Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

Az országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1939 január 18-án, szerdán. 283 Ha nincs meg a gazdasági erők szigorúan ér­telmezett és szoros együttműködése a hadse­reggel, akkoir ez ia hadsereg elveszett, nem tudja feladatát teljesiteni, mert csak kellően felszerelt és ellátott hadseregtől lehet megkö­vetelni, hogy teljesítőképességének maximu­mát áldozza a csatában. ­; Fontos tehát a gazdasági élet megszerve­zése is, ez pedig csak békében, hosszas elő­készületek árán történhetik meg. Amikor már az árvíz áttörte a gátat, amikor már a veszély itt van a nyakunkon, akkor késő kapkodással reorganizálni a gazdasági életet. Akkor már nem lehet beállítani a gazdasági életet a há­borús célok szolgálatába, mert pontos, rendes, kielégítő eredményeket az idő rövidsége oká­ból sem leihet elérni. Ezt mind előzetesen, terv­szerűen felépítve kell megcsinálni és ez a ja­vaslat módot ad a kormánynak arra, hogy ezt .meg is csinálja. Utoljára hagytam, — de talán fontosabb mind a kettőnél — a nemzet lelki frontjának épségben tartását. Tudjuk, t. Ház, az 1918-as szomorú eseményekből, hogy egy defetista han­gulatkeltés a nemzet lelkének megmérgezése, a nemzet önérzetének elrablása milyen borzal­mas hatást tud kifejteni a fronton küzdő arc­vonalakra is. Hiába ontja vérét a hadsereg kinn a frontom, ha idehaza kilopják a lelkét a nemzetnek. ,(Mózes Sándor: Kik voltak azok?) Ha idehaza megmérgezik a nemzeti lel­ket és meglazítják a nemzeti összetartás erőit, akkor az a hadsereg ott kinn intakt maradhat, megtarthatja állásait, mégis belülről Omlik össze minden. Mint a világháborúnak 30 hóna­pon keresztül frontszolgálatot teljesített kato­nája és tisztje, tudom, hogy mi a legnagyobb megpróbáltatások után is 1918 őszén még ott álltunk a Piave töltésénél és bár mérhetetlen nélkülözéseken 'mentünk már keresztül és a legénység ellátása már igen gyenge volt, a mi ,katonai erőnk töretlen volt. Bennünket tulajdonképpen azok ia belső bomlasztó csirák tettek tönkre, amelyek a nemzet lelkében ide­haza lettek úrrá. (Mózes Sándor: Ki destruált akkor?) Ezt egyszer s mindenkorra meg kell akadályozni. Ki kell azonban jelentenem erre­vonatkozó álláspontomat: ezt soha sem lehet törvények paragrafusaival biztosítani; ez több, mint amit be lehetne skatulyázni a törvények paragrafusaiba. Ez olyan szellem, amelyet csak a nemzeti erők önkéntes együttműködése, a nemzeti testvériség spontán felismerése hoz­hat létre, amit csak hosszas, megértő 'beleneve­léssel lehet beültetni a nemzet lelkébe. Ehhez pedig az kell, hogy olyan hangulat, olyan atmoszféra alakuljon ki ebben a nemzetben, hogy a testvér a testvérben ne ellenséget, hanem testvért lásson. Ha arra gondolunk, hogy milyen történelmi feladatok előtt állunk még, milyen megpróbáltatások várnak ránk e ha ezt őszintén és lelkiismeretünk megvizsgá­lásával átgondoljuk, akkor arra a meggyőző­désre kell jutnunk hogy minden kicsinyes harc és küzdelem, amely itt embert embertől elvá­laszt és egymással szembeállít, nemcsak hiú és haszontalan, hanem a nemzet egyetemes jö­vője szempontjából egyenesen elítélendő és káros is- , T. Ház! Beszédem befejezéséhez érkeztem el. Még csak röviden akarok valamit elmon­dani. Én hiszem, remélem és az a meggyőződé­sem, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet a nemzet törvényhozása most ilyen egységes és megértő szellemben, ilyen emelkedett hangu­latban tárgyal, záloga lesz a magyar honvé­delem jövőjének s ezzel együtt Magyarország eljövendő, szebb, jobb, boldogabb, emberibb és magyarabb korszakának. A javaslatot elfoga­dom. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a balol­dalon, — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! Tegnapi ülésünkben hozott határozatunk értelmében 11 órakor az inter­pellációkra kell áttérnünk. Ezért a vitát félbe­szakítom. Javaslatot teszek arravonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 óra­kor tartsuk ési annak napirendjére tűzzük ki a honvédelemről szóló törvényjavaslat folytató­lagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igën!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Áttérünk az interpellációkra. Tobler Jáno s képviselő úr a kereskedelem­és közlekedésügyi miniszter úrhoz bejegyzett interpellációját törölte. Mojzes János képviselő úrnak a miniszter­elnök úrhoz intézett interpellációja lesz az első. Kérem ,a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpel­láció a magyar királyi miniszterelnök úrhoz az elavult választójogi törvény megváltozta­tása tárgyában: 1. Van-e tudomása a magyar királyi mi­niszterelnök úrnak arról, hogy a hosszas huza­vona után megalkotott és a folyó éviben életbe­léptetett 1938. évj XIX. te. — mely az ország­gyűlési képviselők választását szabályozza — a magyar nép széles tömegeit kizárja az alkot­mányos jogokból, elavult, ellentétben áll a korszellemmel és ezért megváltoztatásra szó­rtul? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr haladék­talanul intézkedni a választójogi törvény el­avult rendelkezéseinek megváltoztatása, illetve kor szellemének mindenben megfelelő új vá­lasztójogi törvény megalkotása iránt és ha " igen, úgy minő szempontok és alapelvek sze­rint? Kelt Budapesten, 1938. évi december hó 12-én. Mojzes János s. k., országgyűlési képvi­selő.« V Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mojzes János: T. Képviselőház! A hosszas huza-vona után végre a múlt év folyamán meg­szavazott titkos választójogi törvény tulajdon­képpen elavult már születése pillanatában. Ügy van! Ügy van! balfélől. — Mozgás a jobboldalon.) Elavult volt a miatt, mert visz­szafejlődést jelentett az előbbi állapotokhoz képest. (Egy hang a baloldalon: Öregen szüle­tett!) A szavazásra jogosultak nagy tömegeit rekesztette ki az alkotmány sáncaiból, a ma­gyar nép százezreit és százezreit fosztotta meg szavazati joguktól, olyan tömegeit a ma­gyar népnek, amely tömegeknek pedig az­előtt, a régi törvény szerint, beleszólásuk volt saját sorsuknak és az ország sorsának in­tézésébe. (Farkas István: Itt kezdődik az egész állami és szociális politika!) De lehetetlenség is az, hogy ez új választójog a magyar népet az egész világ előtt a legéretlenebb népnek bélyegezze (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) azáltal, hogy a választójogosultság tekintetében I a legmagasabb korhatárt szabta meg. Amikor a körülöttünk levő államokban már a betöltött

Next

/
Thumbnails
Contents