Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

Az országgyűlés képviselőházának 36 oldalon és a baloldalon is, méltóztassanak csendben maradni. Payr Hugó: Hubay képviselőtársunk azt mondta, hogy ebben a mulatozásban résztvett a sajtófőnök úr is. (Haáin Artúr: Csak a zsidókkal lehet mulatni?) A képviselő úr szíveskedjék meghallgatni. Elnök: Csendet kérek a Ház minden oldalán. Méltóztassék a szónokot meghallgatni. Payr Hugó: Ezt az akkoriban a meglepetés erejével elhangzott bejelentést a t. túloldal nem fogadta ilyen humorosan, hanem nagy megdöbbenéssel és kínos csenddel. (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Vártuk erre az állításra a cáfolatot, vártuk a visszautasítást, (Felkiáltások jobbfelől: Turul! Turul!) vártuk, hogy legalábh az érdekeltek, legalább azok, akik ennél a mulatozásnál jelen voltak, meg fogják mondani, mi igaz abból, amit Hubay Kálmán képviselőtársunk mondott. (Zaj. — ßr. Vay Miklós: Mi köze hozzá? — Boczonádi Szabó Imre: A számlát kifizették! — vitéz Hertelendy Miklós: Biztosan kifizették!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Payr Hugó: Belpolitikai szempontból és a miniszterelnök úr érdekében ez igen fontos lett volna. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Mi volt, mondja meg: Turul vagy Cili?) Imrédy miniszterelnök úr kormánya ugyanis rendeletet adott ki, amelyben a köztisztviselőknek megtiltotta, hogy a nyilas pártokban tagok gyanánt bennmaradhassanak és oda beléphessenek. (Rajniss Ferenc: Azért énekelhetnek!) A közönség azonban egyszer azt hallja, hogy a miniszterelnök úr be akarja venni kabinetjébe az egyik nyilas vezért államtitkárnak, (Derültség jobbfelől.) — ne tessék ezen nevetni, akkor nem nevettek — (Zaj. — Petainek József: Ki lett volna az az államtitkár? — Elnök csenget.) máskor pedig olvashatja egy másik nyilas vezérnek a Magyarságban megjelent vezércikkét, amelyben hivatkozik arra, hogy a miniszterelnök úrral folytatott többrendbeli tárgyalása során (Rajniss Ferenc: Hát csak önnek szabad tárgyalni? — Br. Vay Miklós: Kinek mi köze hozzá!) a felfogásbeli azonosságot állapították meg, (Haám Artúr: Hiúsági kérdés! — Folytonos zaj.) most pedig e bejelentés kapcsán arról értesült a nagyközönség, hogy a miniszterelnök úr pártjának korifeusai, oszlopai, (Mozgás a jobboldalon.) az ő politikájának íotámogatói nyilvános helyen nyilasindulókat énekelnek és Szálasit éltetik. (Folytonos zaj. —> vitéz Somogyváry Gyula: Mondja meg, melyik az! — vitéz Hertelendy Miklós: Énekelje el! Nem ismerjük! — Elnök csenget.) Nem tudom, a miniszterelnök úr átérzi-e, hogy ez milyen szörnyű dolog, (vitéz Várady László: Valaki rossz információt adott!) Hogy higyjenek az emberek annak az Ígéretnek, (Állandó zaj.) amelyet a miniszterelnök úr tett, amely szerint a nyilasmozgalmakat le akarja és le fogja törni? (Rajniss Ferenc: Nincs joga letörni!) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Nagy zaj. — Rajniss Ferenc ismételten közbeszól, szavai nem érthetők.) Payr Hugó: Nem gondolja a miniszterelnök úr, hogy az illyen jelenségek mennyire megingatják az ő intencióinak őszinteségében vetett hitet. (Rajniss Ferenc: A képviselő úr akarja megingatni!) Elnök: Rajniss képviselő urat másodszor ?. ülése 1939 január 18-án, szerdán. 