Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

198 Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1939 március 8-án, szerdán. szelni? Nem nevetséges, hanem tragikus való. Eddig mindenki gondosan elmellőzte azoknak a számoknak ismertetését, amely számok ismerete nélkülözhetetlen a probléma tragikus súlyának megítélése szempontjából. T. Ház! A miniszter úr tegnap itt arról beszélt, hogy új medret akar ásni, nehogy gátszakadás következzék. Az első számú zsidótörvény bizonyos mérséklettel és bizonyos figyelemmel a rendelkezésre álló utánpótlás tényleges mértékére, a tíz alkalmazottnál nagyobb vállalatokra szorította a zsidótörvény hatását, így is 50.000 alkalmazottat számolt össze a kormánybiztosság a bejelentés alapján. Megállapította, hogy az 50-000-ből 45 százalék volt zsidóvallású, meghagyható csupán 20 százalék, vagyis 12.500 ember volt a kormánybiztosság hivatalos megállapítása szerint is az elbocsátandók száma. Ez a szám most a 20 százaléknak 12, illetőleg 9 százalékra való leszállításával, amihez még a problematikus 3 százalék jön a hadirokkantak részére, még nagyobb lesz. Azért mondom, hogy problematikus ez a 3 százalék, mert ahhoz, hogy egy hadirokkantat fel lehessen venni a 3 százalék alapján, 34 értelmiségi munkavállalónak kell lennie annál a vállalatnál, mert csak 34 után tesz ki a 3 százalék egy egészet, 34 után egy rokkant elfoglalhat egv munkahelyet. Ez az egész országban nem jelent többet, mint 1260 zsidó vallású rokkant tűzharcos, ezüst vitézségi érmes kitüntetett j embernek munkahelyhez kegyként való hozzájuttatását. , , Azonban éppen a második szamu zsidótörvény robbantja fel azt a gátat, — hogy a miniszter úr hasonlatainál maradjak — am€

£y megvédte a pusztulástól a kicsi és legkisebb embereknek száraz kenyerét a 10 alkalmazottnál kisebb létszámú vállalatoknál. Magyarország szegény, Maigyarország a kis és törpe gazdasági vállalkozások hazája, Magyarországon, még Budapesten is, az a helyzet, hogy ha csak a betegség- esetére biztosított 300 pengő havi fizetést túl nem haladó alkalmazottakat nézem, ebből a 72.000 főnyi biztosított tömegből 24.000 volt alkalmazva 742 cégnél és 48.000 volt alkalmazva 14.000 cégnél. A 14.000 cég 48.000 alkalmazottja a fővárosban és a 12.000— 15.000 kis cég alkalmazottja, legalább 40.000 ember a vidéken, most kerül be a gátak felrobbantása következtében ennek a törvénynek a hatálya alá szükségtelenül, felesleges kegyetlenségből. Munkahelyére nincs jelentkező, állására nincsen pályázó, a nyomorúságos fizetések, amelyek itt vannak, nem vonzanak senkit, és mégis az úi törvény, — nem tudom, mi okból, az indokolás egyetlenegy betűt erre nézve nem tartalmaz — az első számú törvény által leépítésre ítéltek számát most 15.000-ről 60.000-re emeli fel, ellenőrizhetően pontos, kétségbe nem vonható számok alapján. Es kik ezek, akik el terpeszkedtek a gazdasági életnek azokon a kies virányain, kik ezek az emberek, akik ellen miost ezt a hadjáratot meg kell indítani, akiknek munkahelyét el kell venni? Kik ezek és mit keresnek? Ezek, t. Ház, a kétszobás, úgynevezett irodáknak robotoló kulijai, ezek az üzlettől üvegfallal elválasztott néhány négyzetméternyi kis, úgynevezett irodáknak robotosai. Ezek a mellékutcák sötét, szoba-konyhás odúdnak vegetáló, szerencsétlem proletárjai. Ezekről van szó és ezek ellen indul itt a magyar kapitalizmus üldözése a zsidó