Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-353

62 Az országgyűlés képviselöhü.zának 353, tehát a nyomozati iratok közt pontosan meg van állapit va, bár ezek a lapok eltűntek. Csak ezt kívántam megállapítani és a magam részéről is kijelentem, hogy az eljárás ebben az ügyben természetesen a legnagyobb eréllyel folyamatban van. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kér. dem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úrnak az intei'pellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a mezőgazdasági munkásság és a törpebirtokosság családi segélye tárgyában. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Porubszky Géza jegyő (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a mezőgazdasági munkásság és törpebirtokosság családi segélye tárgyában. Miután a m. kir. kormány részéről ismertetett eddigi tervek szerint az úgynevezett családi munkabért kizárólag az ipari, kereskedtlmi és bányászati munkásság részére kívánják törvényhozásilag biztosítani, kérdem a m. kir. miniszterelnök urat, milyen intézkedéseket tervez a m. kir. kormány a mezőgazdasági munkásság, törpebirtokosság családi munkabére, illetve gyermekeinek védelme tekintetében? Csoór Lajos s. k., országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Mozgás és zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Méltóztassék elkezdeni az interpellációt. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Interpellációm, amelyet a miniszterelnök úrhoz intézek, arról szól, hogy a magyar királyi kormány ni il kíván tenni a mezőgazdasági munkásság, a törpebirtokosság gyermekeinek ós családjának segélyezése tárgyában. Ezt a kérdést r a képviselőház múlt ülésén is szóvátettem már, azonban kénytelen vagyok mégegyszer felhívni erre a dologra a mélyen t. miniszterelnök úr és a kormány figyelmét. Az előző napokban letárgyalta a képviselőház a közalkalmazottak családi pótlékáról és egyéb segélyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Ezek a törvények rendkívül szükségesek ós fontosak voltak, mert az érdekelt kis közalkalmazottaknak némi segítséget és megnyugvást nyújtottak. Most tárgyalás alatt van — néhány napon belül itt a plénumban fogjuk tárgyalni — az ipari és kereskedelmi munkásság családi munkabéréről szóló törvényjavaslat. Ez is rendkívül helyes, mert szükséges, hogy a munkás az ő munkaadójától megfelelő többletet kapjon akkor, ha nagyobb családot nevel. Amikor azonban az ország népe, a falusi lakosság nagy többsége azt látja, hogy a közalkalmazottakról, az ipari munkásokról, a kereskedelmi alkalmazottakról történik gondoskodás, ellenben a falu tömegeit jelentő mezőgazdasági munkásságról és törpebirtokosságról semmi néven nevezendő ilyen irányú gondoskodás nem történik, akkor ez falun az emberek millióinak lelkéből a legnagyobb elkeseredést váltja ki. Nem irigyeljük és nem akarjuk elvonni sem a közalkalmazottaktól, sem az ipari munkásságtól a nekik juttatandó és iáró támogatást, azonban mi falusi lakosság, falusi munkásság és falusi törpebirtokosság teljes joggal kérjük azt, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljünk mint amilyen elbánásban részesülnek az állam többi állampolgárai. Én igen sok községet jártam be az utóbbi : itlőkben és beszámolhatunk arról, hogy a legna-; ülése 1938 december ijrêti, szerdán. gyobbíokú elkeseredést keltette falun az a körülmény, hogy azt hiszik, nem kap a falu népe, nem kapnak a falu gyermekei az államtól ugyanolyan támogatást, mint a közalkalmazottak, vagy pedig az ipari munkásság. Ezt az elkeseredést, ezt a méltánytalansági érzést akarnám levezetni azzal, hogy ha interpellációmra a miniszterelnök úr megnyugtató választ adná abban az irányban, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a falusi lakosság, a falusi kisbirtokosság gyermekeinek védelme és támogatása tekintetében. Ez rendkívül súlyos és fontos politikai érdek, mert ha a falu népének lelkéből kiöljük a bizalmat és ha a falu népének lelkében ellenérzést, ellenséges érzést keltünk a többi társadalmi osztály iránt, ebből az országra nézve nem fog jó származni. Ettől a politikai szemponttól eltekintve, gazdasági szempontból is a legfontosabb érdek az, hogy a falusi kisbirtokosság és munkásság gyermekei megfelelő támogatásban részesüljenek. T. Képviselőház! Az évek során több községben végeztem felvételeket arravonatkozólag, hogy milyen helyzetben vannak a falusi kisbirtokosok, a falusi munkások és azok gyermekei. Az egyik községből, amely egy dunántúli, majdnem 7000 lakosú és elég jó viszonyok között élő község, egynéhány adatot leszek bátor felsorolni. Egy 39 éves özvegyasszonynak, hat gyermeke van. A hat gyermek közül a legkisebb ötéves, a legnagyobb 17 éves. Ez az özvegyasszony napszámosmunkával hat gyermekére az év során 126 pengőt keresett. Egy személyre egy napra esett 4.5 fillér. A hat gyerekből az egyik, a tizennégyéves libapásztor, hozzájárul a csatád fenntartásához. Vagy vegyünk egy másik esetet. Egy 49 éves hadviselt embernek nyolc gyermeke van. Az illető fuvarozással foglalkozik. A legkisebb gyermeke ötéves, a legnagyobb 25 éves. Az egész család évi keresete 288 pengő volt, egy személyre egy napra esett 8-7 fillér. Itt van egy harmadik eset. egy törpebirtokos esete, akinek 2000 D-ol földje volt és tizenegy élő gyermeke, akiken kívül még: négy gyermeke volt, de ezek meghaltak. Ez a tizenegygyermekes családapa 2000 D-Öl földiével és napszámjával az egész év során 302 pengőt keresett. Egy személyre égy napra 10 fillér esett. Ilyen adatokat az ország különböző részeiből nagyon sokat tudnék felsorolni, de ezek közismertek a királyi kormány előtt is, mert éppen a belügyminisztériumnak megvannak fírrp vonatkozóan az adatfelvételei. Ha végigkérdezzük ezeket a munkáscsaládokat, hogv mi az ő legfőbb kívánságuk, akkor azt mondják, Hogy nem kívánunk egyebet, mint munkát, és gyereknevelési segélyt. Mert a falu népe akar gyermeket, szereti a gyermeke és igyekszik, akar mellette dolgozni is. de azt mondia. hogy a háránykához legelő is kell. Lehetővé keU tehát tenni, hogy a megszületett ;''vermeket el tudják tartani. Amikor számtalan statisztikai adat megállapítja, hogy JÍ falusi törpebirtokosságnak és mezőgazdasági innnkassaprnak életszínvonala 300 pengő évi kereset körül mozog és egy személyre alig esik 15—20 fillér naponta, akkor a kormányzat gondoskodásának legelső és legfontosabb tárgya az kell hogy legyen, hogy ennek a falusi munkásságnak, az ő családjainak, gyermekjeinek megfelelő támogatást adjon. A gazdasági érdek is kívánja tehát ezt a támogatást és a politikai érdek is- Amikor a közalkalmazottaknak