Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-345

Az országgyűlés képviselőházának 345. ülése 1938 november e3-án, szerdán. 285 (Meizler Károly ', közbeszól.) Meizler Károly képviselő urat kérem, maradjon csendben. Sztranyavszky Sándor: Engem tehát, t. Képviselőház, bár a pártból kiléptem, a párt­ban bennmaradt képviselőtársaimmal ma is lelki kapocs fűz Össze, amelyet én a jövőben sem kívánok és fogok széttépni. (Helyeslés a jobboldalon.) De mindenesetre az egyén lelki­ismeretére van bízva, hogy adott körülmények között döntsön a maga útjának irányáról és az egyén lelkiismeretére van bízva, hogy dönt­sön akkor, ha lelkiismerete válaszútra kerül. (Ügy van! a bálközépen.) Azokon a körülményeken kívül, amelyek a magyar közélet legutóbbi heteiben bizonyta­lanná tették magának a pártnak a helyzetét és szerepét, merültek fel olyan körülmények is, amelyek aggódással töltötték el azoknak a magyar embereknek lelkét, akik a magyar jö­vendő útját az alkotmányosság keretein belül kívánták járni és az alkotmányosság keretein belül kívánják megvalósítani mindazokat a re­formokat, amely reformokat mi is megvalósí­tandónak tartunk, (Ügy van! Vg y van! a balkö­zépen.) mert úgy érezzük, hogy a haladó idők­kel, azok ütemével lépést kell tartanunk. (Ügy van! Ügy van! Taps a balközépen és a balol­dalon. — Egy hang jobbfelől: Azt itt is meg lehet tenni! — vitéz Csiesery-Rónay István: Csak itt lehet! — Ügy van! Ügy van! jobbfe­lől.) Éppen az új földbirtokreform és sok más kérdés, minden reform (Mozgás. — Halljuk! Halljuk! balfelől.), amely a nemzet jövendőjét van hivatva nemcsak évekre, hanem évtize­dekre, talán évszázadokra előre rendezni, olyan kérdések, amelyeket elvonni a magyar közélet hivatott fórumának bírálata alól senkinek szándékában, nem szabad, hogy álljon, (Ügy van! Ügy van! — Taps a balközépen. — vitéz Csicsery-Rónay István: Nem is volt szándéká­ban!) mert senki emberfia nem tarthatja ma­gát alkalmatosnak arra, hogy az állami élet sarkalatos pontjait érintő és a magyar nem­zeti jövendőt messze évtizedekre elrendezni hivatott kérdéseket, magának a magyar föld­nek jövendő sorsát egyedül ő maga elren­dezze, nem lehet, hogy bárki is úgy érezze, hogy ez neki magának jogában áll, vagy hogy képes volna ezeket egyedül elrendezni. ( Ügy van! Ügy van! Taps a balközépen. — Meizler Károly: Majd Bethlen elrendezi! — Rassay Károly: Micsoda ízetlenkedés ez? — Zaj.) Elnök: Meizler képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy legyen csendben. Sztranyavszky Sándor: Ezeknek a kérdé­seknek rendezése (Halljuk! Halljuk!) itt, eb­ben a teremben és ezek előtt a magyar embe­rek előtt kell, hogy megtörténjék, akik a nem­zetet képviselik. (Úgy van! Ügy van! Taps balfelől.) Hangzottak el kijelentések illetékes ajkakról is, amelyek megállapították azt, hogy itt történjék meg ezeknek a kérdéseknek ren­dezése. Ezeket a kijelentéseket, amelyek el­hangzottak, én nem tagadom el, de rámutatok azokra a jelenségekre, amelyek ezeknek a ki­jelentéseknek elhangzása előtt merültek fel a magyar közéletben és azt oly izgalommal töl­tötték el, amelynek nyomai a magyar közélet minden rétegében tapasztalhatók és érezhetők voltak. (Ügy van! Ügy van! a balközépen. — Egy hang jobbfelől: Hisztéria!) Tehát nem csupán maguk a bekövetkezett tények, hanem a bekövetkezendő tények ' előrevetett árnyéka is (Zaj a