Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-375

124 Az országgyűlés képviselőházának 375. ülése 1939 március 2-án, csütörtökön. törvényjavaslat életbe fog lépni? E mellett a | kérdés mellett nem haladhatunk el, ezt meg kell vizsgálnunk; ez nemcsak a zsidóság kér­dése, hanem az egész magyar gazdasági élet és az egész magyar nemzet kérdése is. Fel kell vetnünk a kérdést: milyen kereseti lehe­tőséget ad meg a törvény ennek a több mint félmillió lelket számláló társadalmi rétegnek? A kérdésre válaszolnunk kell, nemcsak azok­nak, akiket a törvény sújtó rendelkezése köz­vetlenül érint, hanem válaszolnunk kell ne­künk, a keresztény társadalomnak is. A ke­resztény társadalomnak is ismernie kell a törvény gyakorlati hatását az emberi szolida­ritás, az észszerűség és saját sorsának jövő alakulása szempontjából. Én tehát bátor leszek összeállítva felol­vasni, hogy milyen lesz a a jövő' helyzet ala­kulása, ha ez a törvény hatályba lép. (Hall­juk! Halljuk! balfelöl.) Ha a javaslat válto­zatlanul törvényerőre emelkedik az előadó úr legutóbbi módosításaival együtt, akkor a kö­vetkező helyzet fog előállni. . A több mint félmillió zsidó és a biztosan meg nem állapítható számú zsidónak tekin­tendő keresztény abszolút hatállyal ki lesz zárva az állam, a törvényhatóságok, a közsé­gek, minden köztestület, közintézet vagy köz­üzem szolgálatából. Nem lehet közjegyző, köz­jegyzőhelyettes, tolmács, szakértő, becsüs. Nem lehet felelős szerkesztő, kiadó, főszerkesztő vagy bármilyen olyan munkatárs, aki időszaki lap szerkesztőségében irányító befolyást gya­korol. Nem lehet színház, mozgófényképszín­ház, filmet előállító vagy előadó vállalat igaz­gatója, titkára, fontosabb alkalmazottja. Nem lehet gyógyszerész, az. állami egyedárúság alá eső cikkek árusítója, hatósági engedélytől függő bármilyen hasznothajtó jog tulajdonosa. Nem lehet foglalkozásközvetítő vagy hitel­tudósító iparengedélye, nem lehet munkás­egylet vagy szervezet tisztviselője. Ezek az abszolút rendelkeziéisek, t. Ház. Statisztika kellene ahhoz, hogy megállapít­siaim, hogy a munkaalkalmaknak hány száz­ezer lehetőségét jelentik az itt felsorolt állá­sok és foglalkozási körök. Ezek abszolút ha­tályú intézkedések. Lényegileg azonban — te­kintve a törvény értelmében négy év alatt elbocsátásra ítélt alkalmazottak tömegét — nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a kamarai törvények értelmében beláthatatlan időkig tel­jesen el íesz zárva ezek előtt a rétegek előtt az ügyvédi, ügyvédjelölti, orvosi, mérnöki, színészi, stb. pályákon való elhelyezkedés le­hetősége. A törvényjavaslat 12, illetőleg 15, 9, illetőleg 6% erejéig elhelyezést engedélyez a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalma­zottak pályáján. Ezeknek az intézkedéseknek következtéiben, alacsonyan számítva, négy éven belül körülbelül 50.000 alkalmazásiban lévő egyént kell elbocsátani, ha ezt a törvényt majd végre is akarják hajtani, nemcsak meg akarják hozni. Lehetetenné teszi majd ez a tör­vény az 1938 március 1-én felállított arány­szám megváltoztatását, — amire már az előbb rámutattam — lehetetlenné teszi, hogy azok­ban a körökben, azokban a foglalkozásokban, amelyekben most nies zsidó alkalmazott, vagy pedig percentuálisan kevés zsidó alkalmazott van, zsidó alkalmazottat egyáltalában felve­hessenek. Ez a körülmény