Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-335

Az országgyűlés képviselőházának 335. ülése 1938 június 23-án, csütörtökön. 81 mondtuk, hogy más megoldási lehetőség most nincs. Itt következik, amire az előbb is rámutattam már, hogy sokan félnek attól, hogy a javaslat a kisemberek érdekeit veszélyezteti. (Drózdy Győző: Az, már igaz!) A t. képviselő úr az előbb nem volt itt. Ön ,a kisemberek érdekeit félti attól a kormánytól, amelyet támogat? (Drózdy Győző: Nem a kormánytól!) Dehogy nem! Ha Drózdy képviselőtársam félti az ipari szeszérdekeltségtől, vagy karteltől,^ ezt teljesen megértem, de azt nagyon csodálom, hogy a kisembereket attól a kormánytól félti, amelyet támogat. (Drózdy Győző: Nem a kisemberek, hanem a nagyemberek kezében vau! Micsoda demagógia ez! Majd meg fogom magyarázni!) Ön akkor támasztja tényleg alá az indokolását, ha a javaslatot nem fogadja cl. Ezt akceptálom, de nem tudom megérteni, ha Ön elfogadja a törvényjavaslatot és ugyanakkor azt hirdeti, hogy itt a kisemberek érdekeit veszélyezteti az a kormány, amelyet on támogat. Én akkor azt a kormányt egy percig sem támogatnám, (Drózdy Győző: Ne tessék mellékvágányra terelni!), hanem átülnék ide, (Drózdy Győző: Ez egészen mellékvágány! Nekünk a nagy szeszfőzdékkel van harcunk, azok kapnak mindent, azokkal állunk mi harcban! — Elnök csenget.) Ebben a tekintetben megnyugtatom _ az igen t. képviselő urat, hogy nincs jól informálva. Nem tudom, min alapszik az információja, de tessék elolvasni ezt a törvényjavaslatot. A mezőgazdasági szeszgyárak 660-as keretet kapnak, mégpedig az újonnan létesítendő mezőgazdasági szeszgyárak, amelyeket az egész törvényjavaslat nagyon helyesen kontemplál. A magam részéről szintén követelésképpen állítottam fel, hogy ne a régi mezőgazdasági szeszgyáraknak utaltassák át egy liter is, hanem a kisemberekből, kisgazdáikból újonnan alakítandó szövetkezeteknek. (Drózdy Győző: Hogy fogják a kisemberek összehozni a 150.000 pengőt?) ön megint nem hízik abban, hogy a kormány megcsinálja! Érdekes, hogy nekem kell a kormányt védenem egy kormánypárti képv i«elő• vel s zem b en ! Hogy a 271 mezőgazdiasagi szeszgyár a nagybirtokosok kezében _ van-e vagy sem, erre vonatkozólag a törvényjavaslathoz csatolt IV. számú

> kimiutatás nagyszerűen és bőven megmutatja a való képet. A 271 mezőgazdasági szeszgyár közül az _ 1—50, 50—100, 100—500 és 500—1000 holdig terjedő birtokosok kezén van 170, az ezer holdon felülieknél 96. 500 holdtól 1000 holdig van tehát több mint 60, majdnem 70%-a a mezőgazdasági szeszgyáraknak. Engedelmet kérek, még sem lehet azt mondani, hogy azoik nagybirtokok. Azok középbirtokok. Kívánják az 1000 holdon felüliek revízióját. Rassay t. képviselőtársamnak erre a kívánságára közbeszóltam, hogy Örömimel, látjuk, méltóztassék ha így kívánják, ezt a revíziót keresztülvinni. (Drózdy Győző: Kell!) Tekintve, hogy e téren szintén hamis vágányokra vezetik a kérdést, legyen szaJbad ezt ismertetnem, annál is inkáhb, mert itt úgy a jobboldalról, mint a baloldalról úgy állítják be a kérdést, mintha ez a mezőgazdasági szeszipar a mai világfelfogás, a mai világszemlélet, vagy nem tudtom, minek nevezzem, mellett nem volna egészen megfelelő jó kezekben. Méltóztassék ebben a tekintetben is a revíziót megcsinálni, ha