Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-365

406 Az országgyűlés képviselőházának helyről indult meg az első vihar a Házban, amelyet Meskó Zoltán inszcenált a (íotterhalte Debrecenben való eljátszása miatt, utána a második vihar a fiumei horvát katonai lázadás miatt; egy hét múlva a pesti oldalon kitört a forradalom, a Várban pedig a désignait miniszterelnök programmbeszédén dolgozott. Megölték Tisza Istvánt és Vázsonyi Vilmosnak, a volt igazságügyminiszternek is menekülnie kellett, mert éjjel már az ő lakásán is katonai patrouille járt, fegyveres emberek, akik Őt halálra keresték. Ez a parlament pedig, ami örök szégyene marad ennek a teremnek, feloszlott anélkül, hogy Tisza Istvánt elparentálták volna. A Ház megszűnt, hogy később megszülessék a parlament véres pincéjének története. T. Ház! Ennyit el kellett mondanom azért, hogy lássuk, hogy vájjon négyest kaptunk-e a világtörténelemben és hogy mi okozta az öszszeomlást és Magyarországnak a forradalomba való kergetését. T. Ház! Felolvashatnék még erre az időre vonatkozólag egy kritikát, amelyet azonban más alkalomra tartok fenn, Vázsonyi Vilmos müncheni jegyzeteiből, amely szociális, gazdasági és politikai szempontból felsorolja mindazokat a kérdéseket, amelyeket ma, mint valami újat, mint valami találmányt, mint egészen extra valamit, tálalnak a nagyközönség elé. Ma is minden szava aktuális volna és ma is figyelmet érdemelne, amit nem mint vérszerinti örököse, mint leszármazott fia, hanem mint magyar politikus, elfogulatlanul állapítok meg. A magyar hadsereg nem kapott soha négyest történelemből, de egyes magyar politikusok kaptak és annál inkább fognak kapni . történelemből négyest. Ma is e kettőt kell szembeállítanom, t. Ház és itt érkezem el egy harmadik kérdéshez, amelyről még szólni kívánok, mert hiszen, ahogy előrebocsátani bátor voltam, összesen három kérdésről kívánok szólni. A harmadik kérdés az, hogy ez a javaslat szemben áll egy másik törvényjavaslattal, amelyet a Ház bizottságai imost tárgyalnak. Ennek a javaslatnak 1. §-a azt mondja, hogy: »A honvédelemben személyes szolgálatával és vagyonával mindenki köteles a jelen törvény rendelkezései szerint résztvenni«. Azután a 7. §. második (bekezdése azt mondja, hogy: »Leventekötelesek az országban lakó azok az ifjak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg«. Végül a 19. § azt mondja, hogy: »Hadkötelesek az állandóan az ország területén lakó azok a férfiak is, akiknek állampolgársága nem állapítható meg«. Az előző bekezdésben pedig azt mondja, hogy: »A hadkötelezettség általiánois és azt a jelen törvény rendelkezései ezerint minden magyar állampolgár férfinak teljesíteni kell«. T. Ház! E szakaszok idézett megállapításainak ellentmond az a törvényjavaslat, amely kitaszít a magyarságból olyanokat, akik magyaroknak érzik, vallják és tudják magukat és akikből népcsoportokat, fajokat és nemzetiségeket kreálnak. Ez a javaslat az 1., 7. és 9. §-aiban minél több magyart, minél több magyar katonát akar látni igen helyesen, ugyanakkor egy másik, ugyancsak imost tárgyalt törvényjavaslat kivándorlásra csábít és kivándoroltatni akar tömegeket, vagy pedig életüket itt lehetetlenné tenni, testileg, lelkileg és gazdaságilag tönkrezúzni akarja. 365. ülése 1939 január 2i-én, kedden. A kettő között kétségtelenül ellentét áll fenn. En azt, ami a honvédelmi javaslatban foglaltatik, helyeslem és elfogadom, de annál inkább el kell ítélnem a másik törvényjavaslatot. El kell ítélnem azt, hogy a frontharcosok leszármazottai, sőt ők maguk, a hadiözvegyek, hadiárvák és ezeknek leszármazottai nem lehetnek köztisztviselők és nem lehet belőlük úgyszólván semmi azért, mert egy megbélyegzett felekezethez, fajhoz, vagy népcsoporthoz tartoznak. Amikor a hon védelmi törvényjavaslat még azokat is ideszámítja, akiknek állampolgársága meg nem állapítható, akikről nem állapítható meg, hogy idegenek, de nem állapítható meg az sem, hogy magyarok, ugyanakkor viszont magyarokat kitaszítainak a nemzet testéből, kitaszítainak akkor, amikor az egységes nemzet elvét akarjuk érvényesíteni, ami 'Seimmiesetre sem érvényesíthető a népcsoportok kreálásával. (Megay-Meissner Károly: Ezt majd a zsidóbizottságban el lehet mondani!) Ez ezzel összefüggésben áll, tisztelt képviselő úr! Haynáunak az ivadékai köztiszteletben részesülhetnek, azok teljes jogúak lesznek, én azonban nem leszek teljes jogú, és kérdem itt a képviselőházban, hogy ki az Magyarországon, aki az én magyarságomban, az én magyar nemzeti érzésemben és az én őseim magyar nemzeti érzéseibein kételkedni meri Azt mondottam: Si vis pacem, para bellum. Mondottam s ennek az igazságát fenntartom, de nem idebenn, nem egymás ellen, hanem a közös külellenség ellen az egységes szent magyar hazáért. Mi akarjuk a békét benn és kinn egyaránt, de künn nem olyan hékét, amely megaláz, amely tönkretesz, amely csak két háború közti szünet, amely győztest és legyőzöttet ismer, amely diktátumokon épül fel, hanem az igazságon, a nemzetek közti egyenrangú megegyezésen és a népek közti megértésen alapuló békét. Idebent ugyanígy igazságot^ békességet, életlehetőséget és munkalehetőséget akarunk és kívánunk. Hogy ezt elérhessük, külső vonatkozásban erő® magyar nemzeti hadseregre van szükségünk. Ez a javaslat mai formájában ezt szolgálja és ha én a kormányzattal szemben egyébként minden téren szemben állok, ha más javaslatok miatt a legmélyebb fájdalom, keserűség tölti is el a lelkemet, ez nem akadályozhat meg engem abban, hogy a honvédelmi miniszter úr iránti elismeréssel és a magyar honvédség iránti szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel ezt a törvényjavaslatot el ne fogadjam. Elnök: Az igazságügy miniszter úr kíván szólni. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A zsidók közéleti, és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tegnapi bizottsági tárgyalásán az előadó olyan módosítást, illetve kiegészítést nyújtott be, amelynek földbirtokpolitikai vonatkozásai vannak. Ezért tisztelettel javaslom, méltóztassék kimondani azt, hogy a Ház pótlólag ezt a javaslatot a földmívelésügyi bizottságnak is kiadja előzetes tárgyalás végett, illetőleg kimondja azt, hogy a földmívelésügyi bizottság

1 is meghivatik és bevonatik az együttes bizottság tárgyalásaiba. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, t. Ház, hogy az igazságügyminiszter úr által felhozott indokok alapján hozzá méltóztatnak járulni ahhoz, hogy a zsidók közéleti és gazdasági térfogla• lásának korlátozásáról szóló törvényjavasla-