Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-366

Az országgyűlés képviselőházának l ország amúgy is összezsugorodott nemzeti vagyonának tekintélyes részét vigye el magával. (Rupert Rezső: Nem kell kiűzni őket!) A magyar gazdasági élet és a magyar valuta megvédelmezése (Rupert Rezső: Szívesen ittmaradnának valutáikkal együtt. — Elnök csenget.) késztet engem arra, bogy ezeket a kérdéseket idehozzam és tiltakozzam a javaslatban megnyilvánuló ama tendencia ellen, amely szerint ezt a kérdést nem az ország gazdasági érdekeinek megfelelően kívánják elintézni, hanem liberálisabban akarják kezelni, mint ahogy más országokban tették. "Éppen ezért hívtam fel a kormány figyelmét ezekre a tényekre; kérem majd a kormányzatnak erre vonatkozó válaszát. (Rajniss Ferenc: Hallink az igazsagusyminiszter urat!) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak Következnék Meizler Károly kénviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz- Sztranyavszky Sándor kénviselő úr interpellációja ugyancsak a belügyminiszter úrhoz, Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz és hasonlóképpen Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. A most megnevezett három képviselő úr a Háztól interpellációinak elmondására halasztást kért. (Felkiáltások: Megadhik! örömmel!) A kérdést egyenként teszem fel. Méltóztatnak-e Meizler Károly képviselő árnak a kért halasztást megadni? (Iaen!) A Ház a halasztást megadja. Méltóztatnak-e Sztranvavszky Sándor képviselő úrnak megadni a halasztást? (igen! — Rainiss Ferenc: Egyszersmindenkorra elengedjük!) A Ház a halasztást megadja. Méltóztatnak-e Csoór Lajos képviselő úr két interpellációjának elmondására a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadja. Következik Rupert Rezső képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz... (Veikiáltások jobb felöl: Meaadjuk a halasztást!) Csendet kérek. (Rajniss Ferenc: Mit mondott Kossuth ilyenkor? — Derültség.) Rajniss képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni és lehetővé tenni, hogy elnöki kijelentéseimet megtehessem. Következik tehát Rupert Rezső képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a Wiénben visszaítélt terület végleges visszacsatolása, cornus separatum jellegének megszüntetése és sérelmeinek parlamenti bizottság útján való megvizsgálása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Huszár Mihály Jegyző (olvassa): »Interpelláció a miniszterelnök úrhoz a Wienben visszaítélt terület végleges visszacsatolása, corpus separatum jellegének megszüntetése és sérelmeinek parlamenti bizottság útján való megvizsgálása tárgyában: 1. Miután a visszacsatolt terület minden apróbb-nagyobb része visszakerült ősi vármegyei és törvénykezési szerkezetébe és területbeosztásába, mi értelme van annak, hogy mégis külön minisztériuma van, mintha valami külön teste volna az országnak? 2. Nem érzi-e a miniszterelnök úr, hogy ez a külön testként való kezelés sérti egyrészt az ezeréves multat, a visszatért nép jogát is az osztatlan magyar egységbe való tartozáshoz, másrészt a külföld előtt azt a látszatot keltheti, mintha a visszakerült területet még minKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XXI. 6. ülése 1939 január 25-én, szerdán. 457 dig nem tartanánk magunk sein egészen bizonyosan és véglegesen a magunkénak, hanem mint valami külön történelmi múltú vagy néprajzi területet valami eshetőségre készen tartjuk, mint külön jellegű és rendeltetésű egészet? 3. Összeegyeztethető-e az ország pénzügyi helyzetével is, hogy a felesleges minisztériumot fenntartsuk? 4. Tud-e arról a miniszter úr, hogy a külföldi sajtó és rádióállomások, köztük a cseh, szlovák és német is, olyan alaptalan híreszteléseket terjesztettek és terjesztenek, mintha a visszacsatolt területen élő nép egyes nemzetiségei, felekezetei és osztályai ellen elnyomó politikát folytatnánk és egyesekkel szemben szerzett jogokat, sőt szerzett magánjogokat sorozatosan sértenénk, másrészt pedig hazai panaszokból tűnik ki, hogy hatóságaink egyes idegen vállalatoknak a kincstárt is tetemesen károsító visszaéléseit állítólag elnézik, sőt érdekükben a magyar ipar rovására szabálytalanságokat követtek el, mint ez például a Bata-üzemnek Cikta néven való áttelepülése esetében történt? 5. Hajlandó-e hozzájárulni ahhoz, illetve javasolni, hogy a képviselőház összes pártjaiból összeállított külön bizottságot küldjön ki a visszacsatolt terület állapotának és panaszolt sérelmeinek megvizsgálására és jelentesteiéire, hogy ezen az úton azután úgy a hazai, mint külföldi közvélemény — pártatlan tekintély megállapítása alapján — megnyugtató módon értesüljön a való helyzetről? 6. Hajlandó-e a miniszterelnök úr arról is gondoskodni, ami szintén nevezetes sérelem jóvátevése lesz, hogy máris minden haladék nélkül megfelelő jogalkotás történjék a viszszacsatolt területen élő nép képviselőválasztói jogának helyreállítása végett, hogy már a legközelebbi alkalomtól kezdve maga a nép választhassa meg ezen a területen is a maga törvényhozóit?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Annakidején az 1938:XXXIV. te. 3. §-a felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy a visszacsatolt felvidéki területekre vonatkozólag a törvényhozás további intézkedéséig megtehesse mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a viszszacsatolt területek közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek. A koirmány élve ezzel a felhatalmazással, ma már eljutott odáig, hogy az egész viszacsatolt területet visszacsatolta a régi, ősi, vármegyei és törvénykezési területekbe; nem tett ellenben eleget annak a kötelességének, hogy ezt a területet, mint az osztatlan országtestbe tartozó területet, alkotmányjogilag is teljesen visszacsatolja a trianoni területhez. Pedig ez kötelessége lett volna, mert az idézett törvény azt mondja, hogy a visszacsatolt terület egész jogrendszerét vissza kell csatolni az ország fennálló jogrendszerébe. Ezzel szemben azt látjuk, hogy külön territóriumként, elkülönített testként kezeli a kormány ezt a területet, annyira, hogy egy territoriális^ minisztériumot szervezett és tart fenn, a felvidéki minisztériumot. Ezért kérdezem én interpellációm első pontjában, hogy miután minden téren megtörtént már a visszacsatolás, vájjon mi értelme van annak, hogy mi ezt a külön minisztériu70