Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-353
48 Az. országgyűlés képviselőházának 3b szabad a miniszterelnök úr mellett látszólag felülről rendezett szimpátiatüntetéseket tartani, (Zaj a jobboldalon.) akkor szabad az éhes embereknek, (Zaj. — Elnök csenget.) szabad a nyomorgóknak, a küszködőknek, az elesetteknek és a szenvedőknek is kimenniök az utcára. Azt hiszem, t. Ház, nincs, nem lehet ebben a Házban olyan képviselő, aki helyesli azt, ha a politikát a mai túlfűtött hangulatban kiviszik az utcára. (Gr, Festetics Domonkos: Ki vitte ki?) Nem lehet olyan képviselő, akinek az volna a célja, hogy az utca döntsön és az Országház-térre felvonuló fiatalok (Zaj a jobboldalon. -— Elnök csenget.) terrorizálják, megfélemlítsék és fenyegessék azokat a képviselőket, akiket mélységes és komoly hazafiúi aggodalom fordított szembe a miniszterelnök úrral, {Gr. Festetics Domonkos: Ugyan! — Boczonádi-Szabó Imre: A Rombaob-utca már nem dönt!) Semmi mást nem követelt ez az ellenzék a kormánytól soha, mint azt, hogy tartsa be a törvényeket. (Felkiáltások jobb felől: Betartja! — Gr. Festetics Domonkos: Meg is teszi! Bár mindenki úgy megtartaná!) Mindenféle utcai mozgalmat, mindenféle tüntetést, minden illegális mozgalmat könnyen le leihet törni, (Egy hang jobbfelől: Le is törték!) ha a kormány ráüt a törvénykönyvre és betartja annak előírásait. Hogy tudott rendet csinálni a belügyminiszter úr, azt megmutatta épp annál a tüntetésnél, amely a kormányválságot követte, amikor a, magyar királyi államrendőrség, a fővárosi rendőrség valóban példás hő; siességlgel, bátorsággal a nyolc napon át tartó készenlét miatt halálos fáradtsága ellenére a tüntetőket és a turbulens elemeket percek alatt rendre tudta inteni. Hála és köszönet illeti a fővárosi rendőrséget ezért a magatartásáért, bála és köszönet illeti azokat a rendőrlegényeket, (Gr. Festetics Domonkos: Küldje el írásban!) akik jobban tudtak érvényt szerezni a törvénynek, mint az igen tisztelt miniszterelnök úr. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! Rendre! — Elnök csenget. — Kölcsey István Payr Hugó felé: Maga nem normális! — vitéz Szalay László: Nem komoly flolog! — vitéz Csicsery-Rónay István: Hát nem a belügyminiszter alá tartozik a rendőrség?) A belügyminiszter úr alá tartozik és ez a szerencséje az országnak, (Derültség a jobboldalon.) mert ha a miniszterelnök úr alá tartozott volna, már felfordult volna minden. (Derültség és nagy zaj a jobboldalon. '—- Elnök csenget.) Interpellációm utolsó kérdése az, van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Payr Hugó: ... hogy ezekkel a tüntetésekkel milyen veszedelmes lejtőre lépett, van-e sejtelme arról, hogy ennek milyen gazdasági ós politikai konzekvenciái voltak, vannak és lehetnek és megkérdezem, hogyan vállalja ezért lelkiismerete és a történelem előtt a felelősséget? {Derültség a jobboldalon. —- Bárezay János: Leülhet!) Elnök: A miniszterelnök úr kíván válaszolni? vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: T. Ház! Minthogy még egy hasonló tárgyú interpelláció van, kérem, hogy a két interpellációra együtt adhassam meg a választ. (Helyeslés.) Elnök: Következik Eátz Kálmán képviselő úr interpellációja. (Nagy zaj a jobboldalon. — Farkas István: Az elvtársuk! — Malasits Géza: Nyíltan teszi azt, amit önök burkoltan tesznek! 3. ülése 1938 december lfcén, szerdán; - Gr. Festetics Domonkos: Zöldre van a rácsos kapu festve. — Derültség és állandó nagy zaj a jobboldalon. — Ratz Kálmán: Nem fogok engedni a jobboldal terrorjának!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni, (Folytonos zaj a jobboldalon. — Rátz Kálmán: önök közt ülnek, akik hangosan zsidóznak és a zsidókkal némán gseftelnek! — Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Ki? Kicsoda? Mondja meg! — Állandó zaj.) vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi miniszterelnök és a magyar királyi ^ belügyminiszter úrhoz, a kormányzat szervei által a kormány mellett megrendezett romboló hatású utcai tüntetések és országos propaganda folytatása ügyében. 1. Megengedhetőnek tartja-e a miniszterelnök úr, hogy a gyülekezési jog felfüggesztési! alkalmával, illetőleg annak dacára, bizonyos . szervei a kormány mellett s elsősorban^ is a miniszterelnök úr személye mellett utcai tüntetéseket rendezzenek, még akkor is, miután a kormányt a képviselőház többsége leszavazta. Ez alkalommal az Országház előtt hirtelen megszervezett tömeg jelent meg, mely egyebek között az országgyűlést gyalázta, s életveszélyes fenyegetéseket jelentő jelszavakat is kiabált? 2. Megengedhetőnek és hivatali kötelességével összeegyeztethetőnek tartja-e a miniszterelnök úr, hogy ezen tüntetők küldöttségét a tüntetés közben az Operaház épületében fogadta és velük szóbaállott? 3. Megengedhetőnek és alkotmányosnak tartja-e a miniszterelnök űr azt, hogy úgy Budapesten, mint országszerte személye mellett óriási költségű, példátlan hangú prouagandát fejtenek ki, úgy fizetett tüntetőkkel, mint az irányított sajtóban, nemkülönben az összes hírszolgálati eszközök, így az egészen más célra hivatott rádió felhasználásával is?« (Állandó zaj.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a. szó. Rátz Kálmán: T. Ház! Nem fogom követni az áljobboldal tenorját, mert ott ülnek azok, akik hangosan zsidóznak és a zsidókkai némán gseftelnek. (Zajos ellenmondó sok és felkiáltások a Jobboldalon: Kicsoda,?- Kikérjük magunknak!) Engem nem fognak terrorizálni, jegyezzék meg! Szegyeinek magukat! (Zai a jobboldalon.) Mit gondolnak, nem gyávaság az, hogy egy emberrel szemben önök itt ötvenen ordítanak? (Elénk derültség a jobboldalon. — Elnök csenget.) önök itt bent többség-ben lehetnek, de az országban mi vagyunk^ a többség. (Zaj a jobboldalon.) Én soha a Házban és sehol nem személyeskedtem egy szóval sem, ötszáz cikkemben egy személyeskedő mondatot le nem írtam. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, tessék parlamentáris kifejezéseket használni. Rátz Kálmán: En azt mondtam, hogy nem írtam le soha egy piszkolódó, személyeskedő szót sem. Ezt megismétlem. (Zaj a jobboldalon.) Velem szemben azonban a leerpiszkolódóbh eljárás nyilvánul meg az áljobboldal részéről. így akarják belémfojtani a szót. de nem fog sikerülni! Visszautasítom ezt az alávaló eljárást. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Kikérjük magunknak! — Kölcsey István: Kikéri ük magunknak! Hogy mer így beszélni? — Felkiáltások jobbfelől: Nem hallgatjuk meg! — Reisinger Ferenc: Igaz-e, hogy a zsidók fizetik?,,,)
