Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-375

124 Az országgyűlés képviselőházának 375. ülése 1939 március 2-án, csütörtökön. törvényjavaslat életbe fog lépni? E mellett a | kérdés mellett nem haladhatunk el, ezt meg kell vizsgálnunk; ez nemcsak a zsidóság kérdése, hanem az egész magyar gazdasági élet és az egész magyar nemzet kérdése is. Fel kell vetnünk a kérdést: milyen kereseti lehetőséget ad meg a törvény ennek a több mint félmillió lelket számláló társadalmi rétegnek? A kérdésre válaszolnunk kell, nemcsak azoknak, akiket a törvény sújtó rendelkezése közvetlenül érint, hanem válaszolnunk kell nekünk, a keresztény társadalomnak is. A keresztény társadalomnak is ismernie kell a törvény gyakorlati hatását az emberi szolidaritás, az észszerűség és saját sorsának jövő alakulása szempontjából. Én tehát bátor leszek összeállítva felolvasni, hogy milyen lesz a a jövő' helyzet alakulása, ha ez a törvény hatályba lép. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ha a javaslat változatlanul törvényerőre emelkedik az előadó úr legutóbbi módosításaival együtt, akkor a következő helyzet fog előállni. . A több mint félmillió zsidó és a biztosan meg nem állapítható számú zsidónak tekintendő keresztény abszolút hatállyal ki lesz zárva az állam, a törvényhatóságok, a községek, minden köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatából. Nem lehet közjegyző, közjegyzőhelyettes, tolmács, szakértő, becsüs. Nem lehet felelős szerkesztő, kiadó, főszerkesztő vagy bármilyen olyan munkatárs, aki időszaki lap szerkesztőségében irányító befolyást gyakorol. Nem lehet színház, mozgófényképszínház, filmet előállító vagy előadó vállalat igazgatója, titkára, fontosabb alkalmazottja. Nem lehet gyógyszerész, az. állami egyedárúság alá eső cikkek árusítója, hatósági engedélytől függő bármilyen hasznothajtó jog tulajdonosa. Nem lehet foglalkozásközvetítő vagy hiteltudósító iparengedélye, nem lehet munkásegylet vagy szervezet tisztviselője. Ezek az abszolút rendelkeziéisek, t. Ház. Statisztika kellene ahhoz, hogy megállapítsiaim, hogy a munkaalkalmaknak hány százezer lehetőségét jelentik az itt felsorolt állások és foglalkozási körök. Ezek abszolút hatályú intézkedések. Lényegileg azonban — tekintve a törvény értelmében négy év alatt elbocsátásra ítélt alkalmazottak tömegét — nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a kamarai törvények értelmében beláthatatlan időkig teljesen el íesz zárva ezek előtt a rétegek előtt az ügyvédi, ügyvédjelölti, orvosi, mérnöki, színészi, stb. pályákon való elhelyezkedés lehetősége. A törvényjavaslat 12, illetőleg 15, 9, illetőleg 6% erejéig elhelyezést engedélyez a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak pályáján. Ezeknek az intézkedéseknek következtéiben, alacsonyan számítva, négy éven belül körülbelül 50.000 alkalmazásiban lévő egyént kell elbocsátani, ha ezt a törvényt majd végre is akarják hajtani, nemcsak meg akarják hozni. Lehetetenné teszi majd ez a törvény az 1938 március 1-én felállított arányszám megváltoztatását, — amire már az előbb rámutattam — lehetetlenné teszi, hogy azokban a körökben, azokban a foglalkozásokban, amelyekben most nies zsidó alkalmazott, vagy pedig percentuálisan kevés zsidó alkalmazott van, zsidó alkalmazottat egyáltalában felvehessenek. Ez a körülmény természetesen a számokat mindig lefelé fogja rontani. A ma iskolát végzett, de közben felnövő generáció elhelyezkedése teljesen lehetetlen. Ezeknek a száma is — akiket jó néhány ezerre kell becsülnünk — természetesen szaporítani fogja a törvény értelmében történt elbocsátással munkanélkülivé váló 50.000 ember számát. De a törvény hatása még itt sem áll meg. A törvénynek az a rendelkezése, hogy az egyedárusági cikkek árusítását zsidók és zsidóknak tekintendő keresztények részére megtiltja, hogy a bizományi árusításnál egy képtelen rendelkezéssel százalékos megállapítást akar érvényesíteni, azt fogja jelenteni, hogy körülbelül 15.000 különösen falusi kiskereskedő exisztenciájaban lesz megtámadva, mert ha egy falusi kiskereskedő nem fog tudni árulni egyedárusági cikkeket, akkor az ő üzlete kétségtelenül és vitán kívül kell hogy elpusztuljon. Az iparengedélyeknek 6%-ra való korlátozása az új elhelyezkedést ezen a téren is teljesen lehetetlenné teszi. Amikor a javaslat korlátozására való tekintet nélkül igénybeveszi az ezeknek a .személyeknek birtokában Levő földbirtokot, a jövőre nézve pedig megtiltja mezőgazdasági célokra alkalmas földterületek szerzését tekintet nélkül a terület nagyságára, ez is kizárja, hogy ezen a téren bármilyen elhelyezkedést kaphassanak. A közszállításokra vonatkozó rendelkezések a mai gyakorlat szerint is már esak látszólag engedélyeznek 6% erejéig részesedést, mert a tényleges gyakorlat szerint a közszállításokból teljes mértékben ki vannak zárva- Mindez benne van ebben a törvényben. [Egy hang a jobboldalon': Tökéletes törvény! — Rupert Rezső: Midez azért, mert egy megszállott ember ide bedobta Eris almáját! — Vázsonyi János: A paralízis tökéletes, nem a törvény!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rassay Károly: Mindez benne van éhben a törvényjavaslatban és ha törvényerőre emelkadiik, ennek hatása, ha végrehajtják, kétségkívül az egész vonalon ilyen formában fog jelentkezni. Mit jelent ez? Mindezeket a rendelkezéseket és ezek hatásait összevéve, jelenti azt, hogy 1943 január l-ig körülbelül 60—70.000 munkát kereső egyén lesz munkanélkülivé. (Egry Zoltán: Majd kimennek! — BródyErnő: Hová? Hová? — Vázsonyi János: Hová menjenek ki? — Egry Zoltán: Majd intézkednek! — Bródy Ernő: Menjen maga ki! Menjen oda, ahova akar, én itt maradok!) Elnök: Bródy képviselő urat kérem, tessék csendben maradni! (Bródy Ernő: Én itt maradok! — Vázsonyi János: Gazság! — Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Bródy képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. Bródy képviselő urat ismételten figyelmeztetem, tessék csendben maradni. (Buchinger Manó: Cinizmus! — Bródy Ernő: Itt maradok! Itt maradok!) Bródy képviselő urat utoljára figyelmeztetem,^ hogy tessék csendben maradni, (Bródy Ernő: Itt akarok maradni!) különben a mentelmi bizottság elé fogom utasítani. (Propper Sándor: Ö azt mondja, hogy maradni akar! — Zaj.) Rassay Károly: Ehhez a 60—70.000 munkát kereső, de munkát nem kapó egyénhez hozzá kell számítani, alacsonyan számítva, legalább százezer kenyértelenül maradt családtagot. Azt kérdem én: micsoda társadalmi feszültséget fog ez jelenteni, ha itt 160.000 éhhalálra ítélt egyén fog a maíryar társadalomban élni? (Zaj.) Teljesen igaza van a miniszterelnök úr-