Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-366

470 Az országgyűlés képviselőházának 366. ülése 1939 január 25-én, szerdán. hogy 20 hétnél tovább túlórázni nem szabad, hogy tehát évente 240 túlóránál többet teljesíttetni nem szabad. Ezzel szemben egy kiárusítónő állapítja meg, hogy 9 hónap alatt 530 túlórán át dolgozott díjtalanul. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a Bata-gyár nem túlságosan szociális. De az is feltűnést keltő és szerintem bennünket okvetlenül meggondolásra kell, hogy késztessen, hogy mi is lehet az oka annak, hogy Európának minden állama védekezett Batával szemben ? Ez egy cseh gyár, amely fegyverbarátságban állott a francia köztársasággal, mégis elsősorban a francia köztársaság védekezett a csehekkel szemben, amennviben korlátozta ottani letelepedésüket és megtiltotta nekik további terjeszkedésüket. De a cseh-szlovák köztársaság maga is így járt^ el. 1934-ben a cseh-szlovák parlament egyik ipari bizottsága állapította meg, hogy Batáéknak ott 1900 árudájuk van és 347 más üzem szüntette meg a működését, amiáltal 18.000 munkásember vált kenyértelenné. Jugoszláviában engedélye volt, a (kisiparosok utcai tüntetéseket rendeztek ellene, mire a kormány kénytelen volt korlátozni a működését a kisiparosok védelme céljából. Hollandiában engedélyezve volt a gyár letelepedése, de a kormány később kénytelen volt Batáék előtt lezárni^ az orsyágot. Nincs letelepedési engedélyük Svájcban, Olaszországban és Németországban. A most Németországhoz csatolt szudéta-területen is^ 536 fiókjuk volt Batáéknak. míg most __ a ^ német kormány megtiltotta az árusítást. Tíz évvel ezelőtt a Bata-cég Magyarországon is letelepedési engedélyt kért. Az akkori kormány Kruchma báró volt államtitkár javaslatára e<zt-megakadályozta. Ilyen előzmények után egészen természetes, hogy a magyar kisipar nem nagy lelkesedéssel fogadta a Bata-gyárnak itteni letelepedését és egy érsekújvári lapban közlik december 18-án, hogy Jaross miniszter urat egy küldöttség kereste fel. amely azt kérte, hogy a Bâta cipő- és bőrgyár telepén azokat a lábbelikészítő iparosokat alkalmazzák, akik keresetüktől e nagyüzem miatt elestek. Az; érsekújvári Magyar Vidék december 18-án írja ezt, amikor a miniszter úr Érsekújváron volt. (Jaross Andor tárcanélküli miniszter: Tévedés, nem voltak nálam!) Tudomásul veszem. Én azonban mindezekből mégis azt látom, hogy az iparnak ilyen rendszeresítése feltétlenül magával hozza a proletarizálódási erre pedig szerintem nincs szükség. (Müller Antal : Ügy van! Ellenkezőleg!) Az az irányzat, amely ebben az országban yezet, mindig azt a célt tűzte ki feladatául és amellett volt, hogy a munkásokat ki kel} emelni a ninostelenségből, (Müller Antal: Ügy van!) hogy a szakmunkásokat iparosítani kell és a szakmunkásokból önálló exisztenciákat kell nevelni, mert szerintem csak így adódik meg az a biztonság, amelyre minden hazafias politikának szüksége van. (Müller Antal: Ez a kormány álláspontja is! — Malasits Géza: Csak nem cselekszik!) T. Ház! A magyar kisiparnál azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években a magyar propaganda terén óriási sikereket értek el. A legutóbbi ^ világkiállítások alkalmával Párizsban és Németországban a mi magyar aranykoszorús mestereink olyan propagandát csináltak a magyar iparos-névnek, amely példátlan, úgyhogy szerény véleményem szerint ezeket támogatni kell, (Müller Antal: Ügy van!) nem szabad elproletárosítani őket és nem szabad azt megengedni, hogy a mi aranykoszorús cipésziparunk közönséges flekksuszter-műhellyé változzék át. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Tobler János: Kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a 15 pere meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Tobler János: A magyar költségvetésekben állandóan szerepelnek olyan összegek, amelyek a kisipar továbbképzését akarják szolgálni, amelyek arra kell, hogy fordíttassanak és arra fordíttatnak is. Kérdem azonban, minek akkor a költségvetésekbe továbbképzési összegeket felvenni, amikor ilyen rendszerrel a mi kisiparunk nemhogy emelkednék értékében, hanem ellenkezőleg: csökken? Mélyen t. Ház! Magyar szempontból kifogásolom azonban leginkább ezt a letelepedést. Szerény véleményeim szerint a Bata-üzem tipikus cseh propagandaüzem. Ezt bizonyítja az, hogy a cég volt igazgatóját, Machreoska Hugó mérnököt egyenesen a Bata-művektől hívták meg szeptemberben a prooagandaminisztérium •megszervezésére és vezetésére. A cseh-szlovák kormányban ül továbbá a cég cégjegyzője, Oibera Domonkos, mint munkaügyi miniszter. Hogy a nép felé, a tömegek felé cmilyen hatással van egv ilyen telepítés, arra jellemző az egyik volt Bata-gyári tisztviselő levelének következő passzusa (olvassa): »Határozottan meggondolandó, hogy az a cég, amelynek annyi képviselőié van egy velünk ellenséges ország kormányában és amely ennél fogva tőkeerősségénél fogva meglévő 'hatalmát is még jobban tudja érvényesíteni és amelyről biztos, hogy azt nem a magyar nemzet javára fogja érvényesíteni, azzal a lehetőséggel legyen felruházva, hogy benn az országban nemzeti érdekeket károsítson meg.« Sőt annyira mrennek az emberek, hogy azt a hírterjesztést, amely a felszabadítás után történt a Felvidéken, egyenesen ezeknek á vissza (maradt embereknek a rovására. írják és jegyzik fel. Biztos az is, hogy a legjobb akarattal sem lehet haráti lenesnek nevezni azt a módszert, amellyel a Oikta itt hazánkban letelepedett. Nem lehet barátságosnak nevezni már csak azért sem, mert oly borzasztó gyorsasággal intézték el az utolsó nercekben a mes: uralmon, pozícióban lévő cseh visszamaradottak, hogy ennek az egész dolognak a háta mögött okvetlenül cseh érdeket kell sejteni. Hiszen ha én ezeket a nálam lévő másola tokát nézem, a letelepítés körüli aktákat né zeim, akkor végig olyan neveket olvasnk. mint Kotrlika, Kauekv, Honigschnabel, Ha ü esek, Hvrinyák, Spigler, Passout, Pechon, Pleskó. (Zaj és félkiáUások a baloldalon® Fajmnayarok!) Hogy ez tisztán cseh üzem, ahhoz két=ég nem férhet, mert amint a korlátlan felelősségű társaság bejegyzésének kérvényében szerepel,az alaptőke nagysága 500,000 csehkorona, a téliesített befizetések összege 500.000 csehkorona. Batacég Zlin 400.000 csehkorona, dr. h. c. Bata A. János 100000 csehkorona. Nagyon érdekes, mi mindenre kapott és kap ez az üzeni engedélyt. Az üzem tárgyai: mindennemű cipő, harisnya, cipőkrém, zsiradék és más cipő előállítása és cipőkeresked el eimmel, el a d á sával összefü frgő apró áru előállítása, raktáron tartása, eladása és javítása, bőrcserzés, bőrcserzési, eipészeti és