoda logika ez. Kuriózumok ezek. Majd ha egyszer Összeállítják, Ihogy miféle nevetségességek fordultakelő a történelemben, ez a szakasz azoknak koronája lesz. T. Ház! Természetesen én azon az állásponton vagyok, hogy magyart a magyartól vallása szerint megkülönböztetni nem kell és nem lehet. Azon az állásponton vágyok, hogy a hitehagyás senkinél külön érdemet nem jelenthet. Ezért is kérem tehát, hogy a szakaszt egyáltalában töröljék. Ha azonban ezt nem tudjuk elérni, akarjuk a kisebb rosszat, ezért javaslataimban alkura lépek ezzel a javaslattal s mesrpróbálok feléje közeledni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rupert Rezső: Csak még felolvasom indítványiamat. Indítványozom, hogy az 1. § a következőkép hangozzék (olvassa): »A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita felekezet tagja volt, kivéve, ha ez időpont előtt valamely kereszténv hitfelekezetbe való áttérése érdekében a törvényszerű eljárást már megindította és egy éven belül megkereszteltetése megtörtént«. Ha ez a javaslatom el nem fogadtatnék, akkor a következő új 1. $ elfogadását indítványozom (olvassa): »]. §. A leien törvénv alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a. jelen törvény hatályba lépésekor az izraelita felekezet tagja volt«. Ha ez indítványom sem foerad+atnék el, akkor indítványozom a következő új 1. $ elfogadását (olvassa): »1. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki maga vagy akinek legalább egy szülője, vagy akinek^ nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelitái hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, kivéve azt, aki 1939 Január l-e előtt kötött Vegyes házasságból származik és már hétéves kora előtt valamely^ keresztény hitfelekezet tagjává lett és .azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekre is megfelelően alkalmazni kell«. Ha ez sem fogadtatnék el, akkor indítványozom a következő új 1. §. elfogadását. (Olvassa): »1. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából zsidónak kell tekinteni azt, aki maga vagy akinek legalább egy szülője, vagy akinek nagyszülői közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet tagja volt, kivéve azt, aki 1939. január l-e előtt mint keresztény fél házastársa keresztény hitfelekezetre tért át, és kivéve azt, aki ily házasságból származik, valamint azt, aki az 1939. év január 1. előtt kötött vegyesházasságból származik és már 7 éves kora betöltése előtt valamely keresztény hitfelekezet tagjává lett és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a házasságon kívül született gyermekre is megfelelően alkalmazni kell.«
