Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-353

38 Az országgyűlés képviselőházának 353 ügyi bizottságának a keresetek halmozásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában készített jelentését. Tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a jelen­tés kinyomatását és szétosztását elrendelni, tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimon­dani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előter­jesztést tenni. Az előadó úr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Napirend szerint következik a VIII—XI. fizetési osztályba tartozó közszolgálati tiszt­viselők korpótlékáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét fel­olvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás cél­jából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok, anyagi helyze­tének családvédelmet szolgáló javításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás cél­jából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az Országos Tisztviselői Betegsegélyzési Alap szolgáltatá­saira igényjogosultak körének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom: 688., 692. sz.) Szólásra következik Bródy Ernő/ képviselő úr, aki tegnapi ülésünkön beszédének elmondá­sára halasztást kapott; őt illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! A társa­dalmi betegbiztosítás intézménye Magyaror­szágon félévszázados múltra tekinthet vissza, illetve, ha egy nekem kedves számot kell mon­danom, akkor azt mondhatom, hogy 48 évre te­, kinthet vissza, mert 1891-ben hozta ide Baross Gábor az első betegsegélyezési törvényt, amely a munkásokról szólt. A munkások után a ma­gántisztviselőket, a háború után pedig a köz­tisztviselőket vonták bele a társadalombizto­sítás keretébe. Itt azonban nem áll meg a so­rozat, mert hiszen már harminc évvel ezelőtt megszavaztam egy határozati javaslatot a képviselőházban a mezőgazdasági munkások betegsegélyezéséről és balesetbiztosításáról, 1927-ben újra beadtak egy^ határozati javasla­tot ebben a tárgyban s azóta is folyton kísért a mezőgazdasági munkások betegsegélyezésé­nek és Dalesetbíztosításának kérdése. De más . ülése 1938 december 14.-én, szerdán. kategóriák is ^igényt tartanak a társadalom­biztosításra. Itt x vannak a kiskereskedők és a kisiparosok, akiknek a helyzete ma rendkívül nehéz s akik, amikor alkalmazottaik részesül­nek ennek az intézménynek áldásaiban, ma­guk is szeretnék a közösségi elv alapján a tár­sadalombiztosítás segítségével valamilyen ín ódon átélni azokat a nehéz időket, amelyeket à betegség jelent számukra. Itt van azonban a köztisztviselőtársadalom is. Ez a kérdés Összefügg az egész köztisztvi­selőkérdéssel és a fizetéscsökkentés kérdésé­vel, mert hiszen a háború előtt a köztisztviselő még nyugodtan rábizhatta magát háziorvo­sára, akkor még nem gondolt arra, hogy ha betegség fordul elő családjában, akkor egy nagy intézményben keressen gyógyulást. Mél­tóztassék azonban elgondolni, hogy ma, amikor minden fillérnek megvan a helye, a nagy lak­bér és a közszükségleti cikkek fokozódó drága­sága folytán, valóságos katasztrófát jelent, ha egy családban betegség fordul elő. Felfor­díthatja a család egész életrendjét, ha akár a családfő, akár a feleség, akár a gyermek még­betegszik s ez. katasztrofális •'hatású lehet az egész családra. Méltóztatnak tehát látni, hogy a társada­lombiztosításnak és a bêtegsegélyezésnek rend­szere a mai társadalomban fokozott mértékben kell, hogy érvényesüljön. Ezen a téren azon­bair bizonyos alapelveket kell felállítani, hogy a társadalombiztosítás betölthesse a maga hi­vatását és rendeltetését. Azt hiszem, helyesen állapítom meg ezeket az alapelveket a következőkben. ; Magának a társadalombiztosításnak fő elvi alapja az, hogy a munkaadó és a munkavállaló közösen visel­jék a terheket, mert a közös tehervállalás alap­ján képes a megfelelő szolgáltatásokat telje­síteni a betegsegélyezési intézmény. Az első alapelv tehát a paritás a tehervállalásban a munkaadó ós a munkavállaló között. A második alapelv a szolgáltatások meg­felelő mértéke és a megfelelő eljárás a szolgál­tatásokkal kapcsolatban. Itt elsősorban Él SZíi­bad orvosválasztás intézményére gondolok, mert minden ilyen intézménynek az az ideális célja, hogy mindenki ahhoz az orvoshoz me­hessen, akiben neki bizalma van. A harmadik felállítandó alapelv az Ön­kormányzat. Ez azt jelenti, hogy mindazoknak az érdekelteknek, akik súlyos járulékaikkal résztvesznek az intézmény fenntartásában, az autonómia keretében hozzászólásuk legyen a saját ügyük, a saját intézményük kezeléséhez. Most már, ha nézem és vizsgálom emez alapelvek szempontjából az Otba. ügyét, akkor a következőket kell megállapítanom. Az állam ebben a pillanatban az Otba. fenntartási költ­ségeihez semmivel sem járul hozzá, az állam tel­jesen kivonta magát ez alól, szerintem helyte­lenül, mert az állam ebben az esetben nem közjogi alany, hanem munkaadó, az államnak pedig, mint munkaadónak példaadóan kell elől­járnia. Amikor az állam a maga különböző törvényeiben a munkaadókra különböző ter­heket rak, akkor, ha maga is mint munkaadó szerepel munkatársaival szemben, ezeket a terheket neki is vállalnia kell és ez ebben az esetben nem történik meg. ,•••­Méltóztassanak megengedni, hogy ezzel kapcsolatban'visszatérjek ennek a törvénynek a keletkezésére. Annakidején helyes elvi állás-

Next

/
Thumbnails
Contents