299 figyelmeztetem, szíveskedjék csendben maradni. Payr Hugó: A Nemzeti Egység Pártjának egyik előkelő és általam nagyrabecsült tagja tegnap megcáfolta előttem négyszemközti beszélgetés során a Vadászkürt-beli mulatozás formáját. Eszerint ezen a vacsorán nem énekelték az »Egy Cilit« a párthoz tartozó képviselők (Derültség. — Felkiáltások jobbfelől: Tu| rul! Turul!) és nem éltették Szálasit; a sajtófőnök úr pedig információim szerint egészen ártatlanul keveredett bele ebbe a dologba, mert ő ez alkalommal nemhogy éltette volna, hanem szidta a nyilasokat. (Folytonos zaj.) T. Képviselőház! Nem az én dolgom, hogy megállapítsam a tényállást. Én névbecs ülésből hiszek informátoromnak ... (Rajniss Ferenc: Idézzük meg Pertist! — Derültség. — Zaj.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, méltóztassék komoilytalan közbeszólásoktói tartózkodni, Payr Hugó: — és el tudom képzelni azt, hogy Hubay Kálmán t. képviselőtársamat tévesen informálták, (Hubay Kálmán: Nem! Jól informáltak.) ez azonban nem az én dolgom, sőt nem is érdekel a tényállás. (Br. Vay Miklós: Énekelje el! — Mozgás.) Elnök: Kérem Vay Miklós báró képviselő urat, szíveskedjék komolytalan közbeszólásoktól tartózkodni. Payr Hugó: Mert ha nem igaz az erről a vacsoráról szóló híresztelés, (Folytonos zaj a jobboldalon. — Felkiáltások a középen: Menjen a kabaréba! — vitéz Hertelendy Miklós: Hatytyúdal!) -akkor elég nagy baj, hogy a közvéleményt meghagyták ebben a tévhitben. Ez esetben ugyanis a sajtófőnök úr, aki a közvéleménynek a kormány részéről első hivatott irányítója, (Zaj.) tudatosan és szándékosan eltűrte azt a veszélyes destrukciót, amelyet az ő furcsa mulatozásairól szóló hírek automatikusan maguk után vontak. (Felkiáltások jobbfelől: Időlopás! Kabaré! — Sulyok Dezső: A Vadászkürtöt hagyjuk ki az egész játékból!) Ezért mondottam, hogy mindegy, mi a tényállás. Ha Hubay Kálmán t. képviselőtársam információja fedi a történteket (Mocsáry Dániel: Megkérdezhette volna előre! — Elnök csenget.), akkor a sajtófőnök úr viselkedése ebből a szempontból kifogásolható, ha pedig az én információm a helyes; akkor hozzá nem értésével rontotta és mérgezte a belpolitikai helyzetet. (Zaj és ellenmondások jobbfelől és a jobbközépen. — Boczonádi Szabó Imre: Egyezzenek meg!) Elnök: Csendet kérek! Payr Hugó: T. Ház! Volt azonban idő, amikor a sajtófőnök úr a íbelpolitika teréről átrándult v&gy kirándult a külpolitika ingoványos talajára is. (Mozgás a jobboldalon,) Ez alkalommal is egy mulatozással tette a nevét emlékezetessé- Ez a komáromi tárgyalások idején volt. (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget) A komáropmi tárgyalások első napján történt ez, amikor ia sajtófőnök úr a külföldi újságírók kiszolgálásának érdekében egy külön hajót rendelt és egy külön hajón szállásolta el ezeket az újságírókat, {Felkiáltások jobbfelől: Nagyon helyesen! — Mozgás. — Elnök csenget.) ameiy hajón a magyar királyi posta 14 telefonvonalat vezetett be, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) azért, hogy a külföldet jobban lehessen tájékoztatni. (Helyeslés balfelől) Siajnos, a külügyminiszteri sajtószolgálat