Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-376

Az országgyűlés képviselőházának 376. En a tokaji vidékre való vagyok. A tokaji vidéken van egy legenda, amely azt mondja, hogy amikor Tokaj hegy alján virágozni kezd a szőlő, az egész világon akármerre levő tokaji boroshordókban megindul a bor. Ez történik Magyarországon is a nemzetiségi kérdéssel. Nemzetiséget akarnak csinálni a zsidókból, akik ezt nem vállalják, (Bródy Ernő: Ügy van!) ellenben azok vállalják, akikből az ország nem akar nemzetiséget csinálni. (Bródy Ernő: Akik külön jogot akarnak maguknak.) Bár az Isten megadta volna Magyarországnak azt a szerencsét, hogy a világháború előtt minden népfaj ugyanúgy törekedett volna magyarosodni és magyarrá válni, mint ahogyan törekedett a zsidó, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Itt ültek az árulók) mert akárki megmondhatja, akiben az objektivitásnak csak egy szikrája is él, hogy a nemzetiségi vidékeken voltak falvak, nagyközségek, ahol csak egyetlenegy ember és család tudott magyarul és az a zsidó kocsmáros és családja volt. Ha a főszolgabírónak, a községi jegyzőnek, vagy a magyar államhatalomnak valami keresnivalója, érintkezni való ja volt a faluban és kereste a nemzethű elemet, kereste azt, aki ott nemzetiségi vidéken, falun a nemzeti gondolatot képviseli, azt látta, hogy nemzetiségi vidéken, a faluban a magyar nemzeti államot, a magyar nyelvet, a magyar gondolatot egyedül a zsidó kocsmáros képviseli. Ezt mind elfelejtették. Szabadjára engedték a gyűlölködés sötét szellemét és senkisem törődik azzal, hogy mi lesz az önálló kisexisztenciákkal, senki .sem törődik a szóbanlévő 500.000 lélekkel és azokkal, akiket t- képviselőtársaim szintén kizárnak a termelésből, mert hiszen kizárják a félvérek egyrészét, kizárják a kikeresztelkedetteket és természetszerűleg kizárják a negyedvérek egy részét is. (Egy hang balfelől: Nem mind!) Ezeke't neon lehet büntetlenül kizárni egy ország életéből. Kevesebb fogyasztó lesz ebben az országban, kevesebb termelő és kevesebb adófizető lesz abban az időben, amikor a kormányzatnak és az országnak a legnagyobb szüksége volna éppen arra, hogy a termelés semmiféle hiányt se szenvedjen. Ugyancsak nem fair play, amikor a másik oldalról azt hirdetik velünk szemben, hogy miért hivatkoznak a zsidók arra, hogy már Árpáddal bejöttek az országba, miért mondják a zsidók azt, hogy a kabarok zsidók voltak és hogy ebben az országban volt egy nyolcadik törzs, amely az országba bejött és már a honfoglalás alkalmával a hét magyar törzzsel együtt foglalta el ezt az országot. Valamelyik nap olvastam egy cikket, amely az én nyakamba sózza Vérbulcsul;, aki Bihar úrnak volt a fia és akiről itt valamelyik képviselőtársam azt állapította meg, hogy Solt vezér lánya és Vérbulcsu egymással házasságot kötöttek. (Egy hang a baloldalon: Polgárit?) Mondom, az én nyakamba sózzák ezt a házasságot, hogy én miért mondok ilyet, miért nem hagyok békét Vérbulcsunak? T. Képviselőház! En békéiben hagyom Vérlbulcsut. Valalkii azt mondja, hogy Vérbulcsu és Bihar kabaroktól származtak és így a kabarok az Árpádokkal összeházasodtak, .(vitéz Hertelendy Miklós: A kabarok törökök voltak ! — Zaj a baloldalon.) Meg kell itt bolondulni ebben az őskutatásbaii. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. ülése 1989 március 3-án, pénteken. 