Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-353
Az-- országgyűlés képviselőházának B5S. deztetett tüntetéseket. (Felkiáltások a jobboldalon: így is van!) Méltóztassék interpellációm szövegét elolvasni és meg méltóztatik -látni, egészen precízen fejeztem ki magáimat, hogy ezek a tüntetések a felülről való inegrendézettség látszatát viselik magukon (Egy hang a jobboldalon: Akkor nem kell kép; zelődni!) és az ország közvéleménye igenis, jogosan hihette ezekből azt, (Egy hang a jobboldalon: A pesti polgár! — Zaj. — Elnök csenget.) hogy felülről vannak megrendezve. Jogosan hihette először azért, mert a miniszter elnök úr a képviselőházban fogadta azoknak a tüntetőknek küldöttségét, akik mellette tüntettek és nem fogadta azokét, akik más mellett tüntettek. Ezáltal felbátorította saját hívei! arra, hogy a Dunába kívánják az ő három nappal azelőtti politikai munkatársait és kormányának tagjait. (Zaj.) . T. Képviselőház! Azt rn^ndja a miniszterelnök úr válaszaiban, hogy a rendzavarások ellen fellépett. Hát engedelmet kérek, ez nagyon relatív kijelentés és megállapítás, mert Budapest utcáin százával voltak betört ablakok, amely ablaküvegeket azután Csehországból kellett megrendelni és megfizetni. (Drozdy Győző: Nemes valutában!) Százával és naponként megismétlődve törték és zúzták össze adófizető- polgárok vagyontárgyait, órákig, a nélkül, hogy a rendőrség utasítást kapott volna arra, hogy a miniszterelnök urat éltető, a miniszterelnök úr mellett szmipátiatüntetést rendező középiskolai tanulókat hazaküldték v^lna. (Rupert Rezső: Az bizonyos, hogy órákig tartottak a tüntetések!) Nagyon sajnálom, hogy a miniszterelnök, úr e két kijelentésével nem' .adott választ azokra, a kérdésekre, amelyeket interpellációmban felvetettem és miután a válasz elmaradt, a hallgatást olyan válasznak tekintem, amelyet nem vehetek tudomásul. (Zaj.) -. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e; - az interpellációra adott miniszterelnöki választ tudomásul venni? (Igen! Nem! — Br. Vay Miklós: Népfront felállani! — Derültség.) ' A Ház á választ tudomásul veszi. (Felkiáltások a balközépen: Nem! Nem!) Eátz Kálmán képviselő úr kíván a viszontválasz jogával élni. Rátz Kálmán: T. Ház! A miniszterelnök úr azt állította, hogy nem rendezett tüntetéseket. Nem is mondottam és senki sem mondotta, hogy a miniszterelnök úr rendezte. Bizonyos szervek rendezték és nincs tudomásunk róla, hogy ezek ellen a szervek ellen internáJási eljárás indult volna. (Felkiáltások a jobboldalon: Miértf Milyen szervek elleni), mint például Széchenyi Lajos és mások ellen. (Zaj.) Az urak, úgylátszik, nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik a kulisszák mögött: a sajtószabadság megszüntetése és az egyéni szabadságjogok legteljesebb korlátozása. Most csak egyet mondok. Piszkolódó röpiratokkal árasztottak el bennünket, a hungarista-mozgalmat és sokán kaptak ilyet. December 4-én, vasárnap délután, 4 órakor' egy szürketaxi két emberrel a Keleti pályaudvaron átvett két harminc kilogrammos csomagot és úgy vitték fel ;a- Várba, ezeket a vidéken nyomott röpcédulákat, (vi tëz Me csér András: Nemrég a lipótvárosi kaszinóban beszélt!) A jelentések szerint - a sájtófőnökségre, a miniszterelnökségre vitték ezeket a röpcédulákat. (Zaj a jobboldalon. — vitéz Mecsér András: Mi van a Friedman.