Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-379

M8 Àz országgyűlés képviselőházának Si9. ülése 1939 március 9-én, csütörtökön. azt a részét, mely önálló gazdálkodási szakértelmet, kockázatviselési bátorságot érez magában, hogy földet szerezzen, vagy béreljen, éspedig saját pénzével, ami a földszerzésnek és a földbérletnek mégis csak legtermészetesebb módja. Sohase felejtsék el azok, akik a más vagyonából, szerzeményéből, a közhatalom erejével könnyű szívvel adakoznak, hogy a földszerzésnek, vagy bérletnek az a módja, melynél a juttatott nem hoz megfelelő áldozatot, igen sokszor az igazságtalanság érzetét kelti azokban, akik verejtékes munkájuk eredményéből szerezték azt a kisbirtokot, vagy bérletet, amelyen gazdálkodnak. Ellenben az önállósulásnak fentebb leírt gazdaságilag természetes módja, a gazdasági és békés állami élet alapját képező tulajdonjog intézményének a megszilárdulását eredményezi. Ezeknek előrebocsátása után nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a földbirtokpolitikának állandó mélyreható folytatását, a telepítési eljárás kiterjesztését és az eddigieken túlmenő földbirtokeloszlási reformot elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk. •• Azt a közvéleményben megszilárdult törekvést, hogy lehetőleg sok önálló földművesexisztenciát igyekezzünk teremteni, magunkénak valljuk, a kisbérleti rendszer kiterjesztését óhajtjuk és kitérj esztendőnek tartjuk a tulajdoni juttatás intézményét is és ezt minél gyorsabb ütemben kívánjuk végrehajtani. Azonban vigyázni fogunk arra, hogy az el érni kívánt célokat a földbirtokosok és juttatottak politikai függetlenségének állandó ve szélyeztetésére, sőt megszüntetésére ne lehessen felhasználni. (Elénk helyeslés a balközépen.) Éppen ezért az intézkedések jogát a kormánytól független, bírói jellegű szerv kezébe keli letenni. (Helyeslés a balközépen.) Vigyázni fogunk azonkívül arra, hogy a földbirtokpolitika, a magántulajdon elvének lehető sérelme nélkül, a közcélú kisajátítás elvi alapján folytattassék. Vigyázni fogunk, hogy minden javaslatból kiküszöböltessenek az ezzel ellenkező törekvések és kiküszöböltessenek azok a tervek is, melyek a terméseredmény és így a nemzeti jövedelem csökkenését, a földárak leromlását, a gazdálkodás belterjességéhez nélkülözhetetlen jogbiztonság megrendülését és ezzel a munkaalkalmak csökkenését, sőt megszűnését és a gazdálkodók számára nélkülözhetetlen földhitel nyújtásának gyakorlati lehetetlenülését vonnak maguk után. Különösen ügyelni fogunk arra, hogy a falusi kultúra s a nemzeti érzés hivatott irányítója, a magyar középbirtokososztály, ne gyengüljön meg annyira, hogy a nemzeti feladatok végzésére képtelenné váljék. (Helyeslés a balközépen.) A mezőgazdaság körében éppen úgy, mint gazdasági életünk egyéb ágainál, a termelés folytonosságának biztosítását, nemkülönben a termelés mennyiségének növelését tekintjük legelsősorban és mindenekelőtt szolgálandó feladatnak. Ebben a vonatkozásban t az eddigi törekvéseket továbbmenő célkitűzésekkel ki egészítve, szerves és egységes tervbe kell foglalnunk, amelynek elvi és gyakorlati vezérfonalát egy mielőbb meghozandó mezőgazdaságfejlesztő törvényben kell rendezni, Ennek fontos része lesz a földbirtokreform végrehajtása során megszaporodó gazdaosztály mezőgazdasági képzésének fejlesztése. A mezőgazdasági termelésre a legnagyobb ösztönzést mindenkoron a jövedelmezőség biztosítottsága gyakorolja. Ezért az értékesítési politikánk olyan irányát tartjuk szükségesnek, amelynél az agrárérdekek ne rendeltessenek alá más érdekeknek, az elkerülhetetlenül szükséges megkötöttségek ne váljanak egyesek kiváltságává (Helyeslés a baloldalon.) es amely a mezőgazdasági áralakulásban min denekelőtt a megfelelő színvonal egyenletességének biztosítására törekedjék. (Helyeslés a balközépen.) A népi tömegtermelés produktumainak megfelelő értékesíthetését nemcsak biztosítandónak, hanem hatályosan ellenőrzendőnek is tartjuk. Igyekezni . fogunk fejleszteni a mezőgaz dasági munkások öregségi és rokkantsági biz tosításáról szóló törvényt a gyakorlatban mutatkozó szükségletek szerint, de mindig arányban az érdekeltek és az adózók teherviselőképességével. (Helyeslés a balközépen.) Küzdeni fogunk a különböző foglalkozási ágakat egymással szembeállító irányzatokkal (Helyeslés a balközépen és a baloldalon ) és mindennemű osztályelkülönítési vagy osztályharc törekvés ellen, hangsúlyozva minden téren a nemzeti egymásrautaltság és a nemzeti sorsközösség gondolatát. (Helyeslés a baloldalon és a balközépen.) A nemzetek gazdagsága elsősorban keres-, kedelmük fejlettségétől függ. A kereskedelem virágzásának nélkülözhetetlen előfeltétele a szabadság, a gazdasági élet nyugalma, a valuta értékállandósága és a közlekedési eszközök, vasutak, utak korszerű kiépítettsége. Igyekezni fogunk arra, hogy a nemzet gazdagodása, a kereskedelem virágzása érdekében ezeket az előfeltételeket megteremtsük. Azonban gondosan ügyelni fogunk arra is, hogy úgy bel-, mint külkereskedelmünk üzleti elvei, eljárási módja nemzeti céljainkkal és szociális meggyőződésünkkel mindenben megegyezzenek. Őrködünk azon is, hogy a termelés és kereskedelem nagybani folytatásához szükséges tőkecsoportosulások: a részvénytársaságok és szövetkezetek harmonikusan illeszkedjenek bele abba a nemzeti gazdálkodási rendbe, amelynek alapelveit ismertettük. A legsürgősebb reformok egyike a részvénytársasági jog reformja. Ezt fontosnak és gyorsan megvalósítandónak tartjuk, (Ügy van! a baloldalon) alapelvként hangsúlyozva, hogy a társasági ügyvitelben csak névre szóló részvények tulajdonosai vehessenek részt s a névre szóló részvényeken kívül esetleg kibocsátandó, bemutatóra szóló részvények tulajdonosait a társasági jogok ne illessék, hanem csak osztalék élvezetre legyenek jogosítva. (Helyeslés a baloldalon.) Az ipari termelés ma már a nemzeti jövedelemnek 30 százalékát adja, s az ipar — beleértve a bányászatot is — a közterhek viselésében ugyanilyen arányban vesz részt. Az ipar nálunk nem organikusan fejlődött ki. Az egyéni kezdeményezésből létesülő középipar nem mindig volt a nagyipar kialakulásának szülője, a szervezetlen kisipar pedig nem tudott versenyezni az egyéni szükségletek kielégítése tekintetében sem a nagyiparral. A szociális reformok szempontjából igen komolyan kell foglalkoznunk a nehéz helyzetben lévő nemzeti és társadalmi szempontból rendkívül megbízható kisiparossággal. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon és a balközépen.) A gazdasági élet terén a kisiparosok számára az anyagbeszerzés) és hitelellátás szövet-