149 (Rajniss Ferenc: Weisz volt a Vérbulcsu! — Derültség. — Az elnök csenget.) r En nem is megyek olyan messzire vissza, en az egész VérbuLosu-teóriával saeimban ott keresem a zsidóság magyarországi őseit, ahol Szalay igen t. képviselőtársam és a felvidéki képviselő urak közül azt hiszem, Gürtler képviselő úr megtalálta őket. Mert Szalay t. képviselőtársam szemünkre hányja, hogy a zsidók ellen csak Szent László alatt hoztak törvényt. En nem hivatkozom az ország elfoglalásának idejére, de Szalay képviselő urat és a magyar törvényeket hívom a történelem mellett tanukul arra, hogy Szent László alatt nemcsak itt voltak már a zsidók, hanem Szent László már törvényt is^ hozott ellenük. Ha tehát Szent László a zsidók ellen törvényt hozott, (Rajnis Ferenc közbeszól) akkor bizonyosan nem abban az évben jöttek be. (Egy hang a baloldalon: Már akkor baj volt!) De nézzük csak meg, hogy a szabolcsi zsinat milyen törvényt hozott a zsidókkal szemben. A szabolcsi zsinat eltiltotta zsidó férfiaknak keresztény nőkkel való házasságát, tehát nem tiltotta el keresztény férfiaknak zsidó nőkkel való házasságát (Rassay Károly: Férfiak hozták a törvényt! — Derültség.) és nem tiltotta el, hogy ha egy zsidó férfi kitért, keresztény magyar nővel házasságra léphessen. (Egy hang a baloldalon: Ennek nyomai vannak a magyar parlamentben is! — Peyer Károly közbeszól.) A kitérés tehát nemcsak meg volt engedve már akkor, mint az asszimilálódás egyik fajtája, hanem, igenis, a kitérést azzal akarták előmozdítani, hogy zsidó férfi csak akkor vehetett el keres7tény nőt, ha kitért. A zsidó nőnél nem kívánták meg, hogy kitérjen, ezt a házasságot szabadjára engedték. És amit itt felhoztak a képviselő urak, hogy később törvényt hozott a zsidók ellen Szent László, amikor a zsidókat az országból kiüldözte, ez igaz, de három év múlva hozott egy másik törvényt, amelyben visszahívta a zsidókat. Igaz, hogy Kálmán törvényt hozott a zsidókkal szemben, de viszont megvédte a zsidókat a keresztesek ollen és amikor a keresztesek Nyugat-Magyarországon a zsidók üzleteit megtámadták, akkor Kálmán király volt az, aki a zsidók védelmében is, a kereszteseket kiverte az országból. Ezek már mind olyan régi dolgok, amelyek bizonyára a mellett szólnak, hpgy mégsem tegnap szivárogtak be ide a zsidók, hanem előbb szivárogtunk be, mint a kunok. (Rátz Kálmán közbeszól.) Éppen a kunokról senki sem fogja ma azt mondani, hogy ők nem jó magyarok. Igaz, hogy még a törvénykezés bizonyos részeiben a jászkunoknál van külön törvénykezés az örökösödésre vonatkozóan, (Egy hang a baloldalon: Külön statútum!) a külön jászkun statútum, de azért senki sem fogja azt mondani, hogy a kunok nem tartoznak bele a magyar népközösségbe. De t. képviselőtársaim, ha nézzük a magyar történelmet, akkor azt látjuk, hogy a magyar történelemnek egy katasztrofális pillanatában a ku

: nokkal ugyanolyan baj volt, mint amilyen baj van most a zsidókkal. Amikor a tatárjárás előtt már nyilvánvaló volt, hogy a tatárok meg akarják támadni az országot, akkor itt voltak a kunok és 40.000 kun vitéz várta, hogy befogadják őket Magyarországba. (Rátz Kálmán: Már bent voltak!) Részben voltak bent- Én a történelemből idézek. En sem voltam ott és a képviselő úr sem volt ott. (Rátz Kálmán: De az ősei ott voltak!) Azok biztosan ott voltak. Ahogyan 23