Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-339
238 Az országgyűlés képviselőházának 339, Elnök: Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a törvén^Javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a Prágában, 1937. évi november hó 17-én kelt magyar csehszlovák kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának, helye nem lévén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a határforgalom szabályozása tárgyában Prágában, 1937. évi november hó 17-én kelt^ magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a vámkezelésnél való kölcsönös támogatás, a vámjövedéki kihágások megakadályozása, üldözése és megbüntetése, valamint a vámjövedéki büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély szabályozása tárgyában Prágában, 1937. évi november hó 17-én kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 :V. te. módosításáról és kiegészítéséről szóló és az ezzel összefüggő egyes pénzügyi intézkedésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nem lévén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta ülése 1938 június 30-án, csütörtökön. s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a Székesfehérvárott tartandó országgyűlés ügyrendjének megállapítására kiküldött országos küldöttségjelentésének tárgyalása. Pintér László képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Pintér László előadó: T. Képviselőház! Az 1926 : XXII. te. 32. f-a, alapján kiküldött orszá gos küldöttség június hó 28-án ülést tartott és ezen az ülésen hozott határozata értelmében az országgyűlésnek Szent István király emlékére Székesfehérvárott, folyó évi augusztus hó 18-án tartandó ülésének tárgyalási rendjére és a határozathozatal módjára vonatkozóan a következő javaslattal lép a Ház elé, kérve, méltóztassék a javaslatot elfogadni és a felsőházzal együtt országos határozattá emelni (olvassa): »Az országgyűlésnek Szent István kiráiy emlékére Székesfehérvárott tartandó üléséről szóló törvény 2. §-a szerint a székesfehérvári együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti. E törvényjavaslat tárgyalási módjára, illetve a két Ház együttes ülésének tárgyalási rendjére és a határozathozatal módjára vonatkozólag az országgyűlés két Háza a következőket határozza el: 1. Az országgyűlés együttes ülésének^ közelebbi helyét és időpontját az országgyűlés két Házának elnökei egyetértőleg állapítják meg és hozzák az országgyűlés tagjainak tudomására. 2. Az ülésen mind a két Ház elnöke (akadályoztatása esetén ( alelnöke) együttesen, felváltva elnököl. A jegyzői teendők ellátása tekintetében a két elnök intézkedik. 3. A miniszterelnök által előterjesztett törvényjavaslatot az együttes ülés bizottsági előkészítés nélkül nyomban tárgyalás alá veszi. A javaslatot az együttes ülés általánosságban és részleteiben egyszerre tárgyalja le. A felszólalások a felsőház és (a képviselőház tagjai részéről váltakozva történnek. Mindkét Ház részéről legfeljebb két-két felszólalás történhetik. A törvényjavaslat tárgyalása során az együttes ülés minden kérdésben egyszerű szavazással dönt. A tárgyalás módja tekintetében egyébként a képviselőház házszabályai irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasása elmarad. 4. Az ilymódon megalkotott törvényt a két elnök további alkotmányos eljárás céljából — az egyeztető bizottsági eljárás mellőzésével — a m. kir. miniszterelnökhöz juttatja. 5. A kihirdetési záradékkal ellátott törvényt az elnök az országgyűlésnek bemutatja, majd az együttes ülés jegyzőkönyvét hitelesítteti és az együttes ülést berekeszti 6. A tárgyalási rendnek és határozathozatalnak fentiekben megállapított módja kizárólag ezen az ünnepélyes együttes ülésen alkalmazható s a jövőre precedensül nem szolgálhat.« T. Ház! Az országos küldöttség kéri a t. Képviselőházat, illetőleg az országgyűlés mindkét Házát, hogy a javaslatot elfogadni, azt országos határozattá emelni méltóztassék.