olyan nagyon kívánják. Erre vonatkozólag is megvannak az adataim. A szeszgyárak ma Magyarországon, tehát együtt az ipariak és a mezőgazdaságiak, az árja tulajdont illetőleg, amiről itt szó van, a következő képet mutatják. (Fellner Pál: Ott vannak a részvénytársaságok!) Majd arra is rátérek, t. képviselőtársam. Árja tulajdonban van tehát vagy saját, vagy árja kezelésben 181. (Sulyok Dezső: Tévedés, hogy árják!) Én nem vagyok ebben a kérdésben olyan szakértő, mint Sulyok t. barátom, lehet, hogy ő jobban tudja. (Drózdy Győző: Tessék csak zsidóknak nevezni őket!) Éppen Petro t. barátom hozott fel adatot arra vonatkozólag, hogyan áll ebben a tekintetben a kérdés Magyarországon. Ismétlem, árja tulajdonban van, tehát vagy saját, vagy árja kezelésben 131. (Rassay Károly: A nürnbergi paragrafusok szerint?) A nürnbergi törvények szerint. Méltóztassék elolvasni, rá van írva, a nürnbergi törvények szerint. Árja tulajdonban, de nem ánj.a kezelésben van 58, amire az igen t. barátom előbb rámutatott és amivel kapcsolatban a jelen törvényjavaslat 20. §-ának 5. pontja nyújt lehetőséget a revízióra, amennyiben itt különböző kizárási okok vannak a mezőgazdasági szeszfőzdevállalkozásoknál. Tehát árja tulajdonban, de nem árja kezelésben van 58. Árja tulajdonban részvénytársaság és szövetkezet 8, árja tulajdonban az új engedélyesek száma 12. Ez összesen 209, ami 73-33%-oí tesz ki. (Fellner Pál: A mérleget tessék nézni!) Megvan a mérleg. Olyan is van, — egyetlenegy — amely nem árja tulajdon, de árja kezelésben van. (Drózdy Győző: Szóval a szesznekis igen^ nagy az árja! — Derültség.) Nem árja tulajdonban van 66, nem árja részvénytársaság vagy szövetkezet 6 és nem árja tulajdonban, de árja kezelésben 1. Ez 73. És most jön az, amiről a t. képviselőtársain előbb azt mondotta, hogy nem lehet megállapítani, hogy tényleg kik vannak benne, tehát a kétesek: ilyen kétes van kettő, amely tőzsdén jegyzett részvénytársaság. (Sulyok Dezső: Például a Krausz—Moskovits!) Ez kétes és kétes továbbá^ egy egyéni üzem. Nem tudom, hogy miért kétes. Ez összesen hármat tesz ki, úgyhogy summa summarum kijön 26*67%. (Drózdy Győző: Miért védelmezik őket? — Zaj.) Nem árja kezelésben és tulajdonban van tehát Összesen 47%. (Rassay Károly: Nem beszélve a gazdasági előfeltételekről, amelyek nincsenek meg!) Ebben a tekintetben teljesen egyetértek Rassay igen t. képviselőtársammal. Amennyiben a kormány revízió alá veszi ebből a tekintetből az engedélyeket, magam is azt kívánom, hogy az olyan birtokoknál, amelyeknél nincs meg az előfeltétel, ahol az engedély különböző proktekciós befolyások eredménye lett, de bedöglött a szeszgyár, ne maradjon meg az engedély. Nem védem ezt, de kötelességem az igazságot megmondani. (Drózdy Győző: Nagyon helyes. Gyerünk tovább egy pár lépéssel!) T. Ház! Ezekben iparkodtam és próbáltam teljesen tárgyilagosan megállapítani azt, hogy ezt a törvényjavaslatot, amely ma előttünk fekszik, milyen előzmények eredményezték, mi volt az oka, hogy ez idekerült és hogy ebbën a kérdésben mi az én felfogásom és mi a kisgazdapárt álláspontja, A magam részéről ismét le szeretném szegezni, hogy a kisemberek védelmét ne méltóztassék sem tőlünk, sem a kormánytól, amelyet támogat t. képviselőtársam, félteni. Jön a másik kérdés, amelyre Rassay t