Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-334

46 Az országgyűlés képviselőházának hetetlen dolog az, hogy ma egyes községek elöljárósága nem tud a vasárnapi szent misére elmenni, a községházán kell lennie, mert vasárnapra kell berendelnie azokat az embereket, akik hétköznap nem érnek rá, hogy a községházára elmenjenek. Azért a pár íiilér veszteségért, amely a hétköznapi munka elmulasztásával éri őlket, ne kívánjuk, hogy az egész országiban rossz például szolgáljon ez a lakosság előtt. Legyen a hivatalban is munkaszünet, teljesen elegendő vasárnap az inspekció is. Követeljük továbbá, hogy a vásárokat vasárnapról tegyék át hétköznapra. Még mindig van egy miniszteri rendelkezés, amely különleges érdekekre való tekintettel megengedi a nagyvásárnak vasárnap való tartását. Ezt eddig nem sikerült hatályon kívül helyeztetni. (Meizler Károly: A vasárnap a vásárnapból keletkezett!) Tudom, hogy a vasárnap azelőtt vásárnap volt, de ma már civilizált világban élünk, sokkal könnyebb a közlekedés, így ennek most már nincsen semmi jelentősége. Igenis követeljük, hogy vasárnapról hétköznapra tegyék át a vásárokat. Nem lehetünk itt tekintettel egyetlen nagy uradalomra sem, amely uradalmak azzal érvelnek, hogy ha a vásárokat hétköznap fogják megtartani, cselédeik és alkalmazottaik a munkaidőt fogják elmulasztani. Azt hiszem, hogy az a munkás vagy béres, aki egész éven át hűségesen szolgálja az uradalmat, annyit csak megérdemel, hogy évenkint egyszer vagy kétszer elmehessen hétköznap egy-egy nagyvasaira. (Helyeslés.) Követeljük továbbá, hogy a szent mise tartama alatt semmiféle látványos ünnepségek vasárnaponkint tarthatók ne legyenek. Különösen községekben van ennek igen rossz hatása, mert a látványosság kicsalja a fél falut a piacra s ezzel leszoktatjuk a lakosságot a szent mise hallgatásáról. Ha ez így megy, akkor holnap már a tízparancsolat második parancsolatát sem fogják megtartani. Amikor a vasárnapi munkaszünet törvénybeiktatásáról van szó, engedtessék meg nekem, hogy még egy pár ünnepnapot is hozzácsatoljak, mint olyat, amikor kötelező lenne a teljes •munkaszünet. Ilyen karácsony napja, újév napja, áldozócsütörtök napja, Nagypéntek, Űrnapja, Nagyboldogasszony napja, Szent István napja, Mindenszentek napja, amely ünnepeket ugyanúgy kell tekintenünk, mint a vasárnapot. Ezek volnának azok a kívánságok, amelyeket nemcsak pártom, hanem az egész keresztény magyarság nevében is az igen t. kormány elé terjesztek. Amikor mi felidézzük Szent István király szellemét és köztudattal állapítjuk meg az Ő államférfiúi bölcseségét, ne feledkezzünk meg arról, hogy ő rendelkezést adott ki, amely szerint minden tíz községnek templomot kellett építenie és bár nem rendelkezett úgy, hogy mindenkinek el kell jönnie szent misére, de igenis elrendelte, hogy a szent misén minden község küldöttségileg képviseltesse magát, ö jól tudta, hogy imért adta ki ezt a rendeletet. Ma, amikor már nem minden tizedik faluban, hanem minden faluban van templom, igenis joggal kívánhatjuk;, thogy ha keresztény Magyarországot akarunk, akkor ennek egész életét a keresztény gondolat hassa át, amely elismerése az isteni felségnek és teljesítése annak a kötelességnek, amelyet a Mindenható Isten rótt reánk. Nem vonhatjuk íki magunkat ÎSU. ülése 1938 június 2É-én, szerdán, alóla és mi nem kifogásokat, hanem tetteket várunk. Amint tegnap Tildy Zoltán barátom nagyon helyesen jegyezte meg, nem beszédeket, nem gyönyörű, dicshimnuszokat várunk, hanem várunk keresztény cselekedeteket. Ezt várom én is az igen t. kormánytól. (Helyeslés a közéven. — Kertész Miklós: Hol a kormány?) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak. Következik Takács Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a választói névjegyzék összeállítása tárgyában. Tekintettel arra, hogy a választói névjegyzék összeállítása a legnagyobb mezőgazdasági munkaidőre esik, városokban pedig a szabadságidőre és az iskolai szünidőre, amikor az emberek legnagyobb része nem tud utána járni bizonyos okmányok beszerzésének és az egyes jogorvoslati határidők is nagyon rövidek, hajlandó-e a miniszter úr a törvényhatóságok első tisztviselőit utasítani, hogy: 1. a központi választmányok irattárában elfekvő — az 1936-os általános képviselőválasztói összeírás alkalmával becsatolt— bizonyítványokat és okmányokat a jelenlegi összeírásnál a választói jogosultság megállapítására felhasználják; 2. akiknél a legutóbbi választói összeírásnál vagy névjegyzék kiigazításnál hitelt érdemlően megállapították az iskolai végzettséget, vagy egyéb kelléket, ezeket újra az okmányok beszerzésére ne szorítsák; 3. a hiányzó iskolai bizonyítványokat és helybenlakás igazolását hivatalból szerezzék be.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az 1938:XIX. te. megszűkítette az 1925:XXVL te. rendelkezéseit nemcsak a választói jogosultságra, hanem a választóiogosultak összeírására, a névjegyzék összeállítására vonatkozóan is. A múlttal szemben tehát egy lényeges rosszabbodás állott be. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az új törvény hiányosságait most még tetézik azzal, hogy a végrehajtási utasítás, az 500/1938. B. M. sz. rendelet az egyes jogorvoslati határidőket is 15 napról 10 napra szűkítette le és a központi választmányoknak, a polgármestereknek, az alispánoknak, a községi elöljáróságoknak, illetve jegyzőknek rendkívül rövid határidőket szabott. A névjegyzék összeállítása tehát nagyon gyors ütemben, nagyon gyorsan történik és ennek következtében félős, hogy a névjegyzékből nagyon sokan kimaradnak olyanok is, akiknek a törvény különben megadja a választójogot. A végrehajtási utasítás figyelmen kívül hagyja az új törvény 38. §-ának 5. bekezdését. Ez a bekezdés elrendeli, hogy az egyes házakban ki kell függeszteni a tervezetnek az egyes házakra vonatkozó részét, hogy abból a házban lakók tudomást szerezhessenek arról, hogy^ felvannak-e véve a névjegyzékbe, vagy nem és ez mintegy figyelmeztetésül szolgál arra, hogy a megengedett és igen rövid időben, 10 napbau megszabott jogorvoslatot igénybevegyék. A régi törvény ezen túl, a házaknál történt kifüggesztésen kívül még olyan rendelkezést is tartalmazott, hogy a vétíves felszólítással, illetőleg értesítéssel kell az egyes választópolgá-