-rial?) Ebből is leteszek a Ház asztalára. ••" , . ; A másik dolog az, hogy azt mondottam, nem azért vagyunk -itt; hogy az ország pénülése litSS december lhén, szerdán. 51 ! zét lopva : személyeskedéssel foglalkozzunk, {felkiáltások a jouoolaalon: Ki topjai Ki szemelyeskeáikl ), nanem nogy dolgozzunk, de i önojs azok, akik nem engeuik dolgozni, nanem I ilyenre kényszerítenek ra. {ùaj és ettenmonuások a jooöotaalon. — Kölcsey ist van: JNem járja, amrt csinál! — Elnök csenget,) Tiltakoznom kell a sajtószabadság egyoldalú kezelese ellen is, ami igazán nem volt Petőfi és Hossutn Lajos tanítása, (jtfr. \ay Miklós: Ez, nem tartozik az interpellációhoz! — Zaj. — Elnök csenget.) A minisztereim,k úr rendelkezésére fogom bocsátani az adatokat a saját alárendelt szervei áltai rendezett hajszáról. A választ nem fogadom el. (£aj a jooboldalon. — vitéz Mecseri András: Maga a hungaristákat is eizsidósitja! Maga zsidósít az üzleteivel! Maga a főzsidó! — Nagy zaj és derültség. — Fábián Beta: Lassankent zsidó lesz itt mindenki, ha így megy! — Folytonos zaj. —. vitéz Mecsér András: líátz Kálmán két hét előtt a Frieamannt protezsálta!) Mecsérnek mennyi jövedelme van? (FáDián Béla: Na, Mecsér úr, válaszoljon! — JPropper Sándor: Szóval, Mecsér is zsidó! — Derültség és nagy zaj. — Rupert Rezső: A régi cimborák csak ismerik egymást! — Réisinger Ferenc: Mecsér úrnak el kellene számolnia, hogy mennyit keresett! — Megay-Meissner Károly: Rátz fogja -a jobboldali mozgalmat tönkretenni!) Jülnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a Rátz képviselő úr interpellációjára a belügyminiszter úr nevében is adott miniszterelnöki iváiaszt tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Hubiay Kálmán képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa):^ »Interpelláció a m. tir. belügyminiszter úrnoz m 1938. évi december hó 1-én Budapesten történt péildátlan rendőri brutalitások tárgyában^ Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Budapesten, 193M december 1-én este a Nagykörúton a hadiállapotszerű készültségbe helyezett, szuronyos katonai» lőfegyverrel ellátott, gyalogos és Iovasrendőrség az utca járókelői ellen valóságos rohamot rendezett 1 ? : Van-e tudomása a belügyminiszter'úrnak, hogy a,rendőrroham, szenvedő részesei egyrészt békés járókelők, asszonyok és gyermekek voltak, másrészt ama nemzeti szocialista-hungarista magyar tömegek soraiból kerültek ki. amelyek a múlt heti kormánypárti tüntetések mintájára a maguk politikai meggyőződésének akartak fegyelmezett formában kifejezést adni! Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a vérontásra a rendőrség politikai osztályvezető-helyettese előre készült, amenynyiben még a tüntető csoportok feltűnése előtt figyelmeztette a mentőket, hogy a legnagyobb felkészültséggel álljanak készen, mert »ma még sok dolguk lesz?« Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy mindazokon a helyeken, ahol f a rendőrlegénység más parancsot nem kapott, a felvonuló, mintegy 10,000 főnyi tömeg oszlatása a legtökéletesebb és legtapintatosabb formában ment végre, míg brutalitásokra, szurony - rohamra, lovasrendőr attakra és a Nemzeti Színház melletti rendőri lövöldözésre főként ott és akkor került sor, amikor erre az elsősorban zsidó származású, vagy zsidó összeköttetésekkel rendelkező kivezényelt rendőrtisztek parancsot adták? Hajlandó-e a belügyminiszter úr az esetet