természetesen a számokat mindig lefelé fogja rontani. A ma iskolát végzett, de közben felnövő generáció elhelyezkedése teljesen lehetetlen. Ezeknek a száma is — akiket jó néhány ezerre kell be­csülnünk — természetesen szaporítani fogja a törvény értelmében történt elbocsátással mun­kanélkülivé váló 50.000 ember számát. De a törvény hatása még itt sem áll meg. A törvénynek az a rendelkezése, hogy az egyedárusági cikkek árusítását zsidók és zsi­dóknak tekintendő keresztények részére meg­tiltja, hogy a bizományi árusításnál egy kép­telen rendelkezéssel százalékos megállapítást akar érvényesíteni, azt fogja jelenteni, hogy körülbelül 15.000 különösen falusi kiskereskedő exisztenciájaban lesz megtámadva, mert ha egy falusi kiskereskedő nem fog tudni árulni egyedárusági cikkeket, akkor az ő üzlete két­ségtelenül és vitán kívül kell hogy elpusz­tuljon. Az iparengedélyeknek 6%-ra való korláto­zása az új elhelyezkedést ezen a téren is tel­jesen lehetetlenné teszi. Amikor a javaslat korlátozására való tekintet nélkül igénybe­veszi az ezeknek a .személyeknek birtokában Levő földbirtokot, a jövőre nézve pedig meg­tiltja mezőgazdasági célokra alkalmas földte­rületek szerzését tekintet nélkül a terület nagyságára, ez is kizárja, hogy ezen a téren bármilyen elhelyezkedést kaphassanak. A köz­szállításokra vonatkozó rendelkezések a mai gyakorlat szerint is már esak látszólag enge­délyeznek 6% erejéig részesedést, mert a tény­leges gyakorlat szerint a közszállításokból tel­jes mértékben ki vannak zárva- Mindez benne van ebben a törvényben. [Egy hang a jobb­oldalon': Tökéletes törvény! — Rupert Rezső: Midez azért, mert egy megszállott ember ide bedobta Eris almáját! — Vázsonyi János: A paralízis tökéletes, nem a törvény!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rassay Károly: Mindez benne van éhben a törvényjavaslatban és ha törvényerőre emel­kadiik, ennek hatása, ha végrehajtják, kétség­kívül az egész vonalon ilyen formában fog jelentkezni. Mit jelent ez? Mindezeket a rendelkezése­ket és ezek hatásait összevéve, jelenti azt, hogy 1943 január l-ig körülbelül 60—70.000 munkát kereső egyén lesz munkanélkülivé. (Egry Zoltán: Majd kimennek! — BródyErnő: Hová? Hová? — Vázsonyi János: Hová men­jenek ki? — Egry Zoltán: Majd intézkednek! — Bródy Ernő: Menjen maga ki! Menjen oda, ahova akar, én itt maradok!) Elnök: Bródy képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! (Bródy Ernő: Én itt ma­radok! — Vázsonyi János: Gazság! — Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Bródy képviselő urat kérem, tes­sék csendben maradni. Bródy képviselő urat ismételten figyelmeztetem, tessék csendben maradni. (Buchinger Manó: Cinizmus! — Bródy Ernő: Itt maradok! Itt maradok!) Bródy képviselő urat utoljára figyelmezte­tem,^ hogy tessék csendben maradni, (Bródy Ernő: Itt akarok maradni!) különben a men­telmi bizottság elé fogom utasítani. (Propper Sándor: Ö azt mondja, hogy maradni akar! — Zaj.) Rassay Károly: Ehhez a 60—70.000 munkát kereső, de munkát nem kapó egyénhez hozzá kell számítani, alacsonyan számítva, legalább százezer kenyértelenül maradt családtagot. Azt kérdem én: micsoda társadalmi feszült­séget fog ez jelenteni, ha itt 160.000 éhhalálra ítélt egyén fog a maíryar társadalomban élni? (Zaj.) Teljesen igaza van a miniszterelnök úr-

Next

/
Thumbnails
Contents