Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-374
Az országgyűlés, képviselőházának 37U* évi február hó 27-én. Rátz Kálmán s. k., országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rátz Kálmán: T. Ház! A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista-mozgalmat feloszlatták. Ennek részleteivel nem kívánok most foglalkozni, hiszen ez mindjárt szőnyegre fog kerülni. Teljes őszinteséggel és nyíltsággal kimondom, hogy amikor ez megtörtént, mi, akik ennek a hatalmas mozgalomnak tagjai voltunk, természetesen nem gondolhattunk arra, hogy ezentúl ki vagyunk zárva a politikai életből. Mi erre okot nem szolgáltattunk; sem a feloszlatásra, sem arra, hogy személyileg teljesen kizárjanak minket a politizálásból. Jogszerűnek tartottuk tehát, hogy új pártot alakítsunk. Ez igenis megtörtént, még pedig a múlt hó közepe táján és ezt az alakulást Hungarista Párt néven jelentettük be. Tény, hogy a bejelentett vezetőségben helyet foglaltak azok, akik a régi pártban is benne voltak, helyet foglal bennük egy altábornagy, magasrangú törzstisztek, vitézek, mindannyian meg bízható, fedhetetlen, tisztamultú emberek; (Mozgás és zaj a jobboldalon.) csupa olyan elemek, akikről nem lehet azt mondani, hogy idegen eszméket • akarnak belopni vagy új pogányságot terjeszteni ebben az országban. Nem lehetett rájuk semmit ráfogni. Ez a vezetőség a parlamenti képviselettel engem bízott meg, amit én annak rendje, és módja szerint bejelentettem a m. kir. belügyminiszter úrnak és a Ház elnökségének. Mi történt ezekután? Én utána érdeklődtem, vájjon tudomásul vette-e a belügyminiszter úr ezt a bejelentést és megkezdhetjük-e a működést. Sajnos, halogató választ kaptam, míg végre is olyan értesülést sikerült szereznem, hogy csakugyan tudomásul vette és a bejelentést az irattárba tétette, (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Ez tévedés, képviselő úr!) Rátérek mindjárt, hogy tévedés-e. Erre nézve személyileg, mint a pártnak bejelentett parlamenti vezetője, semmiféle értesítést nem kaptam. (Felkiáltások jobb felől: Mióta vezetője?) Majd rátérek, ki fogom elégíteni az urak kíváncsiságát e problémára vonatkozólag minden tekintetben. Az általam bejelentett Hungarista Párt feloszlatását csak akkor tudtam meg, amikor kijött a feloszlató rendelet a Magyar Nemzeti Szocialista Párt — Hungarista-mozgalomra is. Előbb erről semmit sem tudtam s egyáltalában nem tudtunk mi, akik ezt a pártot megalakítottuk. A betiltó végzésben a következő van (olvassa): »Ugyanazon személyek nyilvánvalóan ugyanazokkal az eszközökkel kívánják ugyíinazokat a célokat megvalósítani s amely új párt alakítása csak- a hatóságok félrevezetését és a törvény kijátszását célozza.« Ez tehát^ szól Hungarista Párt megalakítására *is. Kérdem először, honnan tudta a belügyminiszter úr, hogy valóban így akartuk ezt csinálni ? (Zaj és derültség a jobboldalon.) Hátha időközben valami elmebeli elváltozás következtében arra a meggyőződésre jutottunk volna, (Élénk taps és derültség.) hogy minden célja a pártnak a belügyminiszter úr kultuszának az ápolásai (Mozgás ás zaj a jobboldalon.) A belügyminiszter úr igen kedvesen szokta emlegetni a zöldbéka jóslatait. Én is kénytelen vagyok itt zöldbékaságot megállapítani, mert hangsúlyozom, zöldbékának kelj ,lenni ahhoz, hogy valaki megjósolja azt, hogy mi ilyen vagy amolyan működést fogunk kifejteni. De ülése 1939 március 1-én, szerdán. 