jobboldalon.) befolyásolhatja mind­azoknak a lelkiismeretes magyar embereknek lelkét és elhatározását, akik mérlegre kell hogy tegyék a maguk kötelességét és a maguk lel­kiismerete szerinti cselekvést. (Fábián Béla: így van!) T. Képviselőház! Hallottunk olyan kijelen­téseket is, hogy a Felvidék visszacsatolásával, amely Felvidék mindannyiunk lelkéhez egyfor­mán hozzá van nőve (ügy van! ügy van! — Elénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.), ennek a Felvidéknek visszacsatolásával új szel­lem, új levegő áramlott be a magyar életbe es így olyan tünetek merültek fel, mintha a magyar életet kellene hozzásímítani a vissza­csatolt Felvidékhez. Nem Csonka-Magyarorszá­got csatolták a visszakerült Felvidékhez, ha­nem a Felvidéket csatolták vissza a csonka hazához. (Ügy van! ügy van! Taps a balközé­Pen. — Zaj.) Ebből nem az következik t. Kép­viselőház, hogy ott a Benes Eduárd által in­augurált szellemet és rendet kell irányadónak tekinteni a magyar élet jövendője számára... (Ügy van! Ügy van! — Taps a balközépen. — Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon, —vi­téz Keresztes-Fischer Ferenc belügy minisfjrer: Amely szellem ellen a magyarság húsz évig küzdött! Benes szelleme a magyarságot húsz esztendeig pusztította! Hogy lehet ilyet mon­dani? — Zajos felkiáltások jobbfelől: Pfuj! — Jaross Andor tárca nélküli miniszter: Mi nem a benesi szellemet hozzuk, hanem a Benes által elnyomott és az elnyomatás által kitermelt népi magyar nemzeti szellemet! — Élénk fel­kiáltások: Éljen Jaross! — A jobboldalon a képviselők felállva éltetik Jaross Andort. — Meizler Károly (Sztranyavszky Sándor felé): Hogy lehet ilyet mindani?! — Petró Kálmán: Rendreutasítani! Tessék rendreutasítani! — Megújuló felkiáltások a jobboldalon: Éljen Ja­ross! — Folytonos nagy zaj. — Elnök csenget.) Én a képviselő úrnak erre a felháborodá­sára nem akartam okot szolgáltatni (Zaj a jobboldalon.) nem akartam olyasmit mondani, ami félremagyarázásra adhat okot. Szavaimat félremagyarázták. (Ellenmondások jobbfelől.) Félremagyarázták akkor, amikor azt hitték, hogy én ezt a felvidéki magyarság szerepére értettem. A felvidéki magyarság szerepe mind­annyiunk előtt tisztán áll. (Ügy van! Ügy van! — Meizler Károly közbeszól. — Elnök csenget. — Folytonos zaj és felkiáltások a jobboldalon: Leülni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Sztranyavszky Sándor: A felvidéki ma­gyarságnak ott két évtizeden át teljesített ön­zetlen, hazafias példát mutató, lelkes és kitartó munkássága előtt mindannyian tisztelettel hajlunk meg. (Ügy van! Ügy van! — Taps a baloldalon és a középen. — Zaj a jobboldalon.) Meghajlunk tisztelettel Jaross Andor miniszter úr előtt (Élénk éljenzés és taps.) személy szerint is s az ő munkássága előtt. (Élénk felkiáltások: Éljen Jaross! — Br. Berg Miksa: Éljen Esterházy! — Némethy Vil­mos: Ez a magyar parlament csonka parla­ment! Csak akkor lesz teljes, ha itt lesznek a Felvidék képviselői! — (ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Matolcsy Mátyás: Még akkor sem lesz! — Bárczay János: Ha kialakul a keresz­tény jobboldal! Tisztulási folyamat! — Rajniss Ferenc: Az összes alvók felébredtek! — Elnök csenget.) Tisztelettel meghajlunk az előtt a szellem előtt, amelyet ők ott a magyarság soraiban fenntartottak. Tehát neim ez ellen a szellem 43*

Next

/
Thumbnails
Contents