Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-334

Az országgyűlés képviselőházának vétele egyévi átlagának 7'5%-át mint tiszta jövedelmet veszi alapul és^ a kisajátítási árat ennek a húszszoros összegében állapítja meg, míg a kártalanítás címén fizetendő összeg úgy számítandó ki, hogy a kisajátítási árból le kell vonni a tulajdonos birtokában maradó ingatlanok és az ingók értékét. A kisajátítási ár, illetőleg kártalanítás a megejtett becslések és számítások szerint az ípiari szeszfőzdék reális értékét, illetőleg kártalanítás^ esetén a jogosítványok és a kincstár tulajdonába átmenő ingóságok reális értékét képviseli. A kisajátítási árként fizetendő öszszeg abban az esetben, ha valamennyi ipari szeszfőzde kisajátításra kerülne, kereken 12 milliót tenne ki. A kisajátítani, illetőleg megszüntetni tervezett három nagyipari szeszfőzdéért kisajátítási árként^ illetőleg kártalanításként összesen előreláthatólag legfeljebb 8,100.000 pengőt kell majd fizetni. A kisajátítási ár, illetőleg kártalanítási összeg egyharmad része a javaslat ezerint a kisajátításra, illetőleg a megszüntetésre vonatkozó határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt készpénzben fizetendő, a fentmaradó részt pedig 25 év alatt 3*5%-os utólagos kamatozás alapulvételével kiszámított félévi egyenlő részletek — annuitások — fizetésével kell kiegyenlíteni. A kisajátítás, illetőleg a kártalanítás mellett való megszüntetés elrendelésének a joga, kivéve a már említett két, évi 10.000 hl-en felül termelő nagyipari szeszgyárat, amelynek kisajátítását, illetve kártalanítás mellett való megszüntetését a törvényjavaslat imperative rendeli el, az összmimsztérium részére van fenntartva. Megállapítja a törvényjavaslat az egyes különböző kategóriákba tartozó szeszfőzdékiDen termelhető szesz mennyiségét is, olymódon, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék részére olyan törzstermelési keretet nyújt, amely megfelel a szeszfőzde vállalkozója által üzemben tartott és a szeszfőzdével kapcsolatba hozott földbirtoknak akként, hogy az említett birtok minden katasztrális holdjára 140 liter törzstermelési keret jusson. Egy-egy mezőgazdasági szeszfőzde törzstermelési kerete azonban 660 hl-t meg nem haladhat. Az ipari szeszfőzdék részére törzstermelési keretként az illető ipari szeszfőzde részére az 1937/38. évi termelési időszakra kiosztva volt törzstermelési keret 30%-kai kisebbített mennyiségét kell adni. A törzstermelési keretek fentiek szerinti megosztása megfelel a mezőgazdasági érdekeltség által hangoztatott annak a kívánságnak, hogy a keretből a jelenleg meglévő mezőgazdasági szesztfőzdiékneiki % rész, a jelenleg meglévő ipari szeszfőzdéknek pedig V

4 rész jusson. Az ipari szeszfőzdék össztermelési kerete a javaslat fenti rendelkezése alapján, ha kisajátítás, illetőleg kártalanítás mellett való megszüntetés nem volna, 55.000 hl-t tenne ki. Ha a termelési keret felemelése válik szükségessé, akkor az ipari ós mezőgazdasági szeszfőzdék részére megállapítandó felemelt keretből a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék törzstermelési keretük arányában pótkeretet fognak kapni, Ez tehát annyit jelent, hogy ha valamennyi ipari szeszfőzde üzemben maradna, a póttermelési keret is háromnegyed-egynegyed arányban oszlana meg a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék között. Minthogy azonban az ipari szeszfőzdék egy részét kisajátítják, illetőleg megszüntetik, a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék részére kiosztásra kerülő felemelt keretből póttermelési keretként az ipari szeszfőzdék csak olyan 3Jf. ülése 1938 június 22-én, szerdánk 17 mennyiséget — tehát annak egynegyed részénél kisebb mennyiséget — fognak kapni, amely a megmaradt ipari szeszfőzdék törzstermelési kerete és a mezőgazdasági szeszfőzdék törzstermelési kerete közötti aránynak megfelel. Gondoskodik a törvényjavaslat arról is, hogy ha bármely évben az ország valamely vidékén bizonyos szeszfőzésre alkalmas mezőgazdasági nyersanyagból nagy termés, vagy egyéb ok következtében olyan feleslegek volnának, amelyek egyéb úton nem értékesíthetők, akkor ezen nyersanyagok szesszé való feldolgozása lehetővé tétessék azáltal, hogy a pénzügyminiszter a földmívelésügyi és iparügyi miniszterekkel egyetértőleg az illető vidéken lévő mezőgazdasági és ipari szeszfőzdéknek rendes törzs- és póttermelési keretükön felül törzstermelési keretüktől független nagyságú külön keretet oszthasson ki. Ezt a külön keretet azonban a célnak megfelelően csak az említett miniszterek által egyetértőleg meghatározott és vásárlás útján beszerzett mezőgazdasági nyersterményből szabad kifőzni. A bor- és gyümölcsszeszfőzdék törzstermelési keretét az 1932/33—1936/37. termelési időszakok átlagának megfelelő mennyiségben kell megállapítani. Egy-egy bor- és gyümölcsszeszfőzde törzstermelési kerete azonban 40U hektoliternél nagyobb nem lehet. A bor- és gyümölcsszeszfőzdék részére póttermelési keretet a mezőgazdasági és ipari szeszfőzdékre megállapított kerettől teljesen függetlenül a mindenkori viszonyok által parancsolt szükségletnek megfelelően a pénzügyminiszter ^ a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg állapíthat meg. A pálinkafőzdék részére a törvényjavaslat egy 15.000 hektoliteres állandó országos keretet állapít meg, amelyen belül iaz egyes pálinkafőzdék termelési keretét termelésig időszakonkint a pénzügyminiszter határozza meg. Esry-eery pálinkafőzdében azonban évente legfeljebb 25 hektoliter szesz állítható elő. Az egyedárusági szeszfőzdék sem a keret, sem a kifőzésre kerülő anyagok tekintetében megkötve nincsenek, ezekben az egyedáruság szeszt a mindenkori szükségletnek megfelelően állíthat elő. Évente legalább néay új mezőgazdasági szeszfőzdét kell eneredélvezni. mégpedig elsősorban kistermelőkből alakult szövetkezetek részére. Az újonnan engedélyezett mezőgazdasági szeszfőzdék törzstermelési keretben usryanolyan mértékig részesíthetők.^ mint a már meglévő mezőgazdasági szeszfőzdék. Az új mezőgazdasá<ri szeszfőzdék részére kiosztott törzstermelési keret nem kerül a többi szeszfőzdék törzstermelési kere+éből levonásra, hanem természetszerűiét? esak a pótkeret mennyiségét fogja befolyásolni. Intézkedik azután a törvényjavaslat a szesz finomítása és víztelenítése tekintetében is, mégpedig általában a jelenleg is érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a szerzett jogok sérelme nélkül, _ csupán olyan megszorításokkal, amelyek a jelenlegi rendelkezések hiányossága mellett lehető abuzusokat korlátozzák. A szesz raktározása és elszállítása > tekintetében a törvényjavaslat általában a jelenlegieknek megfelelő rendelkezéseket tartalmaz. Uj rendelkezéseket tartalmaz a javaslat a szesz beváltására és értékesítésére nézve. Ezek az új rendelkezések az egyedáruság termesze-