kapitalizmus megrend szabály ozáisa jogcímén, egy olyan hallatlan és olyan képtelen hadjárat, amilyent a történelem nem ismer, azok ellen az emberek ellen, akik közül 25.000 főnyi nem keres többet egy hónapban, <mint 50 pengőt, azok ellen, akik közül 57.000-nek jövedelme nem haladja túl a havi 100^ pengőt, azok ellen, akik közül 91.000-nek az egész havi bevétele a 200 pengőn alul van, a 112.000 főnyi Öregség és rokkantság esetére biztosítottból a Mabi. és az Oti. hivatalos kimutatásainak tanúbizonysága szerint. Kérdeznem kell, igen t- Ház, mit csináljanak ezek a szerencsétlenek, milyen foglalkozásra menjenek, mivé képezzék át magukat? Fizikai munka? Elvben semmi ellenvetés nincsen. Ne mondja senki, íbogy fizikai munkától bárki az érdekeltek közül rettegne, hogy fizikai munkát nem akar vállalni. Sőt, valóságos hisztéria tapasztalható, valóságos hisztérikus módon átképzés fantasztikus foglalkozási ágakra, csak senki sem tud árra a kérdésre felelni, hogy ebből az újonnan megtanult mesterségből mikor származik kenyér, mikor lehet majd ebből önmagának, családjának egynéhány pengőt keresni. Itt átképzést csináltak a vállalatok terhére 100 pengős havi stipendiumokkal azok számára, akiket, ha törik ha szakad, be kell hozni mások munkahelyére. Kérdezem: vájjon mit szándékozik csinálni a kormány azok érdekében, akiket most államhatalmi beavatkozással, törvényes intézkedés kényszerével távolítanak el ezekből a »fényesen dotált« állás okiból és vájjon milyen átképzés, milyen munkahelyszerzés lesz az illetők osztályrésze? Az a társadalmi rend, amelynek önök a képviselői, állitólag a magántulajdon alapján áll- Kérdezem*: csak a ház, csak a földibirtok, (Vázsonyi János: A földbirtok sem. Azt is elveszik.) vagy a takarékbetét a magántulajdon? A vagyontalan kisembernek, a dolgozó tisztviselőnek a munkája az egyetlen vagyona, az egyetlen tőkéje. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az nem) magántulajdon? Azt a kisembert meg lehet akadályozni abban, hogy egyetlen tulajdonának értékesítéséből megélhessen és ezt szociális szellemű országépítő átalakításinak nevezik! (Bródy Ernő: Ez a népi politika.) Ha nem tartoznék azok közé és nem volnék azok képviselője, akiket ez a törvényes intézkedés földresujt és tönkretesz, szégyelném magam, így csak ezek nevében harsányan a világba tudok kiáltani és azt mondom: nem lehet, ez az, amit nem lehet, nem szabad tenni, ez az a határ, ahol voltaképen megszűnik a törvényhozás joga, mert nem lehet embereket éhhalálra Ítélni és gondosan körülcirkalmazni azt a területet, hogy ki ne 'bújhassanak a paragrafusok alól, hogy ne akadjon semmiféle lehetőség-, ahol még elhelyezkedhetnének, amelyre még rávethetnék magukat, ahol még egy falat kenyeret találnának. Négy-öt-nyolc új paragrafus jön a törvényjavaslat eredeti szövegéhez, mind súlyosbítás, mind a börtönráctsok sűrűbbé tétele. Miért van mindez? Azért, mert a vezető poziciókban őrségváltás készül. En gyakran azt hiszem, hogy talán nem is gondolták végig és a számokon keresztül nem: jg nézték meg, hogy voltaképen mit jelent ez a törvényjavaslat tragikus kihatásaiban, a valós ágbain. Azt mondják, oldja meg ezt a kérdést a zsidóság. Ezt a választ egyszerűen vissza kell utasítani. Vissza kell utasítani azért, mert azok, lakikről itt szó van, a magyar államnak fizették az adót, a magyar állam terheiből vállaltak részt, Magyarországon