91 hogy mennyire nem volt ez a zöldbékaság jogszerű és törvényszerű, nagyon jól tudja mindenki, aki olvasta ennek a pártnak a bejelentését. Bejelentettük, hogy mi a Programm ja röviden a pártnak. A programra: a keresztény nemzeti Magyarországnak szociális átalakítása; le volt írva továbbá, hogy milyen eszközökkel akarjuk ezt elérni. (Felkiáltások a jobboldalon: Puffancsokkal!) Oda volt írva, hogy törvényes eszközökkel, alkotmányos alapon kívánjuk céljainkat megvalósítani. Ez így volt és maga a miniszter úr is bizonyíthatja, amennyiben olvasta vagy referálták neki a beadványt. Senkinek sincs joga ezt kétségbe vonni, sem azt, amit én aláírtam, sem azt, hogy egy nyugalmazott altábornagy, törzstisztek, vitézek és ismertnevű emberek vettek részt a pártban. (Gr. Festetics Domonkos: Kik azok? Ki az a nyugalmazott altábornagy?) Dobó István altábornagy vagy Gálócsy Zsigmond mérnök régi ellenforradalmár társunk, feddhetetlen emberek mind. (vitéz gr. Takách-Tolvay József: Gálócsy altábornagy? Olyan nincs! — Hubay Kálmán: Megmondotta, tessék a fülét kinyitni!) Elnök: Csendet kérek, Hubay képviselő úr. Rátz Kálmán: Kérem a t. túloldalt egj kis türelemre. Gondolják meg, hogy önök a parlamentben sokkal többen vannak, mint mi és önök engem többet nem fognak kilendíteni a nyugalmamból, ahogy történt az első alkalommal, kérem, ne is fáradjanak, rinoceroszbőrt húztam ma az arcomra. (Nagy derültség a Ház minden oldalán. — Felkiáltások a jobboldalon: Kálmán! Kálmán! — Hubay Kálmán: Szóval nem szarvasbőrt!) , Megállapítom tehát, hogy teljesen jog- es törvényellenes volt ennek a pártnak feloszlatása és működésének betiltása, mert hiszen áldásdüs működését még meg sem kezdhette. (Derültség a bal- és a szélsőbalóldalon.) Továbbá meg kell állapítanom azt, hogy egyoldalú rendőri és belügyminiszteri nyilatkozatokat tettek közzé, amelyeket a sajtó kényszerítve volt lehozni. Apodiktice megállapítanak valamit Jókedvű Miklósról és a bombamerényletről, fatia negra-ról és Isten tudja milyen mesékről. Ezt a sajtó köteles leközölni, ellenben nem közölheti az én helyreigazító nyilatkozatomat. Ez a fair play elve? Ez az alkotmányos parlamenti erők játéka, hogy a sajtó nem közölheti a valótlan rendőri jelentések cáfolatát, ez önök szerint a törvényesség és mi vagyunk a törvénytelenek? (Gr. Festetics Domonkos: írja meg a Holnapban!) ön azt nem tudja elolvasni. (Derültség. — Gr. Festetics Domonkos: Én nem olvasom.) Meg kell még említenem mást is. (vitéz Várady László: Vissza a Pesti Naplóhoz, Kálmán!) Én már megmondottam az uraknak, hogy tegyük le a ház asztalára — mondjuk — Imrédy Béla volt miniszterelnök úrnak Az Est-lapokban írt cikkeit, (vitéz Várady László: Tegyük le. Kálmán! — vitéz TTprfpJendy Miklós: A fissp+ét* díjaikat is" hozzá!) Hogyne, a 25 fpengőt, de ő nem tudom, mit kanott. (Gr. Festetics Domonkos: Olcsó voltál!) Ha tetszik, erre majd máshol felelek, már egyszer megmondottam. Most már maradjunk a témánál. Itt még hátra van az, hogy a belügyminiszter úr volt szíves ebben az egyoldalú és a vajóságot nem fedő hivatalos nyilatkozatban még azt is szóvátenni, hogy az, új párt alakítása csak a hatóságok félrevezetését és a tör-; * vény kijátszását célozza. (Egy hang a jöbb14*