Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-377

172 Az országgyűlés képviselőházának 3? »Legnagyobb részük teljesen asszimilálódott a magyarokhoz. Képességeik a kereskedelem és ipar terére terelik őket. Emancipációjuk óta résztvesznek az ipari vállalkozásokban«. (Peyer Károly: Nagyon érdekes!) »Velük született internacionalizmusuk ellenére is kiváló magyar írókat, tudósokat és művészeket adtak nekünk Álmagyar nemzethez lélekben való asszimilációjuk következtében el kell ismerni, hogy faji szempontból a magyar zsidók már nem zsidók, hanem magyarok.« (Peyer Károly: Nagyon jó! — Rupert Rezső: Teleki Pál munkája! — Gürtler Dénes: Tévedni emberi dolog! — Farkas István: Uraságod nagyon téved! — Az elnök csenget- — Peyer Károly: Uraságod csak téved! Olyan rövid ideje van itt és csak téved! — Rupert Rezső: Szintén törzsökös magyar! — Az elnök csenget. — Peyer Károly: Az egész élete egy tévedés! — Gürtler Dénes: Magához megyek megtérni! — Peyer Károly: Tévedés az is, hogy itt van!) Elnök: Peyer képviselő urat kérem, maradjon csendben! {Mózes Sándor közbeszól. — Peyer Károly: Majd ezt elintézik, majd azok felelnek erre, akiknek van közük hozzá!) Peyer képviselő urat másodszor is kérem, maradjon csendben! Esztergályos János: Kérdem a képviselőházat és kérdem a kormányt, szabad-e, megengedhető-e, hogy ma csak a szabadjára engedett antiszemita demagógiának engedve hozzanak itt olyan törvényjavaslatot, amellyel dezavuálják a trianoni béketárgyalásoknál erős nemzeti és magyar munkát kifejtő békedelegátusokat? T. Képviselőház! Különösen a kormány sajtója, és az igen t. Meizler képviselő úr is ma, azzal vádolta és azzal vádolja a zsidóságot, hogy bizonyos bűncselekményeket, így a deviza-, valutaesempészést. élelmi szerdrágítást, aranycsempészést csak a zsidók követik iel- A zsidóknak nincs szükségük az én védelmemre. A zsidók védelmét... (Peyer Károly: Védi a valutasíbereket Ulain, minek kell nekünk védeni? — Elnök csenget.) Elnök: Peyer képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani, mert ismételt figyelmeztetéseim ellenére folyton zavarja közbeszólásaival a szónokot. Esztergályos János: A zsidók védelmét elintézik jópénzért, drága pénzért a jobboldali fajvédő képviselő ügyvéd urak. (Ügy vein! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nines szükségük tehát az én védelmemre, de meg (kell állapítanom azt, hogy ezek a bűncselekmények nem faji okokból követtetnek el, hanem azért, mert ezek a cselekmények szoros összefüggésben vannak a kereskedelemmel. Ott például, ahol nagy nemzeti hagyományokkal bíró kereskedelem fejlődött ki, mint például Franciaországban, ezeket a bűncselekményeket nem a zsidók, hanem a keresztények követik el. De szükséges-e erről sokat beszélni? Hiszen itt volt nem is oly régen az óriási port felvert zsírdrágítási ügy. Méltóztassanak megnézni, hogy kikkel szemben emeltek vádat? Zsidók és keresztények ellen egyformán. A zsidó is drágított, a keresztény is drágított, mind a kettő a vádlottak padjára került. Az aztán más lapra tartozik, hogy előfordult, hogy a keresztény zsírdrágítót a bíróság felmentette azzal az indokolással, hogy nem adhatta olcsóbbért, viszont az öreg Weisz bácsit, aki 1 pengő 70 fillérért adta a zsírt, — míg a másik 2 pengő 20 fillé'. ülése 1939 március 7-én, kedden. rért adta, (Br. Urbán Gáspár: Hagyjuk a bíróságot!) — a bíróság elítélte másfél esztendei börtönre. Elnök: A képviselő* urat ezért a beállításért kénytelen vagyok rendreutasítani. (Helyeslés a jobboldalon. — Mózes Sándor: Még sem járja, hogy a magyar bíróságot rágalmazza ! — Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor: Nem mondotta, hogy gyanúsít ja, csak a tényt állapította meg! — Rupert Rezső: Nem rágalmaz, tényt állapított meg!) Ne méltóztassék az elnöki intézkedéssel vitába szállni! Esztergályos János: Mélyen t. Ház! Nem kell, hogy az elnök úr védje a zsidókat. Elnök: Esztergályos János képviselő urat másodszor is rendreutasítom. Esztergályos János: Mélyen t. Képviselőház! Azt mondja ez a javaslat indokolásában, hogy ki kell szorítani a zsidókat a kereskedelemből és az iparból. Hát hogyan kerültek oda a zsidók, miért nem kerültek oda a keresztények, az iparba és a kereskedelembe? Méltóztassék megengedni, hogy erre a választ ismét a történelemből vegyem. II. Rákóczi Ferenc a lengyel királyhoz fordult, hogy küldjön be az országba zsidókat, akiket az ő fennlnatósága alatt levő területen akar letelepíteni, mert — mondja II. Rákóczi Ferenc — a kereskedelem nélkül elpusztulnak a falvak lakosai és, sajnos, a magyar lakosság nem akar kereskedelemmel foglalkozni. (Propper Sándor: Nyilván zsidóbérenc volt II. Rákóczi Ferenc! Biztosan zsidólbérenc volt!) Elnök: Propper képviselő urat kérem, maradjon csendben! Esztergályos János: Így kerültek a zsidók a kereskedelembe. Szűz terület volt az akkori időkben a kereskedelem, hát miért nem mentek a jó magyarok, a jó keresztények ,a kereskedelmi pályára? Erre válaszol Rákóczi. Mélyen t. Képviselőház.! Az ipariból is kiszorítják őket, tehát igenis arról is kell beszélni, hogyan alakult ki az ipar Magyarországon. Úgy, hogy a múlt század közepén, illetőleg a vége felé kevésszámú németen kívül a zsidók voltak azok, akik megteremtették a magyar hiteléletet, ami előfeltétele volt az ipar és a kereskedelem kifejlődésének. Életre hívták a virágzó nagyipart, amely a kulturális életnek kétségtelenül legelsőrendű emeltyűje. Nem lehet egyszerűen arra az álláspontra helyezkedni, hogy amikor már a zsidók mindent felépítettek, most egyszerűen elvesszük tőlük, amit kerestek és beülünk állásaikba, amelyeket ők teremtettek meg. Egyébiránt méltóztassanak tudomásul venni: az államnak az a kötelessége, hogy a területén lakó minden ember részére megélhetést biztosítson. De kétszeresen kötelessége az, hogy minden egyes állampolgára részére biztosítson megélhetést. Abban a pillanatban, amikor az állam arra a területre téved, hogy a lakosság egyik részétől elveszi az életlehetőséget, mert a másiknak csak így tud megélhetést biztosítani, már kirúgta maga alól az erkölcsi alapot, elveszítette azt a jogot, hogy erkölcsbíróként léphessen fel. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt mondják az urak és azt mondja a törvényjavaslat indokolása is, hogy vissza kell szorítani a káros zsidó szellemet f> tudomány, irodalom és művészet területéről, mert a zsidó szellem megfertőzi a magyar szellemet. Ezt azok. mondják, akiknek a tudományhoz, az irodalomhoz, és a művészetihez annyi közük